A Boston Dynamics és az MIT által fejlesztett távirányítású eszközök pulzusszámot és lázat is tudnak mérni, szükség esetén pedig egy tableten megjelenő orvosnak is elmondhatják a panaszaikat. A cél az egészségügyi dolgozók védelme.
A négylábú mikrorobotok egyelőre elég primitívek, de amerikai kutatók elérték velük, ami eddig lehetetlennek látszott: létrehoztak egy olyan leleményes apró irányítórendszert, amely tökéletesen integrálható a félvezetőkkel.
A Utah-i Egyetem kutatói 2016 óta fejlesztik a Zika-vírust kimutató, telefonhoz köthető szenzort. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap támogatásával ezt alakítják át a SARS-CoV-2 detektálására.
A gépi tanulással operáló technológia fejlesztői szerint a koronavírus-fertőzés egyedi módon változtatja meg az emberek hangját. A fejlesztést már a védelmi minisztérium teszteli.
Egyre szélesebb körben használnak mesterséges intelligenciát orvosi célokra, azzal viszont, hogy a személyes faktort kiveszik az adminisztrációból, igazságtalanságok születhetnek. Az ok: ami pénzügyileg hatékony, egészségügyi szempontból nem feltétlenül az.
Leheletből állapítja meg egy frissen fejlesztett gép, hogy a beteg légúti betegségét baktériumfertőzés okozta-e. A teszt, ha elterjed, az antibiotikumhasználat csökkentéséhez vezethet, ami fontos népegészségügyi cél.
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
A kórházi ellátásban felmerülő alapvető döntésekben segítene a Google nemrég tesztelt neurális hálózata. A szoftver a betegfelvételnél előre látja, mennyi ideig foglalja majd le a páciens a neki szánt kórházi ágyat, mekkora eséllyel kerül vissza az osztályra, és mennyi az esélye, hogy meghal.