A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
Hány életév nyerhető azzal, ha hiszünk a jövőben? Mennyire tudjuk valójában előrejelezni, mi lesz száz év múlva? Hogyan dolgozik egy olyan kormány, amelyet valóban érdekel a jövő, és irigyeljük-e a szomszédot, ha nyolc kart növeszt?
Közhely, hogy az okostelefon mindent tud rólunk, viszont egyre nehezebb és egyre kényelmetlenebb lejönni róla, miközben az adatvédelem irritáló pop-up ablakká degradálódott, amit ki kell kattintani, hogy a kosarunkba pakolhassuk az újabb Ingared asztali lámpát. Kiutat jelenthet az adattudatosság erősítése, a digitális minimalizmus vagy az, ha a techcégek fizetnek a felhasználók adataiért.
GPS-szel szántó traktor, talajszondázó okosszenzor, permetező drónraj, műholdas termésbecslés – az agrárvilág lendületes csapásokkal halad a jövő felé, derült ki a Budapesten a múlt héten megrendezett 13. Európai Precíziós Mezőgazdasági Konferencián.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
A Karikó Katalin és Drew Weissman által szabadalmaztatott eljárás reményt ad arra, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett technológiát a jövőben olyan súlyos betegségek gyógyítására is be lehet vetni, mint a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a melanoma vagy a tüdőrák.
Karikó Katalin és az mRNS-vakcinák idén mindent visznek, de a szaklap szerint a zöld hidrogén, a TikTok algoritmusa, az egyre emberiesedő AI és a hiperpontos GPS is ott van 2021 áttörő technológiái között.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
A Szilícium-völgy reménysége 19 évesen alapította meg az olcsó, házilag elvégezhető vérteszteket és ezzel biotechnikai forradalmat ígérő cégét, a Theranost. Befolyásos politikusokkal vette körül magát, és hamar sztár lett belőle, csakhogy úgy építette fel a 9 milliárd dollárra értékelt birodalmat, hogy alig volt mögötte valódi eredmény. A megfélemlített egykori alkalmazottak beszámolóiból az is kiderül, hogy a vállalati kultúra leginkább egy szektára hasonlított – volt, aki nem is élte túl a hazugságspirált.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
Nem az a kérdés, hogy öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy az ember hogyan tud majd kooperálni olyasvalamivel, ami bizonyos területeken okosabb nála, és hogyan köt majd vele kompromisszumot - mondta Mérő László kedd este az Európa Pontban megrendezett, A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásán.
Terhességi teszt, mikrohullámú sütő és futópad is futtatta már minden idők lövöldözős játékát, ezért az újabb versenyző inkább extrém áramforrást választott képernyők helyett: rohadó krumplik generáltak áramot a számológépen futó gyilkolászáshoz.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
A jövőben bármilyen papírdarab interaktív csomagolópapírrá vagy éppen zenelejátszóvá alakítható az amerikai mérnökök által kidolgozott nyomtatási módszerrel.
A Morgan Stanley budapesti irodájának két pénzügyi modellező munkatársával beszélgettünk arról, hogyan alakítja át a pénzügyi pályákat a digitális transzformáció.
Soha nem látott technikai forradalom előtt áll a mezőgazdaság. A laboratóriumban előállított, állatmentes hús megszabadít az ipari állattartás szennyétől, vegyszereitől, betegségeitől és kegyetlenségétől. A fényes jövőben a mezőgazdasági exportőrök húzzák a rövidebbet.
Diktatúrákat kiszolgáló mesterséges intelligenciát, rendőrséget kiszolgáló házi asszisztenst, dróntámadásokat segítő projektet és pár másodperces addiktív videókat is tartogatnak a világ leggonoszabb technológiai vállalatai. Az Amazon vezeti a listát.
Steve Jobs halála után valakinek be kellett töltenie az excentrikus techmágnás szerepét, és Elon Musk szinte egy személyben gondoskodott az elektromos autók vagy az űrtechnológia felemelkedéséről. A csőd széléről felállt üzletembert közben azért elkapta a Twitter-kór, és nyilvános alázásban is részesült.
A földön kívüli intelligencia kutatása évtizedekig csillagászok privilégiuma volt, az utóbbi években azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a társadalomtudósok. Galántai Zoltán tudománytörténész-jövőkutatót november közepén választotta tagjai közé a Nemzetközi Űrkutatási Akadémia állandó SETI-bizottsága.
A hivatalok három évet kaptak, hogy kiirtsák az irodákból az amerikai technológiát. Ez lenne a nagy fordulópont, ahol Kína csipgyártó nagyhatalommá válik?
Könnyebb elfogadnunk az új technológiákat, ha szebbé teszik az életünket, de a hasznos változásokra nem mindig vagyunk felkészülve, ahhoz előbb meg kell értenünk őket. Többek között erről beszélgettek a Telekom MOST Fórum résztvevői.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A legjobbak után most az évezred eddigi legrosszabb technológiai újításait is összeszedte az MIT Technology Review, és nem kegyelmezett a népszerű termékeknek sem.
Tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni, mondja az önvezető autókról a University College London professzora, hiszen most még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos.
Az MIT Technology Review 2001 óta minden évben közzétesz egy tízes listát arról, hogy a lap szerzői szerint melyek lesznek az adott év legfontosabb új technológiái. Idén először kértek fel vendégszerzőt, és nem is adták alább Bill Gatesnél.
2017-ben hirdették ki a mesterségesintelligencia-fejlesztési tervet, mára pedig a világ AI-cégeinek felét Kína finanszírozza. Az ország időközben kitermelte a saját Google-Facebook-Amazon trióját.