Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
A 14 kilométer átmérőjű Corinto-kráter létrejöttét rengeteg másodlagos kráter kialakulása kísérte – és ezek sem apró lyukak, mindegyikük legalább 10 méteres.
Ez a harmadik alkalom, hogy Sárneczky Krisztián a légkörbe lépése előtt néhány órával fedez fel egy kisbolygót a Piszkéstetői Obszervatóriumból.
A NASA szerint alig hatszázadnyi esélye van a becsapódásnak, viszont a 2023 DW komoly károkat okozhat, ha mégis megtörténik az ütközés.
A még februárban, kétnapos sokszereplős virtuális gyakorlat a két napos gyakorlat volt a 2018-ban életbe lépett Nemzeti Földközeli Objektum Felkészülési Stratégia és Cselekvési Terv első stressztesztje.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
Ha hat hónapra lennénk egy 10 kilométer átmérőjű üstökös becsapódásától, megakadályozható lenne az emberiséget elpusztító katasztrófa.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Spoiler alert: nem túl naggyal.
Egy kolumbiai kutatócsoport megkövesedett pollenek és levelek alapján térképezi fel, hogy milyen hatása volt a dél-amerikai esőerdőkre a meteor becsapódásának.