Melyik legyen az év hala 2021-ben, az angolna, a jászkeszeg vagy a fürge cselle?

2020.10.19. · tudomány

A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is – olvasható a Magyar Haltani Társaság friss versenykiírásában. A hagyományoknak megfelelően idén is háromból választhatják meg a jövő év halát a szavazók, akik 2020. december 31-én déli 12 óráig itt adhatják le voksaikat.

Az eddigi gyakorlatot követve a most indított közönségszavazás győztesére sem vár egyéb jutalom, mint hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben.

A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg lettek az év halai, a 2020-as címet pedig a süllő nyerte.

Mint ismeretes, a tavalyelőtti halverseny kishíján botrányba fulladt, mert valaki több mint kétezer szabálytalan szavazatot adott le a sebes pisztrángra. A versenyszervezők azonban résen voltak, és levonták a halfajra leadott 2130 szabálytalan szavazatot. Ezek után a sebes pisztráng csak a harmadik helyen végzett, az év halának választott vörösszárnyú keszeg és a szivárványos ökle mögött.

A 2021-es címért versenybe szálló fajok

Angolna (Anguilla anguilla)

Anguilla anguilla
photo_camera Anguilla anguilla Fotó: Sallai Zoltán/ Magyar Haltani Társaság

Ősi vonásokkal rendelkező kígyószerű hal, hátúszója egybeolvad a farok- és az anális úszójával, hasúszója nincs. Testhossza elérheti az egy métert, tömege a 4 kilogrammot is meghaladhatja. Régebben rendszeresen feljutott a Fekete-tengerből a Dunán keresztül a nagyobb folyóinkba is, így természetes úton bevándorló őshonos halunknak tekinthető. Korábban rendszeresen gyűjtötték az Európa partjaihoz érkező üvegangolnákat, melyekből nagy mennyiségben helyeztek ki a hazai természetes vizekbe is. A 90-es évek elején jelentkező angolnapusztulásokat követően azonban a telepítésekkel teljesen felhagytak. Kifejlett példányai a Sargasso-tengerben ívnak, a kikelt lárvák a Golf-áramlat segítségével érik el Európa partjait, amihez több mint két év szükséges. A felmelegedés következtében egyre kevesebb angolna érkezik Európa partvidékére, a faj világviszonylatban is veszélyeztetetté vált, ezért az IUCN Vörös listáján a kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolták. A hazai horgászrekord 4,75 kilogramm (1997).

Jászkeszeg (Leuciscus idus)

Leuciscus idus
photo_camera Leuciscus idus Fotó: Sallai Zoltán/ Magyar Haltani Társaság

Közepes termetű, szabályos halformájú, ezüstös színű pontyfélénk, melynek barnásvörös alsó úszói az évek során egyre élénkebbé válhatnak. Apró pikkelyei szorosan ülnek egymás mellett, csúcsba nyíló, viszonylag kis szájával egyaránt fogyasztja az üledékben rejtőző gerinctelen állatokat, az apró halakat, de a növényi eredetű táplálékot sem veti meg. A nagyobb vízfolyások lakója, azonban találkozhatunk vele az áramló vízű csatornákban és a gyakran átkeveredő, felfrissülő tavakban is, mint amilyen a Tisza-tó, a Balatonban azonban ritkaság. Ősszel rajokba verődik, és a meder mélyebb részeire húzódva vészeli át a telet. Ívásuk tavasz végén vagy nyár elején történik, ikrájukat a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják. A hasonlóan pirosas úszójú fajoktól – mint amilyen a bodorka, a vörösszárnyú keszeg vagy a leánykoncér – legfőképpen az oldalvonalán lévő pikkelyek száma alapján különíthető el. Míg a jászkeszeg oldalvonalán 55-60 pikkely van, az előbbi halfajokén csupán 38-49 számolható. A húsa szálkás, de ízletes. A hazai horgászrekord 3,86 kilogramm (1995).

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus)

Phoxinus phoxinus
photo_camera Phoxinus phoxinus Fotó: Sallai Zoltán/ Magyar Haltani Társaság

Áramvonalas, apró termetű hal. Kicsiny szája félig alsó állású, azaz felső állkapcsa valamelyest túl ér az alsó állkapcson. Testét lazán álló apró pikkelyek borítják. Oldalvonala nem teljes, többnyire csak a test első felén látható. Oldalán sötét foltsor húzódik végig. Ívási időszakban a hímek díszes, pirosas nászruhát öltenek. A hegy és dombvidéki patakokban Európa-szerte előforduló halfaj, de a hegyi tavakban is jelentős állományai alakulhatnak ki. Óvatos halfaj, mely táplálékát csapatokba verődve keresi. A fiatal fürge csellék a planktonszervezetek fogyasztásáról viszonylag hamar áttérnek a kifejlett egyedekre jellemző vegyes táplálkozásra. Legkedveltebb táplálékukat az élőbevonatban rejtőző rovarlárvák képezik, de nem vetik meg az apróbb rákokat és a halikrát sem. Gazdasági jelentősége a pisztrángok és domolykók táplálékaként lehet. Magyarországon fogyatkozóban van, ezért természetvédelmi oltalom alatt áll, melyből adódóan sem csalihalként, sem akváriumi halként nem használható.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás