A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida formálhatta az amazóniai esőerdőt

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Dr. Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézet igazgatója munkatársaival azt vizsgálta, hogy milyen hatást gyakorolt az amazóniai növényzetre az a 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott, nagyjából 12 kilométer átmérőjű kisbolygó, ami kiirtotta a bolygóról a dinoszauruszokat.

„Több mint 50 000 megkövesedett pollentípust vizsgáltunk át; ezek közül nagyjából 6000 a becsapódás előtti és utáni időszakból származott.”

mondta a BBC-nek Carvalho, a Science-ben megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók megállapították, hogy a növényzet nemcsak az elmúlt 66 év evolúciójának hatására változott: a becsapódás előtt és után is drasztikus átalakulások zajlottak le. A tűlevelű növények és a páfrányok az incidens előtt jóval gyakoribbak voltak a becsapódás helyén, a mexikói Yucatan-félszigeten, de az aszteroida becsapódása nagyjából 45 százalékkal csökkentette a környékbeli biodiverzitást: ebben az időszakban a magvakkal szaporodó növények csaknem fele kipusztult. Az erdő regenerálódásához nagyjából hatmillió évre volt szükség; ekkoriban váltak dominánsabbá a virágos növények is a térségben.

A szakértők úgy vélik, hogy a trópusi esőerdők ma ismert struktúráját is a becsapódás utáni átalakulások formálták. A késő krétakorban, amikor még a dinoszauruszok uralták a Földet, az erdőt alkotó fák egymástól jóval nagyobb távolságra voltak el, mint manapság. A növényzet felsőbb szintjei sem fedték egymást, így az erdő talajára is jutott a napsütésből. A becsapódás után azonban az erdők vastag lombkoronát növesztettek, ami jóval kevesebb fényt eresztett át a talajszintig.

A kutatók szerint a pollenek és a levelek elemzése alapján három lehetséges magyarázat adható arra, hogy miként alakult át a becsapódás hatására a ritkás, tűlevelűekben gazdag trópusi erdő a ma ismert esőerdőkké:

  • Maguk a dinoszauruszok akadályozták meg, hogy az erdő túl sűrűn növekedjen, mert letaposták, illetve elfogyasztották az erdő alsóbb rétegeiben termő növényeket.
  • A becsapódás hatására az egész világot elborította a hamu, és bőségesen jutott belőle a trópusi vidékek talajába is, ebből pedig a gyorsabban növekvő virágos növények profitáltak.
  • A virágzó növények kihasználták a tűlevelűek részleges kipusztulásából fakadó evolúciós előnyt.

A kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy a felsorolt tényezők – ha nem is egyforma mértékben, de – egyaránt hozzájárultak az esőerdők ma ismert struktúrájának és növényvilágának kialakulásához.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: