Donna Stricklandet még egy Wikipedia-oldalra sem tartották érdemesnek, mielőtt megkapta a Nobelt

Sok nemzetközileg jegyzett tudóshoz hasonlóan a kedden fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Donna Strickland is azt hitte, hogy valaki szórakozik vele, amikor hajnali öt órakor hívást kapott Stockholmból, és közölték vele, hogy megkapta az elismerést. „Elgondolkodtam, hogy valaki biztosan viccelődik velem. De aztán rájöttem, hogy a bejelentés napja van, úgyhogy viccnek durva lett volna” – mondta.

Strickland azt is a keddi Nobel-sajtótájékoztatón tudta meg, hogy ő mindössze a harmadik nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott. „Tényleg csak ennyi? Azt gondoltam, többen vannak. Ünnepelnünk kell a női fizikusokat, mert létezünk. Remélhetőleg idővel még többen leszünk” – reagált a meglepő tényre.

Donna StricklandFotó: Cole Burston/AFP

Míg az előtte legutóbb fizikai Nobel-díjban részesített nő, Maria Goeppert-Mayer a mintapéldánya a nehezített pályán dolgozó tudósnőknek (Goppert-Mayer szinte egész életében ingyen dolgozott, kitüntetésének hírét pedig így hozta le a helyi újság: „Egy San Diegó-i anyuka kapta a fizikai Nobel-díjat”), Donna Strickland esete is jól mutatja, milyen nemi határvonalak húzódnak a tudományok, de főleg a fizika világában.

Májusban még a Wikipédiához sem volt méltó, októberben Nobel-díjat kapott

Az hagyján, hogy a magas rangú professzorokkal teli Nobel-díjasok mezőnyében Strickland úgy kapta meg az elismerést, hogy csak egyetemi docensként alkalmazzák a kanadai Waterloo Egyetemen, de amíg a fontos, magasan jegyzett kutatásokat végző tudósokról egy rövid Google-keresés után elég sokat meg lehet tudni, addig a fizikusnőnek még Wikipédia-oldala sem volt egészen a Nobel-bejelentés napjáig. Nem mintha nem próbáltak volna már létrehozni neki egyet.

Elsőként 2014-ben jegyeztek be Donna Strickland szócikket az online enciklopédiába, de azt még a jogdíjas képek és a meggyőző forrás nélküli információk miatt dobta vissza a közösség, idén viszont már más volt a helyzet. 2018. május 23-án a következő indoklással törölték az újból létrehozott szócikket: „Ennek a bejegyzésnek a hivatkozásai alapján nem jelenthető ki, hogy az alany érdemes egy Wikipédia-szócikkre”.

Október 2-án, néhány perccel a bejelentés után aztán már ennyi mindent meg lehetett róla tudni az internet legnagyobb szabad könyvtárában:

Forrás: Wikipédia

A szócikk szerkesztési előzményei között böngészve szépen elénk tárul, hogy néhány óra alatt hogy töltenek fel egy olyan életművet, ami jó eséllyel rég elérhető lett volna mindenki számára, ha Donna férfinek születik. A fizikai Nobelen vele osztozó kutatótársának, Gérard Mourou-nak például 2005 óta van Wikipédia-oldala, annak ellenére, hogy Stricklandhez hasonlóan nem volt eddig komolyabb kitüntetése, és a díjukért felelős nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok technológiáját is közösen fejlesztették ki.

Erről a problémáról egyébként a nagyon meta Wikipédia-szócikk, a „Nemi elfogultság a Wikipédián” is részletesen ír, ahonnan többek közt megtudható, hogy a Wikimedia Alapítvány által végzett 2018-as, súlyozott kutatás szerint az enciklopédia önkéntes szerkesztőinek 90 százaléka férfi, 9 százaléka nő, 1 százaléka pedig egyéb nemi kategóriába sorolja magát.

Donna Strickland a Waterloo Egyetemen található laborjábanFotó: Cole Burston/AFP

A Nobel-szervezetek már ébredeznek

A fizikai és kémiai Nobel-díjak, valamint a közgazdasági Nobel-emlékdíj sorsáról döntő Svéd Királyi Tudományos Akadémiát évek óta rengeteg támadás éri, amiért túlnyomó többségben férfiaknak ítélik oda a díjakat. A Nature az idei bejelentés előtt egy hosszabb hírcikkben értekezett arról, hogy a Nobel-történet során kiosztott tudományos díjaknak csak a 3 százalékát kapták nők – ezt az arányt pedig jelentősen javítja a Karolinska Intézet által felügyelt orvosi kategória, amelynek 12 női győztese mellett eltörpül az 5 kémiai és a 3 fizikai elismerés.

Persze nagy kérdés, hogy az elmúlt fél évszázadban hogyan alakult a Nobel-díjra felterjesztett tudósok nemi megoszlása, a jelöltek névsorát ugyanis a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szabályzata szerint ötven évre titkosítják. Göran Hansson, az akadémia főtitkára szerint a 2019-es díjak jelölési procedúrája lesz az első, amely során külön megkérik a több ezer jelölésre felkért tudós figyelmét a nemi, földrajzi és témabeli sokszínűség figyelembe vételére: „Nem vákuumban dolgozunk. Szükségünk van arra, hogy a tudományos közösség elismerje a női tudósokat, és jelöljék azokat, akik figyelemre méltó eredményeket értek el”.

Göran Hansson, a Nobel Bizottság elnökeFotó: LEIF R JANSSON/AFP

Bár idén pont az egy ideje progresszív orvosi kategóriában nem hirdettek női győztest, a fizikai (Donna Strickland) és a kémiai (Frances Arnold) Nobel-díjasok között is akadt nő.

A fizika férfimunka

Közvetlenül a Nobel-díjak kihirdetését megelőzte egy konkrétabb botrány is a tudományos világban betöltött nemi szerepekkel kapcsolatban. A Pisai Egyetem fizikusa, Alessandro Strumia az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi központjában tartott előadást a szervezet Részecskefizika és Gender című workshopján, ahol egyszer csak arról kezdett beszélni, hogy „a fizika tudományát férfiak találták ki és építették fel”, és abban csak az eredmények számítanak, „nem meghívásos alapon működik”. Strumia – az őt követő előadók által cáfolt – állítása szerint a női fizikusok Olaszországban ingyen vagy a férfiaknál olcsóbban tanulhatnak a felsőoktatásban, míg Angliában hosszabb ideig írhatják az egyetemi vizsgákat, ezek pedig arra utaló tények, hogy ha van is diszkrimináció a tudományos világban, akkor az inkább a férfiak ellen zajlik.

Az előadás után a CERN igazgatója, az olasz Fabiola Gianotti, aki maga is fizikus, ráadásul nő, rendkívül sértőnek nevezte Strumia előadását, és egyből el is távolította az általa használt diákat a CERN weboldaláról, a szervezet pedig hétfőn közleményben jelezte, hogy az eset kivizsgálásáig minden együttműködést megszüntet a meghívott előadóval: „A CERN kulturálisan sokszínű szervezet, amely különböző nemzetiségű emberekből áll. Ez egy olyan hely, ahol mindenkit szívesen fogadunk, mindenki egyenlő lehetőségek fogadnak, az etnikumától, a hitétől, a nemétől vagy a szexuális irányultságától függetlenül”.

A tudósok nemi szerepeit pedig a Nobel-díján Donna Stricklanddel együtt osztozó Gérard Mourou újból előkerült videója is szépen bemutatja: