A kézírás fejlesztése nemcsak a tanulást, hanem az emlékezést is segíti
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kézírással jegyzetelő gyerekek könnyebben tanulnak, és jobban emlékeznek a leírtakra, mint azok, akik billentyűzettel vagy más digitális eszközökkel írnak – állapította meg egy új kutatás.
A Norvégiai Műszaki és Tudományegyetem (NTNU) professzora, Audrey van der Meer egy új kutatásra hivatkozva olyan nemzetközi irányelvek kidolgozását sürgette, amelyek biztosítják, hogy a gyerekek az iskolában megtanulhatnak kézzel írni. Erre azért is nagy szükség lenne, mert egyre több iskola alkalmaz digitális oktatási eszközöket. Van der Meer szerint a kézzel írt bevásárlólisták és iskolai jegyzetek tartalmára később jobban fogunk emlékezni.
EEG-vel bizonyították a papír és a toll előnyeit
Van der Meer és munkatársai először 2017-ben vizsgálták a kézírás és a gépírás mentális folyamatait, de idén is készítettek egy tanulmányt. A 2017-es kutatásban 20 tanuló agyi aktivitását vizsgálták; a 2020-as tanulmány 12 fiatal felnőttel és 12 gyerekkel végzett hasonló vizsgálatot. Először fordult elő, hogy egy ilyen jellegű kutatásba gyerekeket is bevontak.
A kísérletben elektroenkefalográfiai (EEG) vizsgálatot végeztek: a résztvevők egy olyan sapkát húztak fel, amihez több mint 250 elektróda csatlakozott. Ezzel mérték a résztvevők agyi aktivitását a kézírásos feladatok elvégzése közben. Az egyes vizsgálatok átlagosan 45 percig tartottak; a kutatók ezalatt másodpercenként 500 adatpontot gyűjtöttek be az alanyok agyi aktivitására vonatkozóan.
Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatal felnőttek és gyerekek agyi aktivitása jóval magasabb volt, amikor kézírással jegyzeteltek, mint amikor billentyűzetet használtak.
„A papír és a toll használata több kapaszkodót kínál az agynak, hogy rögzítse az ezzel kapcsolatos emlékeket. A kézírás több aktivitást generál a szenzomotoros tevékenységekért felelős agyterületeken. Sokkal több érzékünkre hatnak az olyan események, mint a toll nekinyomása a papírnak, a betűk kirajzolása, illetve a papírra íródó betűk sercenése. Ezek a szenzoros élmények az agy különböző területei között teremtenek összeköttetést, és megnyitják az agy előtt a tanulás lehetőségét. Így jobban tanulhatunk és jobban emlékezhetünk.”
– mondta Van der Meer.
A kutató úgy véli, hogy a korábbi és a mostani kutatási eredmények rávilágítanak, hogy mennyire fontos lenne, hogy a gyerekek már egészen kis korukban – lehetőleg az iskolában – megtanuljanak írni és rajzolni. Ez azonban nem olyan egyszerű. A mai gyerekek és fiatal felnőttek életének nagy részét a képernyők előtt töltött idő, az érintőképernyők nyomkodása és a billentyűzet püfölése teszi ki.
A digitális oktatás káros mellékhatásai
Egy 19 európai országra kiterjedő felmérés szerint a norvég gyerekek az idejük nagy részét az online térben töltik. Az elsődleges eszközük az okostelefon, amit a személyi számítógép és a tablet követ. A 9-16 éves norvég fiatalok majdnem napi 4 órát töltenek online tevékenységekkel – kétszer annyit, mint tíz évvel ezelőtt. Ez az érték tovább növekedhet, ahogy az iskolák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális oktatásra.
Van der Meer szerint a digitális oktatásnak is megvannak a pozitívumai, de a kézírás oktatását elengedhetetlennek tartja.
„Figyelembe véve az elmúlt évek fejlődését, azt kockáztatjuk, hogy egy vagy több generáció elveszítheti a kézírás képességét. A saját kutatásunk és mások eredményei is azt mutatják, hogy ennek igen szerencsétlen következményei lehetnek. [...] Egyes norvég iskolákat már teljes mértékben digitalizáltak, és teljesen kihagyják a kézírásfejlesztést a tananyagból. A finn iskolákban még előrehaladottabb a digitalizáció, mint Norvégiában, és nagyon kevés intézményben oktatnak kézírást.”
– mondta Van der Meer.
A kézírásoktatással kapcsolatos vitában egyes pedagógusok azzal érveltek, hogy a billentyűzet kevésbé frusztrálja a gyerekeket. Billentyűzettel dolgozva hamarabb tanulhatnak meg hosszabb szövegeket írni, ami az írásra motiválhatja őket.
Azt Van der Meer is elismerte, hogy jóval lassabban lehet megtanulni kézzel írni, de fontosnak tartaná, hogy a gyerekek átessenek ezen a fárasztó folyamaton, mivel a betűk leírásához szükséges mozdulatok elsajátítása és a karakterek megformázásának megtanulása számos előnnyel jár:
„A kézíráshoz szükség van a finommotoros és szenzoros készségek uralására. Fontos, hogy az agyat minél többször tegyük ki a tanulási fázisoknak. Én is billentyűzetet használnék egy esszé megírására, de oktatás közben kézzel írnám a jegyzeteimet.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Greta Grotesk: új betűtípus készült Greta Thunberg kézírása alapján
A 16 éves svéd aktivistának egy New York-i grafikus tervezett fontkészletet.
Elképesztő sebességgel pötyög az emberiség, a mobilos gépelés lassan leveri a billentyűzetest
Két hüvelykujjal már percenként átlagosan 38 szót volt képes bepötyögni egy nemzetközi felmérés 37 ezer résztvevője. Hagyományos billentyűzettel sem sokkal több, 52 szó az átlag. Te is kipróbálhatod magad!
Minden ember kezén megtalálhatók a gorilla- és a csimpánzujjak
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.