![Egy üstökös darabja lehetett a Portugália felett áthúzó fényes meteor](https://assets.4cdn.hu/kraken/833GFMtSyAsxNED4s.jpeg)
Egy üstökös darabja lehetett a Portugália felett áthúzó fényes meteor
Gyönyörű, de aggasztó jelenségnek lehettek szemtanúi azok, akik szombaton az utcán ünnepeltek.
Gyönyörű, de aggasztó jelenségnek lehettek szemtanúi azok, akik szombaton az utcán ünnepeltek.
Egyszer már kiszámolták, hogy az aszteroida nem csapódik be a Földbe, két csillagász most annak is utánanézett, hogy ez tényleg így van-e akkor is, ha az Apophis ütközik valamivel.
Az amerikai csillagászok ugyanazzal a technikával hajtották végre a felfedezést, mint amivel 2020-ban a Holdon is azonosították a vízmolekulákat.
A kőzetminták egy része egy szerpentinitnek nevezett ásványból áll – a Földön akkor képződnek ilyenek, amikor a földköpenyt alkotó kőzet a tengerfenéken vízzel érintkezik.
A legértékesebbnek tartott égitest felderítésével megérthetjük, hogyan jöttek létre a Földhöz hasonló kőzetbolygók magjai, és milyen viszonyok uralkodtak a Naprendszer keletkezésekor.
A több száz grammnyi aszteroidamintát szállító kapszula délután 5 körül landol Salt Lake City közelében. A küldetés vezetője a Qubitnek elmondta: víztartalmú ásványokra és szerves molekulákra is számítanak a minták között.
A NASA szerint alig hatszázadnyi esélye van a becsapódásnak, viszont a 2023 DW komoly károkat okozhat, ha mégis megtörténik az ütközés.
A kisbolygó a Naprendszer születésénél is régebbről származhat, és a minták elemzése arra utal, hogy a kozmikus sugárzás ellenére is képes megtartani felszínén a szerves anyagokat.
A Qubiten 2022-ben az Év emberének választott Sárneczky Krisztián már korábban is azonosított olyan objektumot, amely később belépett a Föld légkörébe.
Jelzett a NASA becsapódásveszély-érzékelő rendszere: a 2023 BU nevű kisbolygó közelebb merészkedik a Földhöz, mint amilyen magasan több műhold kering. Mindenkit megnyugtattak: becsapódástól nem kell tartani.
A Psyche nevű aszteroidáról azt feltételezik, hogy a Naprendszer egyik korai bolygójának visszamardt magja, és bár főként nikkelből és vasból áll, arany és platina is bőven van rajta. Bányászat helyett egyelőre vizsgálódni indul a szonda, amely 2029-ben érkezhet meg az égitesthez.
Az amerikai űrhivatal megerősítette, hogy a DART bolygóvédelmi űrszonda elérte célját.
A bolygóvédelmi teszt sikeres ütközését a NASA szondáját követő olasz műhold kamerái is rögzítették.
Lehet, hogy a földi vizet aszteroidák szállították a bolygóra a Naprendszer pereméről.
Robert DePalma hosszú évek kutatása után tiszteletét tette a NASA-nál, és elmesélte, miért gondolja úgy, hogy az Észak-Dakotában talált apró töredékek abból a Chicxulub nevű kisbolygóból származhatnak, ami 66 millió évvel ezelőtt a Földbe csapódott, és véget vetett a dinoszauruszok uralmának.