A Dráva mentén zajló élőhelyfejlesztésekre hívja fel a figyelmet a WWF a víz világnapján

2021.03.22. · tudomány

Az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta március 22-én ünneplik meg szerte a világon a víz világnapját, amelynek alkalmával a WWF Magyarország a Dráva mentén széleskörű összefogással zajló élőhelyfejlesztésekre hívja fel a figyelmét közleményében.

A Természetvédelmi Világalap magyarországi leányszervezetének vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt keretében a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. valamint a Hrvatske Vode közreműködésével kiterjedt élőhelyfejlesztések sora kezdődött el a Dráva mentén. A projekt célja a Dráva árterének újjáélesztése, illetve olyan tájhasználat és gondolkodásmód elősegítése, amely lehetővé teszi a természeti értékek megőrzését és a lakosság boldogulását is.

A természetvédelmi célú beavatkozások fontos lépése a Berzence, Csurgó és Gyékényes határában elterülő Lankóci-erdő vízgazdálkodásának javítása. A több mint 2000 hektár kiterjedésű erdő a Dráva árteréhez tartozó keményfa-ligeterdők egyik utolsó maradványa, melyet a folyó szabályozása miatt már nem érnek el az áradások. A terület száradását jelentősen gyorsítja a Lankóci-erdőt kettészelő Dombó-csatorna és annak oldalágai is.

A Lankóci-erdőt kettészelő Dombó-csatorna száraz időszakban
photo_camera A Lankóci-erdőt kettészelő Dombó-csatorna száraz időszakban Fotó: Verő György

Az utóbbi évtizedekben a hosszú aszályos időszakok, máskor pedig a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék okoz komoly gondokat mind a természetes erdő- és rétállományok fenntartásában, az itt honos ritka állat- és növényfajok fennmaradásában, mind pedig az eredményes gazdálkodásban.

„Az erdő vízgazdálkodásának javítása érdekében 6 ponton helyeztünk el betétpallós elzárással kiegészített fenékküszöböket, amelyek a száraz időszakokban visszatartják a vizet, míg nedves időszakokban lehetővé teszik a fölösleges víz elvezetését. A vízvisszatartás hatásterületét a szakemberek részletes domborzatmodell elkészítésével tervezték meg, a tényleges hatásokat pedig a 2020 decemberében elkészült műtárgyak üzemelési tapasztalatai fogják megmutatni” – idézi a világnapi közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetőjét, aki szerint az elgátalt oldalágakon halak nem vándorolnak, ezért a hosszanti átjárhatóságot ezek a küszöbök nem akadályozzák.

Fenékküszöbbel megvalósuló vízmegtartás a Lankóci-erdőben
photo_camera Fenékküszöbbel megvalósuló vízmegtartás a Lankóci-erdőben Fotó: Barina Zoltán/ WWF Magyarország

Műfészkek és denevérodúk

A Lankóci-erdő fajgazdagsága a környezetéhez képest kiemelkedő, ezért a projekt keretében néhány emblematikus faj állományának gazdagodását is célul tűzték ki. A fekete gólya költését, valamint különböző denevérfajok megtelepedését és szaporodását műfészkek és denevérodúk kihelyezése segíti. Így várható, hogy a környéken jelen levő fekete gólya, illetve az odúkban már megjelent bajuszos denevér (Myotis mystacinus), közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és további denevérfajok állományai idővel megerősödnek.

A Lakóci-erdőben kihelyezett feketególya-fészek
photo_camera A Lakóci-erdőben kihelyezett feketególya-fészek Fotó: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

A Lankóci-erdő állapotának javításához hozzájárul egy korábbi akácállomány őshonos fajokra cserélése, illetve az, hogy egy több mint 40 hektáros terület állami tulajdonba került. Itt a jövőben várhatóan maradéktalanul érvényesülhetnek a természetvédelmi szempontok.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

link Forrás
link Forrás
link Forrás