Egy japán csillagász-fotós elkapta, amint meteor csapódik a Holdba, ráadásul egymás után kétszer is
Mindössze pár nap különbséggel örökített meg egy-egy meteort, amely eltalálja a Holdat, és új krátert hoz létre – íme!
becsapódás
3D-vizsgálattal térképezték fel az óceán alján fekvő Nadir-krátert, amely a dinoszauruszok kihalása idején keletkezett
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Az Ausztráliában talált furcsa üvegtörmelék egy komoly aszteroida-becsapódás nyoma, csak éppen sehol a kráter
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Kilométeres darabkák rejtőznek a marsi köpenyben, amik ősi becsapódások emlékeit hordozzák
Kutatók az InSight leszállóegység által észlelt 1319 rengéshullám elemzésével, amik a felszínen és a bolygó belsején haladtak át, korábban elképzelhetetlen pontossággal tárták fel a Mars kérgének, köpenyének és magjának jellemzőit.
Felfoghatatlan, de apró gyíkok valahogy átvészelték a közelükben földet érő dinoszaurusz-gyilkos kisbolygót
66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub-kisbolygó eltörölte bolygónkról az összes nem-madár dinoszauruszt és tömeges kihalást indított. Egy friss kutatás szerint az ekkor Észak-Amerikában, a becsapódáshoz közel élő éjjeligyíkfélék valahogy viszont mégis fennmaradtak.
A Föld helyett a Holdba csapódhat a 2032-ben érkező aszteroida, sűrű meteorzáport zúdítva bolygónkra
4,3 százalék esélyt adnak arra, hogy a 2024 YR4 nevű kisbolygó eltalálja a Holdat, ami az emberekre nem jelent veszélyt, de a műholdak, az űrállomások és az ott tartózkodó űrhajósok bajban lehetnek.
Magyar kutató vezetésével fejtették meg az evolúciós rejtélyt: így szoktak hozzá az oxigénhez a Föld első élőlényei
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
Már 3 százalék feletti esély van rá, hogy hét év múlva becsapódik a Földbe a 2024 YR4 kisbolygó
Ha az 55 méteres kisbolygó 2032-ben eltalálja a Földet, helyi szintű pusztítást okozhat. A következő hónapokban a James Webb űrtávcső vizsgálja majd, amiből kiderülhet, hogy esetleges becsapódásának milyen hatása lehet.
Jó lenne többet tudni arról az aszteroidáról, amely nyolc éven belül vészesen közel kerülhet a Földhöz
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.
Több mint 1 százalék esélyt adnak arra, hogy hét éven belül eltalálja a Földet egy aszteroida
Az épület méretű, 2024 YR4 jelű égitest által jelentett kockázat kicsi, de elegendően nagy ahhoz, hogy most először életbe léptették a globális bolygóvédelmi eljárásokat, amik segítenek majd pontosítani a pályáját. Ha szükséges, egy ekkora kisbolygó eltéríthető lehet.
Műtrágyabombaként csapódhatott a Földbe egy ősi meteorit egy friss kutatás szerint
3,2 milliárd év is eltelhetett azóta, hogy egy hatalmas meteorit a Földbe csapódott. Ez ugyan tragikusan hangzik, a kutatók szerint azonban az aszteroida foszforhoz és vashoz juttatta a Földön akkor élő egysejtűeket.
Nukleáris robbantással védenék meg a Földet a közeledő aszteroidáktól amerikai kutatók
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Rejtélyes struktúrára bukkant a Google Mapsen egy kanadai férfi, ami szakértők szerint egy becsapódási kráter lehet
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Látványos tűzgömbként égett el a Fülöp-szigetek felett egy kisbolygó, amelyet órákkal korábban fedeztek fel amerikai csillagászok
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
Tele lehet a földköpeny mélye különös, rengéshullámokat lassító régiókkal
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.