Ha vásárolsz, nemcsak egy termékbe fektetsz be, hanem a jövődbe is

ESG. A közelmúltban számtalanszor hallhattuk ezt a betűszót, de a jelentése sokak előtt homályos. Valami zöld energiás, fenntartható, környezettudatos, társadalmi felelősségvállalásos izé, amivel alapvetően a vállalati szektor foglalkozik, de civil érintettsége is van.

Bontsuk csak ki a szó jelentését! Az ESG az environment (környezet), a social (társadalmi) és a governance (kormányzás, vezetés) rövidítése; vagyis az ESG-befektetés azt jelenti, hogy olyan cégeket támogatunk, amik (független cégek és kutatóintézetek mérései alapján) magas értéket kapnak a társadalmi-környezeti felelősségvállalási skálákon. Ha figyelembe vesszük az üzleti életet befolyásoló környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket, befektetőként és ügyfélként teljesebb képünk lesz róla, hogy milyen kockázatokkal és lehetőségekkel kecsegtet az adott cég támogatása.

Hogyan nyerhetsz ESG-minősítést?

Nézzük azt a három kritériumot, amelyeket a minősítők figyelembe vesznek az ESG-befektetések előtt a vállalatok értékelése során:

• E (environment). Milyen környezeti hatása van a cég tevékenységének? Milyen mérgező/vegyi anyagokat használnak? Mekkora karbonlábnyoma van a vállalat tevékenységének? Törekszenek-e fenntartható források használatára az ellátási láncban?
• S (social). Milyen társadalmi hatása van a vállalatnak a cégen belül és azon kívül? Támogatják az esélyegyenlőségi mozgalmakat, a faji, vallási és nemi sokszínűséget? Megmutatkozik ez az alkalmazottak viselkedésében, a toborzási gyakorlatban és a munkahelyi légkörben is? Törekszenek rá, hogy ne csak a vállalaton belül, hanem a szélesebb társadalmi rétegekben is képviseljék ezeket az értékeket?
• G (governance). Milyen pozitív változásokat ösztönöz a vállalat igazgatósága és vezetése? A vezetéshez tartoznak az olyan tényezők, mint a vezetők fizetése, az igazgatótanács sokszínűsége, vagy hogy a vezetés hogyan viselkedik és kommunikál a befektetőivel és az ügyfeleivel.

„Az ESG-értékelés azokat az értékeket mutatja, amelyeket a kutatóintézetek az egyes vállalatokhoz társítanak. Az elbírálást végző cégek általában több kritériumot is figyelembe vesznek az E, az S és G komponensek elbírálása során.

– mondta a Forbes-nak Linda Zhang, a Purview Investments vezérigazgatója.

Az ESG-értékeket általában 100-as skálán jelölik: minél magasabbak az egyes értékek, annál hatékonyabban teljesíti a vállalat az ESG-kritériumokat. Az értékek cégenként változnak; az elbírálást végző vállalatok általában figyelembe veszik az éves jelentéseket, a vállalat fenntarthatósági mutatóit, a pénzügyi, toborzási és munkavállalói menedzsmentet, az igazgatótanács struktúráját, illetve az egyes átvilágítások eredményeit.

Tudatos vásárlókat kiszolgáló tudatos cégek

Az ESG modellje nagyon hasonlít a tudatos kapitalizmuséra (conscious capitalism), amit Raj Sisodia marketingszakértő és John Mackey, a Whole Foods társalapítója talált ki. A tudatos kapitalizmus lényege, hogy a vállalatoknak nemcsak a profitszerzésre kell törekedniük, hanem etikai szempontokat is meg kell fontolniuk. A tudatos kapitalizmusnak négy irányelve van:

• Magasabb cél. A tudatos kapitalista vállalatok számára a profit nem végcél, hanem jutalom, amit a tudatosan felépített vállalatirányítási stratégia eredményez. A profiton és a piaci részesedésen kívül nagy társadalmi hatást elérő célkitűzéseik is vannak.
• Az érdekelt felek orientációja. A cég és a cégvezetők olyan ökoszisztémát építenek ki, amely minden érdekelt fél igényeit egyformán figyelembe veszi, és nem hoz olyan döntéseket, amik például csak a résztvevőknek kedveznek.
• Tudatos vezetés. A vezetőknek törekedniük kell rá, hogy olyan, mindenkit bevonó munkahelyi kultúrát alakítsanak ki, amely a részvényesektől az ügyfelekig ugyanakkora figyelmet fordít minden érdekelt fél igényére.
• Tudatos kultúra. A vállalatoknak olyan munkakultúrát kell kialakítaniuk a vállalaton belül, amely népszerűsíti az értékeiket és céljaikat.

A tudatos kapitalizmus nagyon hasonlít az ESG-hez, azzal a különbséggel, hogy az előbbit elsősorban a vállalat és a cégvezetők testesítik meg – igaz, emiatt az ilyen cégek általában kimagasló ESG-értékeléseket kapnak. Az ESG-ben azonban nemcsak a vállalatvezetői felelősség jelenik meg, hanem a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő ügyfelek és befektetők igényei is, akik nemcsak jól megtérülő, hanem értékalapú befektetésekben is gondolkoznak.

A magyarok környezettudatosabbak, mint hinnéd

Persze, gondolhatnánk, hogy Magyarországon – ahol a lakosság nagy része nem a Max Weber-összest tartja az éjjeliszekrényén, viszont még mindig a kertben égeti el a műanyaghulladékot – az ESG afféle úri huncutságnak számít, és hogy a hazai fogyasztók nem elég környezettudatosak ahhoz, hogy foglalkoztassa őket a téma.

Nem is tévedhetnénk nagyobbat! Az ALTEO csoport országos, reprezentatív felmérése szerint a magyarok nagy részét aggasztják a környezetpusztítás következményei. És nem is absztrakt, megfoghatatlan dologként gondolnak rá: a megkérdezettek fejenként átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tudtak megnevezni.

Noha az egyes demográfiai csoportok másként osztályozzák ezeknek a jelentőségét, a válaszadók négyötöde egyetért abban, hogy a környezetvédelem az egész társadalom felelőssége. Az ALTEO felmérésében a válaszadók

• 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt.
• 82 százalékuk szerint az ő életét is befolyásolják a környezeti problémák;
• 63 százalékuk mondta, hogy szerintük a környezetvédelemtől függ a következő generációk sorsa;
• 30 százalékuk még nincs meggyőződve róla, hogy ez ma az emberek egyik legfontosabb feladata.;
• 87 százalékuk szorong valamilyen mértékben a klímaváltozástól;
• 31 százalék gondolja úgy az előbbiek közül, hogy a környezeti problémáknak aggasztó következményeik lehetnek.

A demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak. Az imént említett 31 százalékban – akik nagyon aggasztónak találták a klímaváltozás lehetséges következményeit – kimagasló volt a budapestiek és az egyetemi végzettségűek aránya; alighanem azért, mert ők tudják a legjobban, hogy milyen környezetkárosító tényezők jelentik a legnagyobb veszélyt a bolygóra.

De a demográfiai megoszlás más területeken is érzékelhető: míg a 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűek körében a pazarlás és magas szén-dioxid-kibocsátás. A fővárosi válaszadók az utóbbi mellett sokszor említették a műanyagszennyezést, amivel 83 százalékuk találkozott már.

... és ezt már a vállalatok is megérzik

A magas végzettség és a budapesti lakóhely nemcsak a befektetési formák ismeretére és használatára hat pozitívan, hanem a fenntarthatóbb pénzügyekkel összefüggő érzékenységre is. Nem véletlen, hogy az idén már a harmadik integrált jelentését publikáló ALTEO is az ESG-alapú minősítést szeretné kiérdemelni. Az integrált jelentésben ezért nemcsak a 2020-as pénzügyi eredményeiket mutatták be, hanem a társadalmi szerepvállalásuk legfontosabb eredményeit is.

„A fenntarthatóság 2008-as indulásunk óta elkísér minket minden üzleti döntésünkben. Szeretnénk mihamarabb ESG megközelítés alapján minősített vállalatként folytatni a működésünket, újgenerációs energiaszolgáltatóként követendő példát mutatva az energetikai piac szereplőinek”

– mondta ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója. Mint elmondta: azon túl, hogy a vállalat céltudatosan és határozottan folytatja a 2024-ig tartó beruházási programját, idén prioritássá teszik az ESG szempontok erőteljes érvényesítését a cég működésében. Chickán szerint érdekünkben áll a minősítés megszerzése, mivel az ESG lassan a magyar részvénypiacon is elvárássá érik.

Tehetsz róla, tehetsz érte, tehetsz ellene

Ez az elvárás nemcsak abból fakad, hogy a vállalati szektorban újabban sikk lett az ESG-minősítésekkel dicsekedni: a vásárlók és ügyfelek maguk is érzik, hogy a környezetünk megőrzése csak közös erőfeszítéssel valósulhat meg. Az ALTEO felmérésében a válaszadók

• 80 százaléka mondta, hogy mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért,
• 19 százalékuk várta az érdemi lépéseket a vállalatoktól, az országoktól és a globális szervezetektől,
• 90 százaléka gondolta úgy, hogy maga is tesz a problémák ellen,
• 50 százalékuk látta úgy, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből.

A három legfontosabb dolog, amit a magyarok megtettek a zöldebb jövőért, a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása volt. A megújuló energia használatát a háztartások 10 százaléka fontolgatja; elektromos autót 4 százalékuk tervez vásárolni. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy összességében azt 50 év felettiek és a magasabb végzettségűek a legaktívabb környezetvédők.

„Mi az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy lehetőségeihez mérten mindenkinek tennie kell az élhető jövőért, amelynek első lépése a közös gondolkodás és a párbeszéd. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés, a természeti, társadalmi és gazdasági erőforrások jövő generációk számára történő megőrzése mellett. A kezdetektől fogva olyan döntéseket hozunk, amelyek egyszerre veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és pénzügyi szempontok fenntarthatósági hármasát. Ezért hagyományainkhoz híven idén is közzétesszük integrált fenntarthatósági jelentésünket, amelyben részletesen és közérthető módon számolunk be az élhető jövő érdekében tett intézkedéseinkről”

– mondta Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Te is lehetsz tudatos kapitalista…

Vásárlóként valószínűleg neked is vannak értékalapú választásaid. Ezek akkor nyilvánulnak meg, amikor

• attól a kozmetikai cégtől veszel sampont, ami nem tesztel állatokon;
• olyan okostelefont veszel, amihez nem csomagolnak fölösleges töltőt;
• a lehető legkisebb szénlábnyomú sportcipőt veszed meg;
• csak megbízható, fair trade forrásból származó kávét iszol, nem olyat, amit egzotikus nagymacskák emésztőrendszerén hajtottak keresztül;
• attól a bútorgyártótól veszel kanapét, ami megújuló forrásból szerzi az alapanyagait, és faji, vallási vagy nemi megkülönböztetés nélkül alkalmaz és szolgál ki bárkit;
• elektromos kerékpárt veszel az autó helyett a munkába járáshoz.

A befektetők és az ügyfelek ma már nagyobb figyelmet fordítanak az ESG-kockázatokra, mint korábban. A vásárlók hajlamosak rá, hogy bojkottálják azokat a cégeket, amik az értékrendjükkel összeegyeztethetetlen üzleti gyakorlatot folytatnak, vagy az alapján hoznak döntést, hogy egy-egy vállalat mekkora figyelmet fordít a dolgozói kényelmére.

… és attól az ESG-knek is jó lesz

Az ESG a jövőbe való befektetés ígérete, és ezért nemcsak a vásárlók hajlandók felárat fizetni, hanem a részvényesek is. A Bank of America elemzői egy kutatásban a legértékesebb amerikai cégek ESG-teljesítményét vizsgálták. Kiderült, hogy a befektetők átlagosan 15 százalékkal tartják értékesebbnek azoknak a vállalatoknak a részvényeit, amik jobb fenntarthatósági teljesítményt nyújtottak. Az árazásban még nagyobb volt a különbség az ESG-jelentést készítők és nem készítők között. Az elemzés arra is kitért, hogy míg 10 éve csupán a társaságok 20 százaléka tett közzé ESG-jelentést, ma már 90 százalékuk tartja ezt fontosnak.

Bizonyos értelemben ez is tudatos kapitalizmus, csak nem vállalatvezetői, hanem egyéni és befektetői szinten nyilvánul meg. De az, hogy a pénzeddel szavazol, azzal a hatással jár, hogy a vállalatok egyre jobban rákényszerülnek majd az értéktudatos fogyasztók kiszolgálására, ha azt akarják, hogy náluk költsék el a pénzüket. De ez nem rossz befektetés: az ESG is van olyan értékes minőségbiztosítási pecsét, mint a fair trade kávék logója, az energiatakarékosságot jelölő Energy Star embléma a számítógépeken, vagy a Swiss Made felirat a svájci órákon.

(A cikk megjelenését az ALTEO támogatta. A cégcsoport fenntarthatósági barométere és a cikkben is említett fenntarthatósági jelentés a vállalat hivatalos honlapján érhető el.)