Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen: Elizabeth Holmes tündöklése és bukása
„Fake it till you make it,” vagyis „színleld, amíg nem sikerül” – a techvilág fellefvárában, a kaliforniai Szilícium-völgyben sokan egyetértenek azzal, hogy ez a stratégia sok esetben beválhat, sőt szükséges lehet egy innováció megvalósításában. Ha van egy forradalmi ötlet, arra valahogy pénzt kell szerezni úgy, hogy közben semmi kézzelfoghatót nem tudnak felmutatni. Ahogy azzal is sokan egyetértenek, hogy ez a hozzáállás a technológia sok területén működik (Steve Jobsnak is bejött), de egy ágazatban tilos: az orvostechnológiában, mivel egészséggel, életekkel nem játszunk.
Ezt a szabályt szegte meg Elizabeth Holmes, akinek Theranos nevű cége nem is olyan régen még a diagnosztika forradalmát ígérte azzal, hogy asztali számítógép méretű készülékével, az Edisonnal akár egyetlen csepp vérből meg tud állapítani több százféle betegséget, és az internet segítségével szinte azonnali diagnózis állítható fel – így a drága és hosszadalmas laborvizsgálatok kiiktatásával bárki házilag tesztelheti magát, és számos egészségügyi probléma időben felismerhetővé és megelőzhetővé válik.
Holmes 2004-ben, másfél év után szakította félbe vegyészmérnöki tanulmányait a Stanford Egyetemen, és 19 évesen a Szilícium-völgy legpezsgőbb kutatási negyedében hozta létre a fénykorában 800 főt foglalkoztató és 9 milliárd dollárra értékelt startupját, a Theranost. Bár a cég hosszú évekig nem tudott konkrét eredményeket felmutatni, a neves kutatók és befolyásos tanácstagok érkezésével a befektetők is nyugodtan tolták a dollármilliókat a szebb jövőt ígérő Theranosba.
Mire kiderült, hogy az időközben egyfajta szektává vált cég szinte minden felmutatott eredménye csalásra és hazugságokra épült, Holmes milliárdossá vált, és minden eszközt bevetett azok megfélemlítésére, akik az állítólagos víziójának útjába álltak. A Wall Street Journal 2015-ben tárta fel a Theranos-lufit belső informátorok segítségével, és végül rázúdult a cégre a befektetők, a szabályozók és a közvélemény haragja. A Theranos 2018-ban megszűnt, a Holmes büntetéséről döntő bírósági tárgyalást pedig már csak a járvány hátráltatja.
A női Steve Jobs és a gazdag idős férfiak
Elizabeth Holmes 2002-ben, 18 évesen találkozott a nála 19 évvel idősebb, és akkor még házas Ramesh „Sunny” Balwanival, aki a lány kedvéért elvált a feleségétől, és a Berkeley Kaliforniai Egyetemről átment a Stanfordra másoddiplomázni. A pakisztáni bevándorló családból származó férfi ekkorra már túl volt egy microsoftos programozói karrieren, és a dotkomlufiból is jó ütemmel keveredett ki: 40 millió dollárért adta el szoftvercégét az utolsó pillanatban. Holmesnak pénz kellett, hogy megvalósítsa álmait, és Balwani ebben tökéletes partner volt. Kettejük kapcsolata sokáig titokban volt, a Theranos dolgozói előtt sem tisztázták, amikor a férfi 2008-ban otthagyta a Stanfordot, és Holmes kinevezte őt a Theranos elnökének.
Bár Holmes eredeti jószándékában még a csalás későbbi leleplezői sem kételkednek, ők ketten olyan légkört alakítottak ki a Theranosnál, amely a kezdetektől a titkolózásra, a kultuszépítésre és a megfélemlítésre épült. Az alkalmazottaknak már az állásinterjún titoktartási nyilatkozatot kellett aláírni, Balwani paranoiája pedig mindenkit őrületbe kergetett – attól félt, hogy a rivális cégek kémkednek a Theranos technológiája után.
Holmes világmegváltó ambíciója a Steve Jobs iránti rajongásából fakad: saját bevallása szerint már hétéves kora óta a fekete garbó a kedvenc viselete (egy volt alkalmazottja szerint ez persze hazugság), de a Theranos dolgozói szerint az értekezleteket is úgy ütemezte, ahogy Jobs – ha az Apple marketingesei szerdán ültek össze, akkor a Theranosnál is ezt vezették be. A külsőségekre fektetett hangsúly is ismerős: miközben a teljes laborközpontokat egy kis gépbe tömörítő technológia megvalósítását gyakorlatilag minden szakértő lehetetlennek tartotta, Holmes már több órás meetingeket tartott arról, hogyan nevezzék majd el a készülék adatait tároló felhőt – a név végül Yoda lett.
A Theranos (mozaikszó: therapy + diagnosis) 2010-ben érte el az 1 milliárd dolláros értékelést, és bár a cég kutatólaborjaiban a technikusok még mindig a miniatürizálás útvesztőjében kóboroltak, elfüstölt gépek, összekeverődött reagensek és fröcskölő vérminták közepette, Holmes kész volt új fokozatra kapcsolni. Miután egy találkozón meggyőzte Ronald Reagan egykori külügyminiszterét, George Schultzot, hogy csatlakozzon a cég igazgatótanácsához, a következő két évben olyan nagyságokat sikerült a tanácstagok közé csábítania, mint Henry Kissinger (Nixon és Ford külügyminisztere), William Perry (az első Clinton-kormány védelmi minisztere) vagy James „Mad Dog” Mattis tábornok, aki legutóbb Donald Trump egyik védelmi minisztere volt.
Holmesnak nagyon kellettek az ismert arcok, akik túl nagyok ahhoz, hogy bele akarjanak látni a Theranos belső ügyeibe, de közben legitimálják az idővel egyre nagyobb bizonyítási kényszer alá kerülő céget; az idősebb férfiak pedig szívesen álltak az ígéretesnek tűnő jó ügy mellé, ráadásul az imázsuknak sem tett rosszat, hogy egy fiatal nőt támogatnak a maszkulin techszférában.
Címlapokat érő hazugságspirál
A Theranos kezdte kinőni magát, és egy éven belül két nagy üzletet is sikerült tető alá hozni: a Safeway szupermarketlánc 350 millió dollárt, míg az egyik legnagyobb amerikai patikabirodalom, a Walgreens 140 millió dollárt fektetett üzleteinek átalakításába, hogy azokban helyi vértesztelemző pontokat hozzanak létre. Mivel a szerkezet, az Edison nem készült el a szerződésekbe foglalt határidőre, a Theranos vezetői beindították a hazugsággyárat: Holmes biztosította a láncokat arról, hogy a legnagyobb gyógyszercégek (Pfizer, GSK) vizsgálataiban is használják a Theranos technológiáját, Balwani a befektetők előtt tízszeres nagyságrendben túlozta el a cég pénzügyi előrejelzésében szereplő mutatókat.
Valahogy azonban az Edison hiányában is el kellett kezdeni a teszteket, így a kárhoztatott laborvizsgálatok módszereitől nem igazán különböző távelemzés mellett döntöttek, vagyis a Theranos megkapta a vérmintákat, azokat külső technológián (tehát mások által fejlesztett gépeken) letesztelték, és visszaküldték az eredményt. A Safeway és a Walgreens persze úgy tudta, hogy ezek már 100 százalékban Theranos-teszteredmények.
Míg a hazugságok titokban maradtak, a Theranos 2014-ben felért a csúcsra. A cég 400 millió dollárnyi befektetést kalapozott össze, és már 9 milliárd dollárra értékelték, miközben Elizabeth Holmes vagyona is elérte az 5 milliárd dollárt, így a világ legfiatalabb self-made milliárdosnőjeként a 110. leggazdagabb amerikaivá vált a Forbes listája szerint. Holmest innentől alig lehetett levakarni az üzleti magazinok (Fortune, Inc., Bloomberg Businessweek) címlapjáról, és az összes nagy tévécsatornán megfordult, hiszen az ő története példázta, hogy nem halott az amerikai álom. Mindenhol elmondta: egy éven belül elkészül az Edison.
A sikersorozat átnyúlt 2015-be, amikor a Theranos még több egészségközponttal és jótékonysági szervezettel szerződött le tesztek elvégzésére, Holmes személyi kultusza pedig tovább épült: beiktatták a Harvard Medical School tanácsába, Barack Obama elnök pedig a vállalkozói szellem elnöki nagykövetei közé választotta, amely csoportnak az amerikai startupkultúra fellendítése lett volna a célja.
Az akkori alelnök, Joe Biden 2015 nyarán látogatást tett a Theranos központjában, ahol körbevezették a laborokban, beszélgetett egy kicsit Holmesszal, majd a sajtótájékoztatón azt mondta: „ez a jövő laboratóriuma”. Biden méltatásában kifejtette, hogy számára a legnagyobb reménységet az jelenti, hogy a Theranos lehetővé teszi a komoly betegségek, például a rák korai, egyszerű diagnózisát. Fia, Beau Biden két hónappal korábban halt meg agydaganatban.
Holmes többek között a 2014-es TED-előadásában is elmondta, hogy hasonló családi tragédia sarkallta a Theranos megalapítására: szeretett nagybácsija, akivel gyerekkorában olyan sok időt töltött együtt, bőrrákban halt meg, mert nem sikerült időben diagnosztizálni. De mint később kiderült, ez is hazugság volt: nagybátyja másfél évvel az előadás előtt, tehát tíz évvel a cégalapítás után hunyt el, és a család többi tagja szerint sosem álltak közel egymáshoz.
2015 nyarán alkalmazottai azt gondolták Holmesról, hogy végleg megőrült: húsz testőr kísérte mindenhova, irodáját a Fehér Ház ovális irodája alapján terveztette át, és golyóálló üveggel vetette körbe azokat a helyiségeket, ahol gyakran megfordult. A Theranos vezetői ekkor már tudták, hogy baj van: a Wall Street Journal (WSJ) újságírója, John Carreyrou olyan dolgokról kezdett érdeklődni, amikről csak a titoktartási nyilatkozatot aláírt dolgozók tudhattak.
Lelepleződik a Theranos-terror
Holmes hiába bérelte fel a korábban Al Gore-t vagy épp Harvey Weinsteint is képviselő sztárügyvédet, David Boiest, és hiába kérte egyik legnagyobb befektetőjét, a WSJ-t birtokló Rupert Murdochot, hogy akadályozzák meg a megjelenést, 2015. október 15-én kijött Carreyrou leleplező cikke, és elindult a lavina.
Az újságíró több volt alkalmazottat is rábírt arra, hogy részletesen kitálaljanak a Theranos titokzatos belső ügyeiről. Az informátorok elárulták, hogy a labortechnikusok létező technológiával, manuálisan végezték a tesztek túlnyomó többségét, mivel az Edison teljesen megbízhatatlan volt. A szifilisz vizsgálatánál például olyan kiugró értékek jöttek ki, hogy a dolgozók próbaképp letesztelték magukon – a több tucatnyi teszt nagyjából fele-fele arányban volt pozitív és negatív, amin egy beszámoló szerint már az egyik menedzser is csak röhögni tudott: „Hát, srácok, nem elképzelhetetlen.”
A WSJ fő informátora az a Tyler Schultz volt, akit 2013-ban alkalmaztak és nyolc hónapot bírt a cégnél. Nagyapja emellett a Theranos igazgatótanácsának legrégibb tagja volt – Tyler először neki mondta el, mi folyik valóban a cégnél, de George Schultz elhessegette a problémát, és unokája helyett Holmesba helyezte bizalmát. Amikor a kiszivárgott emailek alapján a Theranosnál kikövetkeztették, hogy Tyler az informátor, magánnyomozókat állítottak rá, akik állandóan figyelték, nagyapja házánál pedig tőrbe csalták, és megfélemlítéssel igyekezték rávenni, hogy tartsa meg a cég titkait. Tyler szerint a Theranos félelemkultúráját jól mutatja, hogy több informátor évekig nem mert tartósan egy mobiltelefont használni.
De miért kellett 2015-ig várni, hogy a Theranosnál az évek alatt megfordult több száz alkalmazott közül végre megszólaljon valaki? Carreyrou forrásai szerint a mindent átható paranoia már régen 2015 nyara előtt meghatározta a céges kultúrát: a kőkemény titoktartási szerződések alapján a dolgozók nem mondhattak rosszat nyilvánosan a Theranosról, és családjuknak nem árulhattak el semmit arról, ami a laborban folyik. Holmes egy klasszikus Steve Jobs-húzással a belső feszültségekről is gondoskodott: egymás ellen hergelte a vegyészeket és a mérnököket, a versenyszellem feltüzelése érdekében – a két csoport között persze ehelyett teljes bizalmatlanság alakult ki, így a közös problémamegoldás is lehetetlenné vált. Többen azt is észrevették, hogy a céges gépekre olyan kémprogramokat telepítettek, amelyek minden egyes leütést továbbítanak a vezetőség felé.
Sunny Balwani a beszámolók szerint órákat töltött azzal, hogy a Theranos-központ biztonsági kameráinak felvételeit nézegette, hogy ellenőrizze, pontosan mennyit dolgoznak az alkalmazottak. Egyiküket azzal szoríttotta a sarokba irodájában, hogy megjavítja („I'm going to fix you”), mert csak nyolc órát dolgozott aznap. Az informátorok szerint a lelki terror mindennapos volt: ha nem jöttek a várt eredmények, Holmes és Balwani mindig azt éreztette a dolgozókkal, hogy ők a hibásak, nem a technológia vagy az irreális elvárások.
Pszichopata jellemvonások és a halálba hajszolt kutató
Az alkalmazottaknak nehéz volt összeegyeztetni a külső világot, ahol Elizabeth Holmes a világot megváltó messiás, és a belsőt, ahol semmi sem akart működni, így a stressz is egyre jobban emésztett mindenkit. Ennek ellenére a Holmes körüli kultusz furcsán motiválóan hatott a kutatókra, hiszen mindenki nagyon akart hinni abban, hogy létre lehet hozni a betegségek százait kivizsgáló házi készüléket. A cégvezető mesteri manipulációs képességeit dicséri, hogy a megbeszélések után irodájából mindenki újult erővel és a küldetésbe vetett teljes hittel tért vissza dolgozni, és csak ott szembesültek vele, hogy már megint bedőltek Holmes szövegének, miközben a technológia közel sincs az ígértekhez.
Elizabeth Holmest sokszor érte az a vád, hogy személyisége egy pszichopatáéra emlékeztet; egyesek szerint még a jellegzetes mély hangját is csak színleli minden nyilvános megszólalásakor, mivel egy tanulmányban azt olvasta, hogy a mélyebb orgánumú nőket komolyabban veszik az üzleti világban, és nagyobb sikereket érhetnek el. Több volt Theranos-alkalmazott szerint ritkán, de előfordult, hogy egy-egy pillanatra kiesett a szerepéből, és egy átlagos huszonéves nő hangján beszélt, és egy olyan videó is kering, amely egy podcastban megörökített példát mutat erre a botlásra.
Volt, akit az öngyilkosságba hajszolt a Theranos-hazugzság. Ian Gibbons 2005-ben a cég első nagy fogása volt, tapasztalt biokémikusként évekig irányította a vegyész kutatókat, de a menedzsmentnek nem tetszett, hogy túl pontatlanok a Theranos készülékei, ezért idővel egyre csökkent a hatalma – amikor Holmes 2010-ben megtudta, hogy Gibbons a feleségének is panaszkodik a cég technológiájára, egyszerűen kirúgta. Bár hű kollégái elérték, hogy visszavegyék a 64 éves kutatót, megalázó módon csak műszaki tanácsadóként alkalmazták.
Amikor Gibbons 2013 májusában megtudta, hogy beidézték tanúnak egy a Theranos ellen induló perben, rettegni kezdett, mert tudta, ha bármit árt a cégnek, tönkreteszik a karrierjét. A cég ügyvédje még egy emailt is küldött neki, egy kamu orvosi igazolást csatolva, amely felmentette volna őt a tanúzási kötelezettsége alól. Gibbons azonban egy nappal a tárgyalás előtt túladagolta magát gyógyszerekkel és alkohollal, és napokkal később májelégtelenségben halt meg a kórházban. A felesége hiába hívogatta Holmest, a cégvezető nem vette fel, és nem is hívta vissza, helyette egy emailt kapott a Theranos ügyvédjétől, amelyben felszólították, hogy minél előbb szolgáltassa vissza Gibbons céges laptopját és minden titkos dokumentumot.
A Wall Street Journal cikke után a céges botrányok mellett természetesen az is érdekelte az embereket, hogy mennyire lehet megbízni az eddig elvégzett tesztek eredményeiben. Amikor a Theranostól kapott adatokat elkezdték összevetni más laborokban mért eredményekkel, elég nagy különbségeket tapasztaltak, és az újabb vizsgálatok azt mutatták, hogy a Theranos mérései hibásak. Az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) azonnal megtiltotta a cégnek a vérminták vizsgálatát, majd 2016 januárjában egy állami ellenőrzés során az is kiderült, hogy az Edison technológiája az ígért 250 közül csak 12 betegséget tud észlelni egy csepp vérből, azt sem a legpontosabb eredménnyel.
Ez volt az a pont, ahonnan már Holmesnak sem volt visszaút: a cég utolsó két éve a befektetőkkel való pereskedésből, megállapodásokból és tömeges kirúgásokból állt. Balwanival is rosszra fordult a kapcsolata, a magánéletben és professzionálisan is elváltak útjaik – Holmes szerint a férfit ő rúgta ki, de Balwani állítja, még azelőtt felmondott.
Kétségbeesett védekezés
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2018-ban arra jutott, hogy a Theranos és Holmes csalást követett el, amikor a befektetőknek hamis vagy kozmetikázott adatokat mutatott be a technológia pontosságáról. Holmes ezt még megúszta egy félmillió dolláros büntetéssel, közel húszmillió részvény visszaadásával, és azzal a kitétellel, hogy tíz évig nem viselhet vezetői tisztséget semmilyen részvénytársaságban. Még ugyanebben az évben vádolták meg Balwanit és Holmest 12-12 rendbeli csalással, de egyikük sem ismerte el bűnösségét. Ha elítélik, Holmes akár húsz éves börtönbüntetést is kaphat.
Elizabeth Holmes büntetőügyének bírósági tárgyalására eredetileg 2020 júliusában került volna sor, de a koronavírus-járvány miatt háromszor is elhalasztották – a tárgyalás legutóbb kitűzött időpontja 2021. július 13-a. Balwani ügyét Holmesé után tárgyalják.
Idén szeptemberben Holmes ügyvédei húztak egy váratlant: kiderült, hogy egy olyan tanút is szerepeltetnének a tárgyaláson, aki klinikai pszichológusként amellett érvelne, hogy Holmes olyan mentális zavarral küzd, amely többek között a bűntudat-érzékelését is befolyásolja. Bár az ügyvédek tiltakoztak ellene, a bíró emiatt elrendelte, hogy az ügyészség szakértői kivizsgálják Holmes mentális állapotát.
A Havard jogászprofesszora, Noah Feldman szerint Holmes ügyvédeinek meglepő húzása arról árulkodik, hogy valószínűleg nem tudnak előállni olyan bizonyítékokkal, amelyek az egykori cégvezető ügyét segíthetik, és az esküdtek szimpátiáját is csak úgy tudják elnyerni, ha sajnálatot ébresztenek bennük Holmes iránt. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az 1981-es Reagan-merényletet végrehajtó John Hinckley botrányos ügye óta a lehető legszigorúbb szabályok vonatkoznak arra, aki a beszámíthatatlanságával próbál védekezni – az igazságot tudatosan elhallgató, így tettei erkölcstelenségével minden bizonnyal tisztában lévő Holmesnak ezért nem sok esélye van a sikeres védekezésre.
A Bloomberg információi szerint az ügyészek olyan emaileket is fel tudnak mutatni, amelyeket 2014-ben küldött Elizabeth-nek testvére, Christian Holmes, akit termékmenedzserként alkalmaztak. A férfi az egyik levélben egy ügyfél panaszát követően kérte arra testvérét, hogy őszintén beszéljen a Theranos működéséről, és többször szóba kerültek a tesztelési környezet hiányosságai, ami szintén arra utal, hogy Elizabeth Holmes tisztában volt a csalásokkal.
Miután a Theranos 2018 szeptemberében megszűnt, a cég tragikus történetére minden médiában ráugrottak: John Carreyrou a Bad Blood című könyvében írta meg a teljes sztorit (ez Rossz vér címen magyarul is megjelent 2019-ben), amiből a tervek szerint Adam McKay rendez mozifilmet Jennifer Lawrence főszereplésével; a dokumentumfilmezés Scorsese-je, Alex Gibney az HBO-nak készített remek filmet The Inventor címmel; a The Dropout című sikeres ABC-podcastet pedig a Hulu adaptálja hamarosan drámasorozattá, Holmes szerepében Kate McKinnonnel.
Elizabeth Holmes 2019-ben összeházasodott a nála nyolc évvel fiatalabb Billy Evansszel, egy kaliforniai hoteldinasztia örökösével. A reflektorfényt korábban maximálisan élvező Holmes egyszer sem ismerte el, hogy szándékosan vezette félre a befektetőit, az orvosokat vagy a pácienseket, és férjével igyekeznek kerülni a nyilvánosságot. Amikor véletlenül mégis megtalálja őt egy riporter, ez történik: