Nagy lehet a kísértés, hogy a fűben kétségbeesetten csipogó kismadaraknak menedéket nyújtson az ember, de a fiókák életképtelenné, az emlőskölykök pedig valóban árvává válhatnak az emberi beavatkozás miatt.
Az Egyesült Királyságban előszeretettel hálózzák be a fákat, a rejtett indok pedig az lehet, hogy ha nincs rajtuk madárfészek, könnyebb kivágni őket. Most a Cambridge-i Egyetem is így járt el, óriási a felháborodás.
Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.
A Cornell Egyetem kutatói szerint csak a prérik madárpopulációja 53 százalékkal, több mint 720 millió egyeddel lett kevesebb az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
A felmelegedéssel évről évre nagyobb területet hódítanak meg a maláriaszúnyogok, és ugyan a mérsékelt éghajlaton ma már ritkán okoz megbetegedést az általuk terjesztett parazita, a madárpopuláció vizsgálata azt mutatja, hogy a fertőzési arány növekedése összefügg az éghajlatváltozással.
A hím kitartó udvarlása után a szalakóták feminista családmodellt valósítanak meg, de erre idén igen kevés idejük maradt a hideg és esős május miatt. Ez a pár azért úgy tűnik, hogy révbe ért.
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összesítése szerint 788 állat pusztult el áramütéses miatt egy év alatt. A fehér gólyák a leginkább érintettek, de odalett négy rétisas is.
18 év, 750 terepen töltött nap és 300 ezer kilométernyi utazás eredménye az a 2268 fotóval illusztrált, 1782 oldalas, összesen 7 kilós, kétkötetes munka, amely az összes Magyarország területén fészkelő madárfaj költésbiológiáját leírja. Haraszthy László április végén megjelent műve nem csupán extrém volumene, hanem a teljességre való törekvése miatt is egészen kivételes vállalkozás.
A mezőgazdászok a kártevő madarakat kárhoztatják, természetvédelmi szakértők pedig a bíbicek és a pólingok tojásait féltik. Három hobbi-természetvédő kavarta fel az állóvizet, és egy több évtizedes vadászengedélyt semmisítettek meg.
Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában mezőgazdasági vagy erdős területté alakítják a madarak élőhelyét, hogy ki tudják szolgálni az európai és észak-amerikai fogyasztókat, és erre lassan rámegy a biodiverzitás.
A bizonyított lazúrcinege-észleléssel 418-ra nőtt a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, ami szép teljesítmény, hiszen egész Európában is csak 780 fordult elő.
Egyes fajok képesek felismerni a számukra ismeretlen madárnyelvek vészjelzéseit, anélkül, hogy látnák a ragadozót. A felfedezés nagy szerepet játszhat a fajok védelmében is.
Az Európában fellelhető madárfajok több mint egyharmada megtalálható a magyar fővárosban, a vörös vércsétől a vándorsólymon át a rétisasig.
A Halszkaraptornak elnevezett tollas hüllő 75 millió évvel ezelőtt, a mai Mongólia területén élt, és életmódját tekintve hasonlíthatott a mai vízimadarakra.