A napszéllel kilökődő hidrogénionok behatolnak a kisbolygókba, ott vízként raktározódnak, majd meteoritok formájában csapódnak be a különböző égitestekbe – e folyamat hozhatta létre a Föld óceánjait, és ezért lehet vizet kinyerni a Hold felszínét borító regolitból.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
A csillagászok szerint, ha a személyautó méretű 2021 RS2 el is érte volna bolygónkat, a légkörben darabjaira hullva elégett volna.
Spoiler alert: nem túl naggyal.
Egy kolumbiai kutatócsoport megkövesedett pollenek és levelek alapján térképezi fel, hogy milyen hatása volt a dél-amerikai esőerdőkre a meteor becsapódásának.
A káosz egyiptomi istenéről Apophisnak nevezett kisbolygó 2029-ben szabad szemmel látható lesz, de nem csapódik a Földbe. A Jarkovszkij-hatás miatt 2068-ban már nem lehet kizárni az ütközés lehetőségét, de addig még ki lehet találni valamit.
Bő másfél év múlva küldetés indul a mesés kinccsel kecsegtető 16 Psyche felderítésére, de a Hubble űrteleszkóp vizsgálatai máris kiderítettek néhány újdonságot a szokatlanul fémes égitestről.
Az OSIRIS-REx sikeresen landolt a Bennun, fújt egy kis nitrogént a felszínre, és elkapta a felreppenő port és kőzeteket. Az űrszonda legkorábban 2023 végén térhet vissza a Földre, de az aranyat érő minták a földi élet keletkezéséről is sokat elárulhatnak.
A kisbolygó 12,3 kilométeres másodpercenkénti sebességgel vágtatott el mellettünk, de csak akkor sikerült észrevenni, amikor már távolodott. Veszélyt akkor sem jelentett volna, ha pályája keresztezi a Földét.
Június 30-án össznépileg annak kell örülni, hogy még nem trafált minket telibe egy kisbolygó, az Európai Űrügynökség emiatt egész nap ingyenesen nézhető előadásokkal szórakoztatja az érdeklődőket.
Az objektum különlegessége, hogy nagy valószínűséggel nem emberi eredetű; ilyet eddig csak egyszer jegyzett fel a tudomány.
A csillagászok 1802 óta tudnak a sajátos mozgású égitestről, de csak az utóbbi években sikerült részletes képeket készíteni a felszínéről. A Pallas kisbolygó felszíne elég viharvert: olyan sok mindennel ütközött, hogy a csillagászok szerint leginkább egy golflabdára hasonlít a felszíne.
A NASA szondát ütköztet a kisbolygóba, az európai űrügynökség pedig egy másikkal elemzi annak hatásait. A közös misszió célja, hogy kiderítsék, ki lehet-e téríteni az útjából egy Föld felé tartó aszteroidát.
Az objektum tulajdonságai arra utalnak, hogy a Naprendszeren kívülről származik, de ezt még további vizsgálatoknak kell igazolniuk. Az biztos, hogy egészen más, mint a 2017-ben érkezett csillagközi Oumuamua.
A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.
Az 1999 KW4 nevű égitest 5 millió kilométeres közelségbe került a Földhöz, a Very Large Telescope pedig akcióba lépett.
Nemcsak a dinoszauruszokat pusztította ki egy űrből érkező szikla, hanem az emberiséget is kiirthatja, bár nem biztos, hogy erre még ennek a generációnak az életeben sor kerül majd.
Amerikai kutatók egy aszteroidáról származó, kilenc éve hazahozott pormintát vizsgálták, és máris arról beszélnek, hogy a Föld vizeinek közel felét az S típusú kisbolygók adhatták.
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
Japánban olyan ősi technikával állítanak össze egy űrszondát, amelyet hagyományosan a katanákhoz használnak, a mérnökök mellett egy kardkovács is közreműködik a programban. A tamahagane acélből készült heggyel kőzetmintákat gyűjtenének.
A Földet 6 millió kilométerre megközelítő 2017 YE5 lajstromszámú objektumot már vagy egy hónapja figyelték az amerikai űrügynökség csillagászai, de csak most lett nyilvánvaló, hogy ami egynek látszott, az voltaképpen kettő.
Bár mindössze 1 a 2700-hoz az esély az ütközésre, a NASA rakétával lőné azt a kisbolygót, amely 2135. szeptember 25-én közel kerülhet a Földhöz.
Jövő szerdán húz el, szerencsére elég messze a bolygónktól. Egyes radarképernyőkön viszont jól látszik majd a 2017 VR12.
Több százmillió éve utazhat az űrben a szivar alakú tárgy, amely nem hasonlít semmilyen naprendszerbeli aszteroidára.