Simán átteleltek és invazív rémmé váltak a kaktuszok a Pilisben
„A végeredmény egészen döbbenetes lett, az alig néhány száz négyzetméteres területről hatalmas halom növény került kiásásra” – írták pénteken a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján. A nemzeti park munkatársai meglehetősen szokatlan munkát végeztek a napokban: felszámoltak egy kaktuszültetvényt a Pilisben.
Mint írták, a nemzeti park vezetősége 2017-ben értesült arról, hogy a Pilis szikláin kaktuszok tenyésznek, valószínűleg már évek óta. Azóta minden évben több hatalmas zsáknyi kaktuszt szedtek ki ott. Aki oda ültette a növényeket, nagyon szerette őket, és értett is hozzájuk, így a délre néző oldalon a már nem is olyan zord teleket gond nélkül átvészelve 13 kaktuszfaj számtalan egyede nőtt, és ami aggasztóbb, szaporodott is.
A gömbös és oszlopos növekedésű fajok nem túlságosan terjedtek, de a fügekaktusz fajok minden letört szárdarabja legyökerezett, a sziklákon lejjebb csúszva újabb telepeket növesztett, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. Ahogy a közleményben fogalmaztak, „invázióssá váló fajok első terjedési lépéseinek lehetünk tanúi”.
Mint Facebook-oldalukon hozzátették, az inváziós fajok egyre nagyobb problémát jelentenek: mezőnyi aranyvessző, erdőnyi bálványfa veszi el az őshonos növényektől az élőhelyet. Most meg már a fügekaktusz is megjelent, pedig „biztosak vagyunk benne, hogy nem akarjuk kerülgetni erdeinkben ezeket a több centis tüskével rendelkező kaktuszokat”.
A nemzeti park csapatának a legködösebb napot sikerült kiválasztania a nem mindennapi élőhelykezelési munkára, amit egyes részeken csak kötélbiztosítással, sziklamászó felszereléssel és tudással tudtak elvégezni. „Komoly tapasztalatokat szereztünk a mindenen átszúró tüskékről és a kaktuszok rejtőző képességéről.” Hiába néztek át egy-egy területet akár tízszer, kicsit más szögből átvizsgálva újabb, sokszor egészen kicsiny, 1-2 centiméteres egyedekre bukkantak.
Ekkora mennyiségnél az kérdéses volt, hová helyezzék el az eltávolított kaktuszokat, hiszen nem lenne kellemes legközelebb egy szeméttelep lankáin viszontlátni a frissen nőtt telepeket. Végül úgy döntöttek, hogy vastag földréteggel takarják le a növénymaradványokat. Mint írták, biztosan nem vettek észre és szedtek ki minden példányt, ezért még évekig vissza kell térniük a Pilis szikláira kaktuszt szedni. A tanulság:
„A kaktuszok cserépben, otthoni kertben nevelve gyönyörűek tudnak lenni, de Magyarországon a természetbe nem valók, könnyen inváziós fajokká válhatnak. Kérjük, a természetbe ne ültessen ki senki dísznövényeket, és a kerti hulladék helye sem az erdő szélén van!”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Futószalagon érkeznek az állatmentőkhöz a feleslegesen felkarolt őzgidák – soha nem térhetnek vissza a természetbe
Kedves emberek, ne mentsétek meg átgondolatlanul az árvának tűnő gidákat! Illetve kérjetek segítséget a helyszínen, mielőtt hazaviszitek őket.
Ezért ürültek ki a madáretetők, és tűntek el az énekesmadarak
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a jelenséget a madárvonulás, valamint az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása magyarázza.
Már az egész országban zabálja a diótermést az invazív fúrólégy
Az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt Magyarország diótermő területe, évi hétezer tonna az átlagos hozam. Erre megjelent, és mostanra tömegessé is vált a tengerentúli kártevő, a dióburokba petéző fúrólégy.