Hétvégén az Apaj közelében található Ürbői-halastavaknál fészkelő kanalasgémekkel és egy leengedett tavon táplálék után kutató csapattal is találkoztunk.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kíváncsi, milyen madarak fordulnak elő idén télen az etetők környékén és hogyan hat a madárpopulációra a klímaváltozás.
Nem betegek, nem kell őket etetni, befogásukkal nem érdemes kísérletezni. Azért maradtak itt, mert így is találnak táplálékot, és ez kevésbé kockázatos, mint a hosszú vonulás.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Ez pedig nemcsak a madárpopulációkra nézve végzetes: a biodiverzitás csökkenése az egész bolygó élővilágára és az emberre nézve is beláthatatlan károkkal fenyeget.
Egy uniós program azt célozza, hogy a faj állománya újra növekedésnek induljon az észak-alföldi régióban. Huszonkét fiatal sólymot követnek a szakemberek.
Tavaly nagy vihart kavart egy kutatás, amely szerint a csúcsragadozó intelligenciája főemlősökéhez volt mérhető. Egy friss vizsgálat szerint erről szó nincs, és a legtöbb dinoszaurusz agya a ma élő hüllőkére hasonlíthatott.
A zajszennyezés a fiókák növekedésére, egészségére és szaporodására is hosszú távú hatásokkal bír: a városi zajnak kitett zebrapintyek feleannyi fiókát hoztak világra, mint csendes környezetben nevelkedett társaik.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
Hiába a jó szándék, a vízimadarakra nézve ártalmas az etetés, ugyanis teljesen más a túlélési stratégiájuk, mint a télen etetőkre járó énekesmadaraké.
Lengyelországban macskák, Finnországban rókák lettek madárinfluenzásak, Nagy-Britanniában két ember is megbetegedett. A virológusok szerint nem kellene hagyni, hogy a kórokozó megszokja az emlősöket.
Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
Egy kutatásban minden résztvevő boldogabb, stresszmentesebb állapotról számolt be, miután madarakat látott vagy hallott, de a mindennapos madárcsicsergés akár a klinikai depressziót is javíthatja.
Megjelent a BirdLife International legfrissebb jelentése, amely a biológiai sokféleség korábbiaknál is komolyabb csökkenéséről számol be.