Az elmúlt évtizedben az erdőtüzek és a fakitermelés hatására csökkent a trópusi esőerdő szén-dioxid-megkötő képessége. Az Amazonas-medence brazíliai területe mára nettó kibocsátóvá vált: 20 százalékkal több szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint amennyit megköt.
Egy kolumbiai kutatócsoport megkövesedett pollenek és levelek alapján térképezi fel, hogy milyen hatása volt a dél-amerikai esőerdőkre a meteor becsapódásának.
Az Amazonas-medence őslakos közösségei szerint a gyógynövények védelmet nyújtanak a koronavírus ellen, de a lezárások miatt nem tudnak kereskedni, és ez állami segítség hiányában a létfenntartásukat veszélyezteti. Az illegális kitermelők közben tovább terjeszkednek az esőerdőben – vélhetően a vírust is ők cipelték be az őslakosok közé.
Régóta lehet tudni, hogy az ember által megismert fajok csak a jéghegy csúcsát jelentik az élőlények sokaságához képest. Az elmúlt évtized is számos nagy horderejű új felfedezést hozott.
A nemzetközi vélemény szerint Jair Bolsonaro intézkedései vezettek az amazóniai esőerdőben kitört tűzvészhez, most egy kicsit engedett a nyomásnak a brazil elnök.
Apokaliptikusan hangzó tévhitekkel és 20-30 éve készült fotókkal terjed az amazonasi esőerdők pusztulásának híre, pedig a katasztrófa felesleges álhírek nélkül is elég nagy.
Brazília egy kicsit fogadókészebbnek tűnik, mint a múlt héten, és Macron elnök szerint a G7 tagjai is közelebb jutottak a megállapodáshoz az égő esőerdők ügyében.
Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak arra ébred, hogy világszerte lángolnak az erdők.