Az agy immunsejtjeinek kulcsszerepük van az emlékezet működésében
Az agyban nem ugyanúgy működik az immunrendszer, mint a test más részeiben. A központi idegrendszer karbantartói a mikrogliasejtek, amelyek évtizedekig is elélhetnek, miközben a köztük zajló folyamatos kommunikáció finom egyensúlyt tart fenn az agyban.
Korábbi eredményekből már ismert volt, hogy az agyban található idegsejtek 10 százalékát kitevő mikrogliasejtek felelősek az idegsejtek nyúlványainak végén elhelyezkedő szinapszisok „lecsipkedéséért” is, vagyis az idegsejthálózat újrahuzalozásáért.
A Science-ben február 7-én megjelent, 13 kínai agykutató legújabb eredményeit közlő tanulmány szerint ezek a sejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában is – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
A kínai kutatók először negatív élményekkel negatív emlékeket tápláltak a kísérleti állatokba. Röviden: egy adott kísérleti szituációban konzekvensen apró, de kellemetlen áramütésekkel kondicionálták őket, így a rágcsálók egy idő után messziről kerülték az egyébként vonzó csemegét kínáló helyszínt. Ezután többféle, biokémiai, farmakológiai, illetve genetikai módszerrel kiiktatták a mikrogliasejteket, illetve megzavarták normál működésüket. Kiderült, hogy az így kezelt egerek részben vagy egészben elfelejtették negatív emlékeiket. Pontosabban viselkedésük azt mutatta, hogy a korábbiakkal ellentétben nem kötötték össze az áramütést és annak helyszínét.
A kutatók feltételezése az, hogy a mikroglia a kulcs az emlékek megtartásában. A szerzők ugyanakkor elismerik, hogy az emberi agyban ennél feltehetően komplexebb a memória működése, és hogy különbség van az ember és az egér mikrogliája között. Ennek ellenére úgy vélik, ennek az idegsejt-típusnak nem csupán immunológiai szerepe van az emberi agyban sem.
Korábbi kapcsolód cikkeink: