A zajszennyezés a fiókák növekedésére, egészségére és szaporodására is hosszú távú hatásokkal bír: a városi zajnak kitett zebrapintyek feleannyi fiókát hoztak világra, mint csendes környezetben nevelkedett társaik.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
Hiába a jó szándék, a vízimadarakra nézve ártalmas az etetés, ugyanis teljesen más a túlélési stratégiájuk, mint a télen etetőkre járó énekesmadaraké.
Lengyelországban macskák, Finnországban rókák lettek madárinfluenzásak, Nagy-Britanniában két ember is megbetegedett. A virológusok szerint nem kellene hagyni, hogy a kórokozó megszokja az emlősöket.
Volt olyan szajkó, amelyik 5 és fél percet is hajlandó volt várni a finomabb falatra, miközben az eggyel kevésbé preferált eledelhez azonnal hozzáférhetett volna. Ez az első kutatás, amely madaraknál is bizonyította az önuralom és az intelligencia kapcsolatát.
Egy kutatásban minden résztvevő boldogabb, stresszmentesebb állapotról számolt be, miután madarakat látott vagy hallott, de a mindennapos madárcsicsergés akár a klinikai depressziót is javíthatja.
Megjelent a BirdLife International legfrissebb jelentése, amely a biológiai sokféleség korábbiaknál is komolyabb csökkenéséről számol be.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye szerint az ember képtelen megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhat nekik.
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a dinoszauruszok szinte kizárólag szárazföldön éltek. Most egy vizsgálatban kihalt és ma élő állatok csontsűrűségét hasonlították össze, és arra jutottak, hogy legalább két, a Spinosauridae ragadozó dinoszauruszok közé tartozó állat víz alatt vadászhatott.
A füzikék 12 nappal korábban rakják tojásaikat, mint 50 éve, a kerti poszáták utódjainak száma 26 százalékkal csökkent, miközben a verebek egyre kisebbek, a rozsdafarkúak pedig egyre nagyobbak. Ebben a klímaváltozás miatt más tényezők is nagyobb szerepet játszhatnak, mint gondolták.
A ritka vendég hajnalmadár és az északi búvár mellett kenderike, rövidkarmú fakúsz és hegyi billegető is szerepel a megfigyelt madarak listáján, de a saját örömükre dolgozó nagyvárosi amatőr ornitológusok Magyarország legkisebb madarát, a sárgafejű királykát is azonosítottak.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
„Te átkozott bolond” – mondja a szenzációs felvételen Ripper, a lebernyeges réce. Ez a récék között egyedülálló faj a jelek szerint köhögést, ajtócsapkodást és pónihorkantást is képes utánozni.
Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint úgy tűnik, hogy a városok magas épületei úgynevezett szupernormális kulcsingert jelentenek a költési izgalomban lévő tőkésréce-tojók számára, amelyek így a fészkeiket a majdan kikelő fiókák számára nem megfelelő helyekre építik.