A hétfőn elindított európai űreszköz felméri majd, hogy pontosan miként hatott a NASA DART szondájának két évvel ezelőtti becsapódása a 151 méteres Dimorphos kisbolygóra.
Mégis van valami, amiről ugyanúgy gondolkodnak a Hollywood-i rendezők és a fizikusok is.
Joël Lapointe kempingtúrát tervezett Québec Côte-Nord régiójába, amikor a műholdképen megpillantotta a különös, kör alakú képződményt. Francia geofizikusok szerint egy 38-450 millió éves kráterre találhatott rá.
Az apró, nagyjából 1 méter átmérőjű égitest magyar idő szerint szerdán 18:39-kor lépett be a Föld légkörébe, és nem okozott károkat. Az elégése során így is 0,2 kilotonnányi energia szabadult fel.
A Psyche kisbolyóról azt feltételezték, hogy ritka fém összetevői miatt valóságos űrbéli aranybánya. Azonban túl messze van ahhoz, hogy gazdaságosan kitermelhető legyen. Ami biztos, hogy sok érdekes információt rejt a kőzetbolygók kialakulásáról.
A Naprendszer pereméről érkezett és C-típusú aszteroida volt, amelynek hatvanhat millió évvel ezelőtti becsapódása felelős a földi élet radikális átalakulásáért.
Gyönyörű, de aggasztó jelenségnek lehettek szemtanúi azok, akik szombaton az utcán ünnepeltek.
Egyszer már kiszámolták, hogy az aszteroida nem csapódik be a Földbe, két csillagász most annak is utánanézett, hogy ez tényleg így van-e akkor is, ha az Apophis ütközik valamivel.
Az amerikai csillagászok ugyanazzal a technikával hajtották végre a felfedezést, mint amivel 2020-ban a Holdon is azonosították a vízmolekulákat.
A kőzetminták egy része egy szerpentinitnek nevezett ásványból áll – a Földön akkor képződnek ilyenek, amikor a földköpenyt alkotó kőzet a tengerfenéken vízzel érintkezik.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
A több száz grammnyi aszteroidamintát szállító kapszula délután 5 körül landol Salt Lake City közelében. A küldetés vezetője a Qubitnek elmondta: víztartalmú ásványokra és szerves molekulákra is számítanak a minták között.
A NASA szerint alig hatszázadnyi esélye van a becsapódásnak, viszont a 2023 DW komoly károkat okozhat, ha mégis megtörténik az ütközés.
A kisbolygó a Naprendszer születésénél is régebbről származhat, és a minták elemzése arra utal, hogy a kozmikus sugárzás ellenére is képes megtartani felszínén a szerves anyagokat.
A Qubiten 2022-ben az Év emberének választott Sárneczky Krisztián már korábban is azonosított olyan objektumot, amely később belépett a Föld légkörébe.