Évszázados gramofonlemezek is meghallgathatók az Országos Széchényi Könyvtár legújabb online adatbázisában

2021. január 25.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett elérhetővé a nagyközönség és a kutatók számára legújabb, Hangtár elnevezésű digitális adatbázisában.

A január 22-én, a magyar kultúra napján élesített szolgáltatás több mint 150 órányi archív hanganyagot tesz közzé az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtár gramofonlemez-gyűjteményének anyagából.

A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók tíz kategória közül válogathatnak. A tájékozódást gazdag tárgyszókészlet, részletes biblográfiai adatok és jó minőségben digitalizált címkefotók segítik. Az összeállítás fókuszában a zenei műfajok (operett, sanzon, tánczene, katonadal, korai dzsessz, magyar nóta, népzene – kiemelten a Patria sorozatának néhány lemeze –, klasszikus zenei hanganyagok) állnak, de prózai hangdokumentumok (mesék, korai kabarék, klasszikussá vált jelenetek) is helyet kaptak a válogatásban.

Adatbázis nyitókép
Fotó: OSZK

Az eddig csupán a könyvtárban kutatható dokumentumok hat évtized magyar vonatkozású hanglemeztörténetét ölelik fel: magyar szerzők műveit, illetve előadók felvételeit tartalmazzák, amelyek az 1904 és 1962 közötti időszakban jelentek meg hazai gyártású vagy külföldi lemezeken. Maguk a felvételek 1902 és az 1950-es évek vége között készültek, de nem csak Magyarországon, hiszen a magyar előadóművészek régen is rendszeresen készítettek hanganyagokat külföldön, például a két világháború között Németországban vagy 1950 után Csehszlovákiában.

Az adatbázisban a hazai hanglemezgyárak mellett olyan nemzetközinek mondható lemezcégek kiadványai között is böngészhetünk, mint a The Gramophone Company (His Master’s Voice), az Odeon, a Columbia vagy a Deutsche Grammophon (Polydor).

A honlapon többségében 1926 utáni, már mikrofonnal készült – így jobb minőségű – felvételeket hallgatható meg, de a korai, akusztikus hangrögzítési eljárással rögzítettek is képviseltetik magukat, köztük legkorábbiként azok, amelyek a legendás Blaha Lujzával készültek 1902-ben Budapesten.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Bécsi klasszicizmus és kínai suttogás: hogyan értsük félre Beethovent?

Bécsi klasszicizmus és kínai suttogás: hogyan értsük félre Beethovent?

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. január 2.

Megőrizhető-e a múlt csorbítatlan formában, ha még a nyugati civilizáció egyik legfontosabb zeneművének megértése is akadályokba ütközik? Az információ számos ponton torzul, mire eljut az alkotótól a befogadóig. Ennek ellenére, sőt éppen ezért fontos, hogy a lehető legalaposabb megismerésre törekedjünk. Olyan út ez, amin akkor is járnunk kell, ha tudjuk, hogy sosem érhetünk célba.