Átszervezik a Wikipédia működését, de megmarad-e az enciklopédia a szabad internet utolsó bástyájának?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„A Wikipédia a legjobb dolog a világon. Bárki bármit írhat rá akármilyen témában, így biztos, hogy a lehető legjobb információ kerül elénk” – mondta Michael Scott, az Office idióta főnöke az egyik epizódban. A Wikipédia megítélése ennek megfelelően mindig is kettős volt: nincs nála nagyobb és informatívabb internetes enciklopédia (a Kínán kívüli világ 6. leglátogatottabb weboldaláról van szó), viszont a szigorú szerkesztési alapelvek ellenére is elkerülhetetlen, hogy manipulálják a tartalmait.

Az oldal januárban ünnepelte a 20. születésnapját, több mint 55 millió szócikkét havonta 1,7 milliárdan olvassák, 317 különböző nyelven, mérete ellenére azonban a mai napig tartja magát ahhoz az alapelvhez, hogy ingyenesen, hirdetések nélkül működik. A birodalmat egy amerikai nonprofit, a Wikimédia Alapítvány tartja fenn, javarészt adományokból, a munka nagy részét pedig több százezer önkéntes szerkesztő végzi. Jimmy Wales internetes vállalkozó, a Wiki-birodalom alapítója és sokáig első embere így foglalta össze az oldal hitvallását 2004-ben: „Képzelj el egy világot, ahol minden egyes ember szabadon hozzájuthat az emberiség össztudásához. Ez az, amit csinálunk.”

A Wikipédia megítélése nagyjából az internetes kultúra változásait követte: a közösség erejét kihasználó forradalmi ötletet eleinte ünnepelték, majd ahogy az internetet övező optimizmus az évek, évtizedek során egyre csökkent, úgy kérdőjelezték meg egyre többen a decentralizált rendszerben megálmodott Wikipédia hitelességét, működőképességét is. Az MIT Technology Review 2013-as cikkében (A Wikipédia hanyatlása) gyakorlatilag már temette az egyre megbízhatatlanabb enciklopédiát, aztán ahogy a közösségi média felé kezdett irányulni az internet kritikája, úgy vált ismét a szabad internet utolsó bástyájává a Wikipédia.

Jimmy Wales, Mr. WikipédiaForrás: Wikimedia Commons

Új szelek

2020 kétségkívül nagy fordulópont volt az oldal életében. A COVID-19 világjárvány és az amerikai elnökválasztás körül kialakult információs zaj közepette sokáig egyik közösségi platformra sem lehetett számítani a tényszerűségért folytatott harcban – a Facebook és a Twitter is csak az év vége felé vetette be a dezinformáció elleni, egyébként sem minden esetben hatékony eszközeit, míg a Youtube-on a mai napig burjánzanak az áltudományos videók és más összeesküvés-elméletek. Ebben a káoszban mutatkozott meg igazán a Wikipédia erénye: a hosszú évek alatt egész fényesre csiszolt szerkesztési rendszeren nem igazán mentek át az álhírek – sőt inkább maguk az álhírek is külön szócikket kaptak, így ahelyett, hogy a népszerű valótlanságokat a szőnyeg alá söpörték volna, rámutattak azok valótlanságára.

Bár a Wikipédia-birodalom egészére vonatkozó általános viselkedési szabályzat kialakításának ötlete nem ebből a megújult szerepből, hanem a szerkesztők által jelentett zaklatási és más problémás esetekből fakadt, ma már látszik, hogy a kezdetek óta fennálló decentralizált rendszer elavult: az objektív tájékoztatáshoz nélkülözhetetlen a sokszínű, egyenlőségre törekvő és egyértelműen szabályozott szerkesztői kultúra biztosítása.

A Wikimédia Alapítvány 2018-as jelentése a szervezeten belüli nemek közötti egyenlőségről kimutatta, hogy a megkérdezettek 78 százaléka szerint a wiki-közösségeket túlságosan a férfiak uralják, és a női szerkesztők jelentős hányada találkozott már a zaklatás különböző formáival az oldalon – volt, akinek pornóval bombázták tele az adatlapját, másokat azzal fenyegettek, hogy kirúgatják a munkahelyéről, de legtöbbször a genderkérdést érintő beszélgetések is trollkodásba fordulnak a (leginkább az angol nyelvű) Wikipédia vitalapjain. A felmérés szerint a nők és az etnikai kisebbségek tagjai egyébként is kisebb valószínűséggel kapnak saját Wikipédia-szócikket – egyáltalán nem kirívó eset Donna Stricklandé, akit a Nobel-díja előtt a javarészt férfi szerkesztők nem tartottak érdemesnek saját szócikkre.

A Wikimédia alapítvány ezért végül 2020 februárjában bejelentette, hogy hamarosan elfogadja és bevezeti azt az általános viselkedési szabályzatot (Code of Conduct), amely egyszerre igyekszik megoldást nyújtani a zaklatásokra és az egyenlőtlenségekre. A szabályzat kialakításában 30 nyelvterület több mint 1500 Wikipédia-önkéntese vett részt.

Az 1600 szóban összefoglalt, mégis átfogó szabálygyűjteményben többek között az oldalon belüli és azon túli zaklatásra, a gyűlöletbeszédre, a sértő kifejezésekre, a sztereotípiákra, a fizikai erőszakra irányuló fenyegetésre és az „üldözésre” (amikor egy szerkesztőt egymás után, több szócikken keresztül kritizálnak) vonatkozó tiltások szerepelnek, de a hamis és részrehajló információk szándékos közlését is tiltják.

A szerkesztők egy része attól tart, hogy a változások felborítják a húsz év alatt organikusan kialakult, alulról szerveződő rendszert. Szerintük a Wikipédia nem társas kör, hanem célorientált projekt, amelyben természetes, hogy a különböző személyiségek között viták alakulnak ki, amelyek nagy részét eddig is tudtak kezelni. Úgy tartják, hogy a közösségi viselkedés túlzott szabályozása a lényegi feladatokról tereli el a szerkesztők energiáját, és így egyfelől az önkéntesek munkakedvét szegi, a túlzott óvatosság pedig öncenzúrához és száraz, unalmas szócikkekhez vezethet.

A kinyomtatott Wikipédia egy berlini művész installációjábanFotó: WOLFGANG KUMM/dpa Picture-Alliance via AFP

A viselkedési szabályzat támogatói ellenben úgy vélekednek, hogy ha a szerkesztők túlnyomó többségét továbbra is a fejlett országok technológiai érdeklődésű fehér férfi tagjai teszik ki, a Wikipédiának esélye sincs megvalósítani a Jimmy Wales által meghatározott célt, vagyis hogy minden ember szabadon és egyenlő módon hozzájuthasson az emberiség össztudásához.

Don't be a jerk

Ezt a változást persze nem úgy kell elképzelni, hogy eddig a vadon törvényei uralkodtak, majd most hirtelen a semmiből teljesen új szabályokkal szembesítik a szerkesztőket. Gervai Péter, a magyar Wikipédia alapítója és a Wikimédia Magyarország Egyesület elnöke a Qubitnek elmondta: mivel a Wikipédiákat üzemeltető Wikimédia Alapítványnak meg kell felelni minden tagország kulturális elvárásainak, társadalmi sokszínűségének, valamint távközlési és egyéb törvényeinek, a felhasználási feltételek (Terms of Use) között már a kezdetektől megtalálhatók azok az alapelvek, amelyek mentén a most bevezetett általános viselkedési szabályzat felépült.

„A Wikipédiának vannak irányelvei és szabályai, a kettő közötti árnyalati különbség az, hogy az egyik azt mondja, hogy »mit szeretnénk, hogy csinálj«, míg a másik azt, hogy »mit várunk el, hogy csinálj«. A Wikipédiának nagyon régóta része a sokat idézett »Don’t be a jerk«, ami egy mondatban leírja az elvárást: legyél mindenkivel normális” – mondta Gervai.

Az angolszász területeken az utóbbi években általános szokássá vált, hogy a különböző cégek és szervezetek ilyen magatartási szabályzatokat hoznak létre, egyrészt az elvárások egységes megfogalmazása iránti igény miatt, másrészt pedig a külső kritikák elleni védekezésként, hiszen ha vannak univerzális szabályok, azokra könnyebb hivatkozni mint szervezeti alapértékek.

A Wikipédiának eddig azért nem volt ilyen átfogó szabályzata, mert erősen nemzetközi projektről van szó: az angol nyelvű Wikipédia már kisebb, mint az összes többi összeadva, és ennek megfelelően az egyes közösségek között is nagy kulturális különbségek figyelhetők meg, eltérő toleranciaszinttel. „A németek híres szabálykövető magatartását nem lehet összevetni mondjuk a balkáni országok lazább szemléletével” – hozott egy példát Gervai, de például a feketékre vonatkozó megjegyzéseknek is más súlya van Amerikában, mint Magyarországon.

A viselkedési szabályzat létrehozásában Gervai elmondása szerint két dolog játszott döntő szerepet: egy konkrét zaklatási ügy, valamint egy belső mozgalom.

Az Alapítvány átnyúl a Wikitanács feje fölött

A sorsfordító eset 2019. június 10-én történt: az Alapítvány ezen a napon tiltotta el a szerkesztéstől a Fram néven ismert veterán Wiki-admint, a következő napokban pedig több mint 20 másik szerkesztő mondott fel a döntés ellen tiltakozva.

Fram 2005-ben kezdett önkénteskedni, és két évre rá már a legaktívabb szerkesztők közé tartozott, karrierje során több mint 200 ezer szerkesztés fűződött a nevéhez. Az adminok körében arról volt híres, hogy kőkeményen fellépett a szerzői jogok megsértése ellen, akaratát pedig, ha kellett, minden udvariaskodást mellőzve érvényesítette. Ez odáig vezetett, hogy legalább 11 szerkesztő emelt panaszt Fram ellen zaklatás miatt, majd miután már a Wikimédia Alapítvány is több emailben figyelmeztette őt a magatartási irányelvek betartására, egy bejegyzésben arra szólította fel a magyarul Wikitanács (ArbCom) néven ismert kvázi Wikipédia-bíróságot, hogy „bújjatok el egy sarokban, és kussoljatok.”

A Fram mellett kiálló szerkesztők mindezek ellenére felháborítónak tartották, hogy a Wikimédia közvetlenül beleszólt a vitába, és kitiltotta az oldalról, mivel a hagyományok szerint a helyi Wiki-közösségeké volt a döntés hasonló helyzetekben – kivéve a gyermekvédelmi, az öngyilkosságra és erőszakra vonatkozó, valamint a komoly jogi ügyeket. Szerintük a szerkesztőkből álló Wikitanács kezelni tudta volna az ügyet, az Alapítvány azonban közleményében jelezte, „a helyi közösségek gyakran képtelenek megfelelni nemcsak saját szabályaiknak, de a felhasználási feltételeknek is,” ezért kénytelen voltak közbelépni.

A Wikitanács tagjai attól tartottak, hogy ha a Wikimédia Alapítvány ezentúl úgy kezdi el igazgatni a Wikipédia közösségi ügyeit, mint ahogy a Facebook vagy a Twitter teszi, akkor az a szerkesztői morállal együtt az egész oldal végét jelenti. A Wikitanács közleménye szerint „ha Fram kitiltása – egy felülről, közösségi egyeztetés nélkül hozott, fellebbezhetetlen szankció – példázza a Wikimédia Alapítvány új stratégiáját az angol nyelvű Wikipédián történő zaklatások kezelésére, akkor az alapvetően eltér a Wikimédia mozgalmának nyitottságra, konszenzusra és önkormányzatiságra vonatkozó elveitől.”

Értekezlet a Wikimédia Alapítvány főhadiszállásán (2012)Fotó: Wikimedia Commons

Az új szabályzat másik katalizátora a Wikimédia 2030 nevű projekt volt, ami 2017-ben hoztak létre, hogy egy olyan hosszú távú, inkluzív Wiki-stratégiát alkossanak, amely több éves folyamatokban éri el, hogy a szerkesztők a lehető legpozitívabb hangulatban dolgozhassanak. Ennek a része volt az is, hogy alapvető viselkedési normákat kell lefektetni, amik biztosítják a jó közösségek működését.

Nem baj, ha neonáci, csak csinálja a négy fal között

Bár a 2021 februárjában bemutatott szabályzatban szereplő alapelvek valamilyen formában mind léteztek korábban, egységes szerkezetbe még sosem foglalták őket. „Fontos különbség, hogy ez a viselkedési szabályzat az Alapítvány dokumentuma, tehát amikor ezt majd véglegesen elfogadják, akkor ez lesz az alap, ennél lejjebb nem lehet menni egyik országban sem, és ha mégis megpróbálják, ott az Alapítvány intézkedhet” – mondta Gervai.

A magyar Wikipédia alapítója nem győzi hangsúlyozni, hogy a bejelentés ellenére még hosszú az út a szabályzat véglegesítéséig, hiszen egyrészt a különböző nyelvekre is le kell fordítani a szabályokat, és arról is legalább nyárig, de elképzelhető, hogy az év végéig tartanak még a konzultációk, hogy miként tudják majd betartatni őket. Gervai szerint az eljárásrend kidolgozása a helyi Wikipédia-közösségekre hárul majd, ami még heves vitákat tartogathat, ugyanis nehéz lesz meghúzni a határokat:

„Van ez az alapelv, hogy tiszteljünk mindenkit. De mi van a radikális nézeteket valló emberekkel – a laposföldhívőkkel, az oltásellenesekkel, a neonácikkal? Utóbbiak például a Wikipédián néha hasznos munkát végeznek, a második világháborús szócikkek bizonyos része valószínűleg nekik köszönhető, és Adolf Hitler életrajza sem lenne olyan részletes nélkülük. Ha betartják az elvárt magatartási normákat, akkor mindegy, hogy ki miben hisz a magánéletében. Az persze már nem elfogadható, ha valaki a Wikipédián hirdeti az ilyen nézeteit, velük nehéz, és nem is kell a végsőkig udvariasnak lenni.”

Néhány nappal az új szabályzat bejelentése után Katherine Maher, a Wikimédia Alapítvány vezérigazgatója jelezte, hogy április 15-én, hét évnyi vezérigazgatás után lemond a posztról. A Wikipédia a Maher-korszak alatt vált igazán megbízható forrássá, tulajdonképpen helyet cserélve az egyre gyatrább megítélésű, álhírekkel megpakolt és álhírgyanúval terhelt hírmédiával. A női szerkesztők száma csak az elmúlt egy évben 30 százalékkal nőtt, az oldal tíz év után az első nagy dizájnváltásán megy épp keresztül, és gyakorlatilag nincs másik nonprofit techcég, ami pénzügyileg is sikeresnek mondható – 2014 és 2020 között 75 millióról 124 millió dollárra nőtt az Alapítvány adományokból befolyt éves bevétele.

Maher szerint a szerkesztőknek nem kell amiatt aggódniuk, hogy az általános viselkedési szabályzat a Wikipédia központosításához vezetne. A Wikimédia Alapítványnak ugyanis nem érdeke beleszólni a körülbelül 230 ezer önkéntes szerkesztő és a 3500-nál is több, nagyobb jogosultsági körrel rendelkező adminisztrátor demokratikus alapokra helyezett működésébe, főleg amikor a világ éppen most januárban tapasztalhatta meg a Wiki-közösség emberfeletti erejét: a Capitolium ostromáról szinte a sajtóval egy időben számolt be a vonatkozó Wikipédia-szócikk, a több száz aktív szerkesztő munkájának köszönhetően ráadásul talán még objektívebben is, mint bármelyik, legfeljebb tucatnyi újságíróval, riporterrel és szerkesztővel dolgozó médium.

Ha ezt a közösséget egy univerzális szabályrendszer segítségével meg lehet szabadítani a vitalapok mélyén megbúvó sötétségtől, akkor lehet, hogy nem is az internet egyik utolsó jó helyeként kell majd értelmezni a Wikipédiát, hanem olyan mintaként kell rá tekinteni, amit a közösségi médiának is érdemes lenne követnie, és akkor talán a kilencvenes évek hőskora után újra el lehetne hinni, hogy megérte erőltetni ezt az internet dolgot.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

* * *

Az Energiahajó legújabb részében szakértőink arról vitáznak majd, hogy ki áll nyerésre Európa energiaellátásáért folyó harcban, és vajon milyen arcát fogja nekünk mutatni az orosz medve a következő években? Február 22-én, hétfőn 18:00-tól Facebook Live-on. Ne maradj le!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: