Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
Egy kutatásban minden résztvevő boldogabb, stresszmentesebb állapotról számolt be, miután madarakat látott vagy hallott, de a mindennapos madárcsicsergés akár a klinikai depressziót is javíthatja.
Megjelent a BirdLife International legfrissebb jelentése, amely a biológiai sokféleség korábbiaknál is komolyabb csökkenéséről számol be.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint az ember képtelen megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhat nekik.
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a dinoszauruszok szinte kizárólag szárazföldön éltek. Most egy vizsgálatban kihalt és ma élő állatok csontsűrűségét hasonlították össze, és arra jutottak, hogy legalább két, a Spinosauridae ragadozó dinoszauruszok közé tartozó állat víz alatt vadászhatott.
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
„Te átkozott bolond” – mondja a szenzációs felvételen Ripper, a lebernyeges réce. Ez a récék között egyedülálló faj a jelek szerint köhögést, ajtócsapkodást és pónihorkantást is képes utánozni.
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint úgy tűnik, hogy a városok magas épületei úgynevezett szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.
Az evolúció még nem készítette fel az állatokat az ennyire stabil és tiszta tükörképekre, ezért akár végkimerülésig támadják vélt ellenfelüket. A madarakra ez veszélyes, az embernek pedig kellemetlen. Mit lehet tenni?
Amatőr fotós olvasónk idilli fényképein éneklő fülemülék, itatóért harcoló rigók, szalonnát csipegető széncinegék és egy első lépteire induló barázdabillegető-fióka is feltűnik.
A rozsdabarna veréb fészekrakás idején aktívan keresi a feketeüröm-szerű gyógynövényeket, amelyek a parazitafertőzéstől védik a fiókákat. Nagy kérdés, hogy ki kezdte: az emberek vagy a madarak?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenséget a madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása magyarázza.
Egy módszertani áttörést hozó új kutatás feltárta, hogyan tudtak egyre hatékonyabban repülni a dinoszauruszokkal egy időben élő hüllők, és azt is, hogy milyen hatással volt rájuk a madarak megjelenése.
A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti Európai Madármegfigyelő Napok elnevezésű játékos versenyben, idén két kategóriában is dobogós helyen sikerült végezni.
Amerikai, argentin és brazil ornitológusok szerint a hímek által repülés közben produkált különleges hanghatás evolúciós kulcsszerepet játszik a dél-amerikai madárfaj alfajainak különválásában.
Xavi Bou a technológiát, a tudományt és a kreativitást ötvöző, poétikus képeken mutatja be a madarak mozgásában rejlő titokzatos rendet.
Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
Nagy lehet a kísértés, hogy a fűben kétségbeesetten csipogó kismadaraknak menedéket nyújtson az ember, de a fiókák életképtelenné, az emlőskölykök pedig valóban árvává válhatnak az emberi beavatkozás miatt.
Az Egyesült Királyságban előszeretettel hálózzák be a fákat, a rejtett indok pedig az lehet, hogy ha nincs rajtuk madárfészek, könnyebb kivágni őket. Most a Cambridge-i Egyetem is így járt el, óriási a felháborodás.
Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A hím kitartó udvarlása után a szalakóták feminista családmodellt valósítanak meg, de erre idén igen kevés idejük maradt a hideg és esős május miatt. Ez a pár azért úgy tűnik, hogy révbe ért.
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A bizonyított lazúrcinege-észleléssel 418-ra nőtt a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, ami szép teljesítmény, hiszen egész Európában is csak 780 fordult elő.
Egyes fajok képesek felismerni a számukra ismeretlen madárnyelvek vészjelzéseit, anélkül, hogy látnák a ragadozót. A felfedezés nagy szerepet játszhat a fajok védelmében is.
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
A Halszkaraptornak elnevezett tollas hüllő 75 millió évvel ezelőtt, a mai Mongólia területén élt, és életmódját tekintve hasonlíthatott a mai vízimadarakra.