Egy friss brit kutatás szerint a késői és téves diagnózis, valamint a kezeléshez való korlátozott hozzáférés a fő oka a várható élettartam csökkenésének – legalábbis azoknál, akik eljutnak a diagnózisig.
A kutatók által kifejlesztett gépi tanulási algoritmus nyolc fehérje vérplazmából meghatározható koncentrációja alapján nagy pontossággal megmondja, hogy a REM alvási rendellenességgel élők közül kiknél alakulhatnak ki később motoros tünetek.
A tavaly Nobel-díjjal jutalmazott fizikus a BME-n tartott szombati előadása után a rákot kimutató 10-20 eurós vértesztekről és a Műegyetem szorult helyzetéről is beszélt a sajtónak.
Az előzetes kísérletek során egy új eszköz képes volt különbséget tenni a diagnosztizált hasnyálmirigy-, gyomor- vagy vastagbélrákos betegek, illetve a nem rákos betegek között, és ehhez elég volt pár perc.
A lumbálpunkcióhoz mérhető pontossággal mutathatja ki az Alzheimer-kórban felszaporodó fehérjék jelenlétét egy vérteszt, amivel széles körben elérhetővé válhat a betegség diagnózisa.
Az agy-bél tengely szerepe óriási lehet a betegség diagnosztikájában, az agyi elváltozások egy részét pedig a szemen keresztül is fel lehet ismerni friss kutatások szerint.
Az Imperial College London kutatói egy olyan diagnosztikai tesztet fejlesztenek, amely azt figyeli, hogy mely kulcsfontosságú gének kapcsolnak be, illetve ki a különböző betegségek hatására.
Az eszközt mesterséges intelligenciával tanították be, hogy orrból vagy torokból vett mintákon azonosítsa az egyes vírusokat és azok különböző törzseit, így az influenza vagy a covid gyors felismerésében is fontos szerepe lehet.
Ellenőriznék az egészségügyi tartalmakat, és a megbízható szakemberek videóit jóváhagyással jelölnék. Ezzel a felhasználók jobb minőségű kontenthez jutnak, az orvosok, ápolók és más egészségügyi szolgáltatók kommunikációja pedig átláthatóbbá válhat a platformon.
Nagy sikerrel indult el idén Magyarországon az AIP Derm nevű digitális bőrgyógyászati szolgáltatás, de az algoritmusok nem helyettesítik a szakembereket, csak támogatják a munkájukat. Így először az orvoshiányt kell megoldani, hogy tovább fejlődhessen a távdiagnosztika.
A Természettudományi Kutatóközpont gyógyszerkémiai és integratív idegtudományi kutatócsoportjának antitest-jelölési módszere nemcsak a gyors felismerést teszi lehetővé, de a terápiában is új távlatokat nyithat.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.
A magyar tulajdonú 77 Elektronika itthon is piacra dobta a GlucoMen Day nevű cukormonitorozási rendszert, ami folyamatos, percenkénti visszajelzéssel látja el a beteget, aki így gyorsabban tud reagálni a vércukorszint változásaira, mint a hagyományos mérőkészülékek használatával.
A kísérletek korai fázisainak eredményei azt mutatják, hogy az apró C. elegans, ami különös okból vonzódik a rákos sejtek szagához, jól használható a daganatok korai stádiumának kimutatására.
Első körben 140 ezer, majd további egymillió 50 év fölötti páciensen tesztelik a genetikai kódtöredékeket kereső eszközt, amelytől azt várják, hogy forradalmasítja a rákdiagnosztikát.