A kézírás fejlesztése nemcsak a tanulást, hanem az emlékezést is segíti
A kézírással jegyzetelő gyerekek könnyebben tanulnak, és jobban emlékeznek a leírtakra, mint azok, akik billentyűzettel vagy más digitális eszközökkel írnak – állapította meg egy új kutatás.
A Norvégiai Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) professzora, Audrey van der Meer egy új kutatásra hivatkozva olyan nemzetközi irányelvek kidolgozását sürgette, amelyek biztosítják, hogy a gyerekek az iskolában megtanulhatnak kézzel írni. Erre azért is nagy szükség lenne, mert egyre több iskola alkalmaz digitális oktatási eszközöket. Van der Meer szerint a kézzel írt bevásárlólisták és iskolai jegyzetek tartalmára később jobban fogunk emlékezni.
EEG-vel bizonyították a papír és a toll előnyeit
Van der Meer és munkatársai először 2017-ben vizsgálták a kézírás és a gépírás mentális folyamatait, de idén is készítettek egy tanulmányt. A 2017-es kutatásban 20 tanuló agyi aktivitását vizsgálták; a 2020-as tanulmány 12 fiatal felnőttel és 12 gyerekkel végzett hasonló vizsgálatot. Először fordult elő, hogy egy ilyen jellegű kutatásba gyerekeket is bevontak.
A kísérletben elektroenkefalográfiai (EEG) vizsgálatot végeztek: a résztvevők egy olyan sapkát húztak fel, amihez több mint 250 elektróda csatlakozott. Ezzel mérték a résztvevők agyi aktivitását a kézírásos feladatok elvégzése közben. Az egyes vizsgálatok átlagosan 45 percig tartottak; a kutatók ezalatt másodpercenként 500 adatpontot gyűjtöttek be az alanyok agyi aktivitására vonatkozóan.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatal felnőttek és gyerekek agyi aktivitása jóval magasabb volt, amikor kézírással jegyzeteltek, mint amikor billentyűzetet használtak.
„A papír és a toll használata több kapaszkodót kínál az agynak, hogy rögzítse az ezzel kapcsolatos emlékeket. A kézírás több aktivitást generál a szenzomotoros tevékenységekért felelős agyterületeken. Sokkal több érzékünkre hatnak az olyan események, mint a toll nekinyomása a papírnak, a betűk kirajzolása, illetve a papírra íródó betűk sercenése. Ezek a szenzoros élmények az agy különböző területei között teremtenek összeköttetést, és megnyitják az agy előtt a tanulás lehetőségét. Így jobban tanulhatunk és jobban emlékezhetünk.”
– mondta Van der Meer.
A kutató úgy véli, hogy a korábbi és a mostani kutatási eredmények rávilágítanak, hogy mennyire fontos lenne, hogy a gyerekek már egészen kis korukban – lehetőleg az iskolában – megtanuljanak írni és rajzolni. Ez azonban nem olyan egyszerű. A mai gyerekek és fiatal felnőttek életének nagy részét a képernyők előtt töltött idő, az érintőképernyők nyomkodása és a billentyűzet püfölése teszi ki.
A digitális oktatás káros mellékhatásai
Egy 19 európai országra kiterjedő felmérés szerint a norvég gyerekek az idejük nagy részét az online térben töltik. Az elsődleges eszközük az okostelefon, amit a személyi számítógép és a tablet követ. A 9-16 éves norvég fiatalok majdnem napi 4 órát töltenek online tevékenységekkel – kétszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt. Ez az érték tovább növekedhet, ahogy az iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális oktatásra.
Van der Meer szerint a digitális oktatásnak is megvannak a pozitívumai, de a kézírás oktatását elengedhetetlennek tartja.
„Figyelembe véve az elmúlt évek fejlődését, azt kockáztatjuk, hogy egy vagy több generáció elveszítheti a kézírás képességét. A saját kutatásunk és mások eredményei is azt mutatják, hogy ennek igen szerencsétlen következményei lehetnek. [...] Egyes norvég iskolákat már teljes mértékben digitalizáltak, és teljesen kihagyják a kézírásfejlesztést a tananyagból. A finn iskolákban még előrehaladottabb a digitalizáció, mint Norvégiában, és nagyon kevés intézményben oktatnak kézírást.”
– mondta Van der Meer.
A kézírásoktatással kapcsolatos vitában egyes pedagógusok azzal érveltek, hogy a billentyűzet kevésbé frusztrálja a gyerekeket. Billentyűzettel dolgozva hamarabb tanulhatnak meg hosszabb szövegeket írni, ami az írásra motiválhatja őket.
Azt Van der Meer is elismerte, hogy jóval lassabban lehet megtanulni kézzel írni, de fontosnak tartaná, hogy a gyerekek átessenek ezen a fárasztó folyamaton, mivel a betűk leírásához szükséges mozdulatok elsajátítása és a karakterek megformázásának megtanulása számos előnnyel jár:
„A kézíráshoz szükség van a finommotoros és szenzoros készségek uralására. Fontos, hogy az agyat minél többször tegyük ki a tanulási fázisoknak. Én is billentyűzetet használnék egy esszé megírására, de oktatás közben kézzel írnám a jegyzeteimet.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: