Nukleáris robbantással védenék meg a Földet a közeledő aszteroidáktól amerikai kutatók
09.24.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
becsapódás
Rejtélyes struktúrára bukkant a Google Mapsen egy kanadai férfi, ami szakértők szerint egy becsapódási kráter lehet
09.10.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Látványos tűzgömbként égett el a Fülöp-szigetek felett egy kisbolygó, amelyet órákkal korábban fedeztek fel amerikai csillagászok
09.05.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
Tele lehet a földköpeny mélye különös, rengéshullámokat lassító régiókkal
09.02.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
Megtalálták, honnan érkezett több mint egymilliárd éve kétszáz, a Földbe csapódott meteorit
08.28.
A kőzetminták összevetésével azonosították a Mars öt kráterét, ahonnal elszabadultak a Földre hulló meteoritok.
Kozmikus ütközésben született a Pluto szíve
04.17.
A világosabb színű régióból rögtön mém lett 2015-ben, amikor a New Horizons űrszonda elhaladt a törpebolygó mellett. Egy friss kutatás szerint a terület bal oldalát egy 700 kilométeres égitest becsapódása hozta létre.
Gigantikus meteoritbecsapódás rázhatta meg az Indus-völgyi civilizációt 4000 évvel ezelőtt
03.26.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
Egyetlen meteorit becsapódásával 2 milliárd kráter jött létre a Mars felszínén
03.14.
A 14 kilométer átmérőjű Corinto-kráter létrejöttét rengeteg másodlagos kráter kialakulása kísérte – és ezek sem apró lyukak, mindegyikük legalább 10 méteres.
Becsapódása előtt fedezte fel a Berlin felett elégő kisbolygót szombat éjjel egy magyar csillagász
01.21.
Ez a harmadik alkalom, hogy Sárneczky Krisztián a légkörbe lépése előtt néhány órával fedez fel egy kisbolygót a Piszkéstetői Obszervatóriumból.
Úszómedence méretű aszteroida csapódhat a Földbe 23 év múlva
2023.03.09.
A NASA szerint alig hatszázadnyi esélye van a becsapódásnak, viszont a 2023 DW komoly károkat okozhat, ha mégis megtörténik az ütközés.
Kudarcot vallott az Egyesült Államok aszteroidaelhárító akcióterve a NASA durván életszerű szimulációjában
2022.11.08.
A még februárban, kétnapos sokszereplős virtuális gyakorlat a két napos gyakorlat volt a 2018-ban életbe lépett Nemzeti Földközeli Objektum Felkészülési Stratégia és Cselekvési Terv első stressztesztje.
Hatalmas becsapódások érték a Marsot, és az egyik kráterből vízjég került a bolygó felszínére
2022.10.28.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
Megmutatták, hogy nézett ki kívülről a DART űrszonda becsapódása a Dimorphos kisbolygóba
2022.09.28.
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
Megszületett a magyarázat arra, hogyan keletkezhetett a Föld mélyében rejlő két gigantikus képződmény
2022.05.19.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
Mesés gyémántlelőhelyek boríthatják a Merkúr felszínét
2022.03.22.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.