Nukleáris robbantással védenék meg a Földet a közeledő aszteroidáktól amerikai kutatók
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
A kőzetminták összevetésével azonosították a Mars öt kráterét, ahonnal elszabadultak a Földre hulló meteoritok.
A világosabb színű régióból rögtön mém lett 2015-ben, amikor a New Horizons űrszonda elhaladt a törpebolygó mellett. Egy friss kutatás szerint a terület bal oldalát egy 700 kilométeres égitest becsapódása hozta létre.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
A 14 kilométer átmérőjű Corinto-kráter létrejöttét rengeteg másodlagos kráter kialakulása kísérte – és ezek sem apró lyukak, mindegyikük legalább 10 méteres.
Ez a harmadik alkalom, hogy Sárneczky Krisztián a légkörbe lépése előtt néhány órával fedez fel egy kisbolygót a Piszkéstetői Obszervatóriumból.
A NASA szerint alig hatszázadnyi esélye van a becsapódásnak, viszont a 2023 DW komoly károkat okozhat, ha mégis megtörténik az ütközés.
A még februárban, kétnapos sokszereplős virtuális gyakorlat a két napos gyakorlat volt a 2018-ban életbe lépett Nemzeti Földközeli Objektum Felkészülési Stratégia és Cselekvési Terv első stressztesztje.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.