Vannak, akiknek elég egyszer megpillantani valakit, hogy aztán sötétben is megismerje egy kaputelefonnal készített felvételről: az ilyen különleges képességekkel rendelkező embereket többek között a londoni rendőrség is alkalmazza, hogy segítsenek beazonosítani a biztonsági kamerák felvételein lévő szereplőket. Aki látott már ilyen felvételt, az pontosan tudja, hogy ez nem egyszerű feladat.

Azt viszont senki sem tudja, hogy mi felelős ezért a szuperképességért. Josh P. Davis, a Greenwichi Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a népesség nagyjából 1 százalékának működik így a memóriája, őket keresi most az egyetem egy Davis által kifejlesztett online teszttel.

Valószínűnek tűnik, hogy ez a képesség nem tanulható, de Richard Russell, a Gettysburg College pszichológiaprofesszora szerint az arcmemória valamilyen mértékben fejleszthető. Russell azt reméli, hogy ha jobban sikerül feltárni a szélsőségesen jó arcmemória titkát, a működési mechanizmus alaposabb megértésével hatékonyabban tudnak majd segíteni a prozopagnóziában szenvedő betegeken is.

Teszttel a szuperképesség nyomában

Davis szerint az eddigi memóriatesztek ugyan alkalmasak voltak a szuperfelismerők kiszűrésére, de nem kifejezetten ezzel a céllal alkották meg őket. A pszichológus szerint a tesztet eddig harmincezren végezték el online és offline módon, de 2020 januárjáig senki sem akadt, aki hibátlanul teljesítette volna.

A teszt két részből áll, az egyszerűbb verzióban 14 arcot mutatnak egyenként tíz másodpercig, majd nyolc jelölt közül kell kiválasztani a megfelelőt. Ez nagyjából öt percig tart, ha valaki nagyon szeretne segíteni a kutatóknak, további vizsgálatokra is jelentkezhet, ezek már valamivel tovább tartanak. A kutatócsoport munkáját a weboldalukon lehet követni, a plusz teszteket pedig egy működő e-mail megadásával bármikor ki lehet tölteni.

A rövid tesztet hat nyelven is elérhetővé tették, a hosszabbakat csak angolul, spanyolul és németül. Én meg voltam róla győződve, hogy talán egy kivételével sikerült azonosítanom az elkövetőket, ehhez képest csak 8 pontot sikerült elérnem a tizennégyből, tíz pont felett már lehetséges, hogy szuperfelismerő az ember.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kézírás fejlesztése nemcsak a tanulást, hanem az emlékezést is segíti

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. október 2.

A digitális oktatás a fejlett országokban egyre jobban kiszorítja a kézírást, de fontos lenne, hogy a gyerekek megtanuljanak kézzel írni. Bár a billentyűzettel hatékonyabban dolgozhatunk, a kézírás a szenzomotoros készségek és a memória fejlődésére is jó hatással van.

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Dippold Ádám tudomány 2020. szeptember 16.

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.

Az agy immunsejtjeinek kulcsszerepük van az emlékezet működésében

Qubit.hu tudomány 2020. február 10.

Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.