Megkérdeztük Jimmy Walest, a Wikipédia alapítóját, mégis hogyan nyomná le a Facebookot
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója a techvilág egyik legoptimistább alakja. Miközben Mark Zuckerberg, a Facebook atyja szépen lassan eljátssza a felhasználóinak maradék bizalmát is, Wales jövedelmező karriert épített a közösségébe vetett hitre.
„Szerintem ezer emberből 990 teljesen jó szándékú. Kilencen nagyon idegesítőek, de nem kifejezetten kártékonyak, és ott van az a maradék egy. Az internetes szoftverek nagy részét erre az egyre alapozzák, és a maximális védelmi rendszer miatt nem lehet semmi hatalma a 990-nek. A wiki-filozófia mást mond: mindenki mindent szerkeszthet, mindenkinek van hatalma, de meg kell birkóznunk azzal a kilenccel, és meg kell szabadulnunk attól az egytől” – fejtette ki nemrég a Redditen.
Wales most új területen próbálja ki magát, miután elege lett abból, hogy a közösségi média egyre kevésbé szól a közösségről, és egyre inkább arról, hogy mindenáron kiszolgálja a hirdetők érdekeit. Három társával együtt nekiállt gondolkodni és fejleszteni, és idén októberben már el is indult a WT.Social nevű új közösségi oldal, amellyel az álhírek terjedése ellen küzd Wales: a Wikipédiához hasonlóan szabadon szerkeszthető, közösségileg moderált tartalmakkal érné el, hogy a legbiztosabb forrásból, egyértelmű hivatkozással jelenjenek meg a tényeken alapuló cikkek a felhasználók előtt.
A Reddit, a Twitter és a Facebook keverékének tartott oldalra nagy hírverés nélkül, tesztüzemben is 400 ezren regisztráltak már, és az is kiderült, hogy a vártnál nagyobb arányban hajlandók fizetni a minőségi tartalomért – ahogy a Wikipédiát, úgy a WT.Socialt is adományokból próbálják fenntartani. Telefonon kérdeztük az alapító Jimmy Walest a közösségi média megreformálására tett kísérletéről, a Wikipédia legnagyobb kihívásairól, valamint arról, hogy szerinte milyen újításokat hozott az internet világában ez az évtized, és mire számíthatunk a következőben.
Qubit: Mielőtt rátérünk a WT.Socialre, árulja el, mi az általános véleménye a közösségi médiáról és annak a társadalomra gyakorolt hatásáról?
Jimmy Wales: A közösségi médiának alapjában véve teljesen megvan a létjogosultsága, vannak jó példák, de ott valami elromlott, amikor elkezdték az elénk táruló tartalmakat válogató algoritmusokat arra optimalizálni, hogy minél több időt töltsünk az oldalon. Ez nemcsak az alacsony minőségű, kattintásra ösztönző tartalmaknak ágyazott meg, de a világszerte problémákat okozó álhíreknek és dezinformációs politikai kampányoknak is. A közösségi média egyszerűen nem nyújt olyan felhasználói élményt, aminek hasznát vennénk az életben, mára már inkább addiktív, mint hasznos.
Ebből a gondolatmenetből eredt a WT.Social?
Az alapötlet az volt, hogy álljunk meg, és gondoljuk újra az egészet, kezdjük újrafogalmazni, mi is az a közösségi média. Először is, a reklámoktól meg kell szabadulni. A hirdetésekre épülő üzleti modell arra sarkall, hogy addig tartsd az oldalon a felhasználót, ameddig csak lehet, hiszen annál több hirdetést lát. Persze nem baj, ha az emberek tényleg el akarnak időzni az oldaladon, de nem ez a legfontosabb. Az a legfontosabb, hogy egy bizonyos idő után feltegyék a kérdést maguknak, hogy az oldalon töltött idő tényleg hasznos volt-e számukra, és elég jó-e az oldal ahhoz, hogy pénzt áldozzon rá. Az, hogy a platformot a felhasználók irányítják a szabadon hozzáadható és közösségileg szerkeszthető bejegyzésekkel, elég radikális üzleti modell. Hogy ez működőképes lehet-e, azt még csak most próbálgatja a közönség, de mindig ez a legizgalmasabb rész egy projektben, a csendes kísérletezgetés.
Úgy érzi, hogy az emberek hajlandók lesznek fizetni a közösségi médiáért, miután hosszú évekig ingyen járt a Facebook?
Szerintem igen, és az eddigi eredményeink is ezt támasztják alá. Az elején azt reméltem, hogy körülbelül 200-ból egy ember adományoz majd, de ennél sokkal jobb az arány. Egyébként is egyre inkább hajlandók az emberek fizetni a médiáért, a hírekért. A korszerű online fizetési módszereknek hála az előfizetés már nem jelent akadályt, és sokan, akiknek elegük lett az alacsony színvonalú médiából, készek pénzt áldozni a minőségre.
Korábban többen próbálkoztak sikertelenül a közösségi média területén: a Google többször is megbukott, de a szintén reklámmentességre épülő Ello sem futotta be a várt karriert. Mitől lehet más a WT.Social jövője?
Már 400 ezernél is több felhasználónk van, ahhoz képest, hogy semmilyen nagy PR-akciót vagy befektetési felhajtást nem kerítettem köré. Úgy gondolom, hogy az embereket a valódi közösség és a minőségi tartalmak ígéretével lehet behúzni. Ezekre is koncentrálunk, és bár egyelőre mindenki csak kóstolgatja az oldal lehetséges funkcióit, jól haladunk a cél felé.
Minél nagyobb tömeg jelenik meg egy oldalon, annál nagyobb a trollveszély. Hogyan igyekeznek fellépni a kártékony felhasználók ellen?
Amikor mindent közösségileg lehet szerkeszteni, a közösségnek megvan a hatalma ahhoz, hogy megoldja ezt a problémát. Tehát, ha jön valaki, és megoszt valami rasszista baromságot, akkor azt bárki azonnal törölheti. Ezt látjuk a Wikipédián és a Fandomon is [a Wikipédia kereskedelmi változata, korábban Wikia néven futott].
Erre van egy meglehetősen szokatlan filozófiám, miszerint ha a közösség jó szándékú tagjainak a kezébe adod a lehető legnagyobb hatalmat, azzal teljesen új módon szabadulhatsz meg egy sor problémától. Mondok egy példát. Ha látod a Twitteren, hogy valaki valamilyen ocsmány rasszista kommentet írt, mit tudsz tenni? Három dolgot: vagy letiltod, de azzal csak magadon segítesz, a közösség többi tagján nem; vagy leállsz vele vitatkozni, amit sokan meg is tesznek, ezért vált ilyen dühös hellyé a Twitter; vagy pedig jelented a hozzászólást a Twitternek, és a panaszod bekerül egy rendszerbe, amiről tudjuk, hogy nem működik valami jól. Nem is működhet, mert csak úgy ömlenek a jelentett tartalmak azokra, akik ezzel foglalkoznak, nem egy skálázható terület.
Ha felmész a Wikipédiára, és valamilyen rasszista hozzáfűzést próbálsz rejteni egy szócikkbe, pillanatokon belül törli valaki, és ha tovább próbálkozol, néhány perc múlva már kis is tiltott téged a közösség az oldalról. Ez egy teljesen másfajta paradigma, ami viszont sokkal jobban skálázható.
Amikor megalapította a Wikipédiát, gondolta, hogy az a globális internet tíz legnépszerűbb oldalának egyike lesz?
Hát, emlékszem, hogy egyszer a legolvasottabb internetes oldalak listáját nézegettem, és láttam, hogy ott egy enciklopédiaszerű oldal valahol az 50. hely környékén. Akkor úgy éreztem, hogy nehéz lesz egy hasonló projekttel bekerülni a top 100-ba, szóval a top 10-ről nem is álmodtam. De már egy ideje ott vagyunk, és ehhez is hozzászokik az ember.
Nem volt rizikós az az alapötlet, hogy bárki szerkesztheti, vagyis az egyes szakterületek szócikkeit nem hozzáértők írják?
Nem igazán, mivel az emberek többsége tisztában van azzal, hogy mihez ért, és mihez nem. Persze ahhoz, hogy valaki egy szakértelmet követelő területről egy általános közönség számára is felfogható ismertető szöveget írjon, egy bizonyos mértékig értenie kell hozzá, de a diplomás szakembereken kívül minden területnek vannak amatőr érdeklődői is, akik szeretnek szócikkeket írni. És egyébként rengeteg professzor és más magas rangú szakértő járja a Wikipédiát, és keresi azt, hogy hol tudna hozzátenni a leírtakhoz. Ez a rendszer egész jól működik.
A Wikipédia már végleg felváltotta a lexikonokat?
Hát, igen, mondhatjuk. Nem hinném, hogy bármelyik kiadású enciklopédia akár csak megközelítené a Wikipédia népszerűségét.
Önnek van otthon enciklopédiája?
Nem, nyomtatott egy sincs.
Miért döntött úgy az alapítás után néhány évvel, hogy a Wikipédiát a felhasználók adományaiból fogja fenntartani?
A dotkomlufi kipukkadásával egyre kevesebb pénz áramlott az internetes vállalkozásokba, és nem volt olyan elérhető üzleti modell, amivel tovább tudtunk volna működni. Mi viszont tovább növekedtünk, és szükségünk volt újabb szerverekre, ezért kitettem az oldalra az első felhívást adománygyűjtésre. Egy hónap alatt szerettünk volna összegyűjteni 20 ezer dollárt, de két hét után már 30 ezernél tartottunk, úgyhogy hiába nem volt akkoriban elfogadott ez az üzleti modell, mondhatni, hogy bevált.
Volt olyan pont, amikor elgondolkodott azon, hogy beengedje a hirdetőket az oldalra?
Nem, én mindig elleneztem ezt. Egyszerűen nem illett a Wikipédia szellemiségéhez, ráadásul az adományozással megoldódtak a problémáink, szóval nem is volt rá szükség. Az adományozással elért reklámmentesség egyébként is sokkal inkább passzolt a projekt kulturális, intellektuális jellegéhez, mint a zavaró hirdetések.
Bár az angol nyelvű Wikipédia az internet egyik biztos pontjává vált, a külföldi változatokat sok kritika éri a hiányosság és a nem megfelelő moderáció miatt. Ezt hogy látja?
Bizonyos értelemben egyet értek a kritikákkal, bizonyos értelemben viszont nem. Nem szabad elfelejteni, hogy minél kevesebben élnek egy országban, minél kevesebben beszélnek egy nyelvet, annál nehezebb feldolgozni ugyanazt az információhalmazt, ami a minőség rovására mehet. Összességében azonban remek közösségek alakultak ki több országban, és sokan önként fáradoznak azért, hogy minél jobb élményt nyújtson az olvasóknak a Wikipédia. Persze mindig szükség van még több emberre.
A magyar Wikipédiával van személyes tapasztalata?
Néhányszor jártam Magyarországon, amikor a helyi szerkesztőkkel is találkoztam. De a magyar nyelv, hogy is mondjam... egészen más, mint a többi. Rá kellett jönnöm, hogy egy szót sem tudok elolvasni magyarul.
Ön szerint mik voltak a legnagyobb mérföldkövei az internet evolúciójának ebben az évtizedben?
Azt hiszem, nehéz lenne tagadni a mobileszközök felemelkedésének fontosságát. Az egész internetet, sőt az egész világot alapjaiban változtatta meg, ráadásul történelmi mércével mérve nagyon rövid idő alatt. De a negatív történések sem maradtak el, az internet cenzúrájának terjedése például nagyon aggaszt, és nyilvánvalóan megvan a véleményem a közösségimédia-cégek üzleti modelljéről, és arról, hogy az milyen hatással van a mindennapi életünkre. De szerencsére rengeteg csodálatos dolog is zajlik online.
Például?
Például azok, amiket én hoztam létre! A viccet félretéve, a Quora nevű kérdezz-felelek oldalt például nagyon szeretem, sokat lógok rajta. És el kell mondjam, hogy a Twitterrel is bonyolult a kapcsolatom, egyszer szeretem, máskor utálom.
Mi fogja meghatározni a 2020-as évek internetét?
Két dolog jut eszembe, ami végül is kapcsolódik egymáshoz. Az egyik a mobileszközök térhódítása, aminek a végétől szerintem még mindig messze vagyunk. A másik pedig az internet terjedése a fejlődő világban, ami rendkívül fontos lesz a következő öt-tíz évben, hiszen újabb egymilliárd ember jut internethez, és közülük sokan már rögtön mobilról lépnek be az online térbe.
Mit gondol arról, hogy több országban elkezdtek félni a Wikipédia hatalmától? Kínában egyszerűen blokkolták az oldalt, Oroszország pedig saját online enciklopédiát hoz létre helyette.
Jelen pillanatban két országban van betiltva a Wikipédia: Kínában és Törökországban. Mindent megteszünk az ilyesféle cenzúra ellen, amit csak tudunk, mivel hisszük, hogy a tudáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: