Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy megindulhasson-e az olaj- és földgázkitermelés Alaszka háborítatlan, sarkköri részén, a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a terület 5 százalékán végezhetnek fúrásokat. Az üzletet az őslakosok és az állatvédők is ellenzik, a területen rengeteg karibu, jegesmedve és egyéb állat él.
A kutatók szerint tanulságos utat járnak be az óceán felé tartó műanyag hulladékok: ha útközben nem halásszák ki őket az illegális újrahasznosítók, semmi sem állítja meg őket az óceánig, majd egy szerencsétlen állat bendőjéig.
Újabb küldetést teljesített az emberiség a bolygó totális leuralásáért vívott küzdelmében: egy friss kutatás szerint már többet nyomnak a Földön az ember alkotta dolgok, például a beton, a tégla vagy a műanyag, mint az összes élőlény, a teljes biomassza.
Mit jelent az új amerikai elnök beiktatása a bolygóra nézve? Energiahajó rendezvénysorozatunk harmadik, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Egy friss amerikai kutatás szerint hasznosítható az eladhatatlan tej, amit a gazdálkodók jobb híján kiöntenek, ezzel súlyosan terhelve a környezetet: aktív szenet lehet csinálni belőle, ezzel pedig csökkenthető a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége.
A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.
Egy nemrégiben benyújtott törvénymódosítás eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének engedélyezését ott, ahol felszíni vízből nem lehetne öntözni. A törvény a szándék szerint a gazdák adminisztrációs terheit csökkentené, de a környezetvédelmi szervezet szerint ennek a környezet fizetné meg az árát.
Az Earthshot Prize 50 millió fontot oszt szét tíz év alatt a Föld ötven legégetőbb problémáinak megoldására. Bárki pályázhat, Vilmos szerint a cél az, hogy a bolygót jobb állapotban adjuk át a következő generációnak, mint amilyenben most van.
Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.
A Hulladékvadász minden felelőtlenül kidobott kanapét, autógumit vagy fémhulladékot igyekszik a folyamatosan frissített térképre vinni. Várják a lakossági bejelentéseket is!
A természettudós-dokumentumfilmes legenda új életrajzi dokumentumfilmje október elején jön a Netflixre, de az Instagramot nem csak promóra, hanem a jó öreg ismeretterjesztésre is felhasználja majd.
Emberéletekben mérhető Kelet-Európa hátránya a Nyugathoz képest, ha a szennyezett környezet ártalmait vizsgálják. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországnak még sok teendője van, különösen a szállópor-szennyezés csökkentése érdekében.
Nagyon lassan csökken a világ legnagyobb cégeinek kibocsátása, és még azok többségét is kiszervezik fejlődő országokba. Kutatók szerint a külföldi üzemek károsanyag-kibocsátását is az anyaországhoz számítanák, a nagyvállalatok felelősebben állnának a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A helyi halászszövetség szerint az Aisne folyó 7 kilométeres hosszában minden hal elpusztult, és összesen 14 faj érintett, többek között veszélyeztetett angolna- és ingolafajok. Becslések szerint több mint tíz évbe telik majd a folyó halpopulációjának helyreállítása.
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
A folyami műanyagszennyezés versenyszerű felszámolása augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődik Tuzséron.
Lassan fél évszázada, hogy a svájci Nespresso frappáns választ adott a kérdésre, hogy miként lehet összehozni az olasz kávé minőségét az otthoni kávéfőzés kényelmével. Az viszont továbbra is kérdés, hogyan alakul a cég sorsa, ha nem tudja hosszú távon megoldani, hogy ne a bolygóval fizettessük meg a kényelem árát.
A villámárvizek és aszályok korában kész őrültségnek tűnik hagyni elfolyni azt a sok vizet, különösen a csatornába. A WWF néhány hasznos tippet küldött azoknak, akik spórolni szeretnének, és a Földért is tennének valamit.
Hiába lett tisztább a levegő, és hiába tértek vissza az általában emberektől nyüzsgő élőhelyeikre az állatok, a koronavírus a környezetvédelemnek is megártott: több konzervációs program megakadt, és a finanszírozás is veszélyben van.
Az Egyesült Királyságban előszeretettel hálózzák be a fákat, a rejtett indok pedig az lehet, hogy ha nincs rajtuk madárfészek, könnyebb kivágni őket. Most a Cambridge-i Egyetem is így járt el, óriási a felháborodás.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
A kormányzat döntése több millió kilométernyi folyót, csatornát, patakot és mocsárvidéket érint, és az amerikaiak egyharmada által használt ivóvíz forrásainak tisztasága kerül veszélybe. Cserébe jól jár az építő-, a gáz- és az olajipar.
A műanyag zacskókat már az év végéig kivezetnék, de az evőeszközök, a csomagolóanyagok, a szívószálak és a mezőgazdasági fóliák sem ússzák meg az 5 éves tervet.
A biogazdaság támogatására szerdán elfogadott akciótervtől azt remélik, hogy pitypangból készült autógumik, lenalapú kocsiajtók és pókselyemcipők váltják fel a környezetszennyező anyagokból készült termékeket.
A davosi csúcstalálkozó előtt rendszerint kiadott jelentés idei változata szerint a szélsőséges időjárás, a klímacselekvések bukása, a természeti csapások, a biodiverzitás csökkenése és az ember okozta környezeti katasztrófák fenyegetik legjobban az emberiséget.
A világon először egy trentinói sípályán korlátozzák szigorúan a műanyagok használatát, miután egy közeli gleccser jegében mikroműanyagokat találtak.
Az elmúlt néhány hétben üstökösként berobbant álinfluenszer ajándékait elromlott tollból, üres üvegekből, tamponból, illetve a keze ügyébe kerülő mindenféle kacatból készíti, mert úgyis csak a szándék a fontos.
Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
Az amerikai ökorajzfilm pusztítóan ronda rajzokkal és faék egyszerűségű történetekkel próbálta felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A sorozat 1996-ig futott, mostanra már bőven felnőtt az a generáció, amelyet a rajzfilm annak idején megszólított – és mint kiderült, A bolygó kapitányának a mai napig akadnak követői.
A fiatal holland feltaláló szerkezetét némi javítás után júniusban küldték ki újra a terepre. Eddig rendre csődöt mondott, de most elkezdett szemetet fogni, decemberben hozzák ki a szárazföldre az első adagot.
Németországban barnaszenet bányásznak ott, ahol nemrég egy 12 ezer éves erdő állt, a vegyi anyagok groteszk színekre festik a felszínt. Kenyában a gyerekek saras pocsolyákból isznak. Az orrszarvúkat természetvédők csonkítják meg, hogy ne az orvvadászok tegyék. Íme a Ciwem fotópályázatának díjnyertesi.
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
Miután a világ vezető politikusain számon kérte a luxusrepülős, magángépes utazási szokásaikat, a 16 éves svéd zöldmozgalmár hajóval szelte át az Atlanti-óceánt. Az út 15 napig tartott.
Környezettudatosan vásárolnád a zsömlét, de csak műanyag zacskó van a boltban? Helyi termékeket vennél, de még a dinnyét is Brazíliából szállítják? Megkerestük a Magyarországon üzemelő legnagyobb élelmiszerbolt-hálózatokat; a kilenc láncból kettő válaszolt.
A műanyagmentes július leteltével ezúttal a Magyar Kerékpárosklub intézett kihívást: ahogy a múlt hónapban a szemetelést fogták vissza a résztvevők, úgy most az autóhasználatot kell megpróbálni minimalizálni.
A cég arra is ígéretet tett, hogy 2022-re minden hardverét részben újrahasznosított műanyagokból készíti majd.
A McDonald's papír szívószálainak első változata elázott, mire az ember megitta volna a kóláját, az új verzió viszont már olyan vastag, hogy nem lehet újrahasznosítani.
Kipróbáltuk, lehet-e műanyag nélkül élni 2019-ben, júliusban, Budapesten. Íme az eredmény.
A ruházati cégek adott esetben több energiát fektetnek zöld imidzsük kialakításába és fenntartásába, mint a valóban környezetbarát megoldások kidolgozásába. A Zara gyártójának vállalásai tiszteletreméltóak, de a cég úgy tesz, mintha máris a kezében lenne a zöld jövő kulcsa. Pedig nincs – reagáltak szakértők az Inditex júliusi bejelentésére.
A környezetvédelem az utóbbi időben a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált. A zöldek számára ez nagy siker, hisz évtizedek óta küzdöttek érte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések több figyelmet kapjanak. Ugyanakkor nagy kudarc is, mert a mostani figyelem jórészt abból adódik, hogy néhány rendkívül fontos problémát nem sikerült megoldani, írja Antal Miklós, a Leedsi Egyetem ökológiai közgazdásza.
„A liberális papír szívószálak nem működnek. ÁLLJ TRUMP ELNÖK MELLÉ, és vegyél egy csomag újrahasznosítható szívószálat még ma!” – hirdeti a webshop, a rajongók pedig ezt a trollkodást is imádják, három nap alatt már 140 ezer darab fogyott belőle.
A katasztrófát nem az önkéntes ökológiai életmód elterjedése akadályozhatja meg, hanem az átmenet egy olyan rendszerbe, ahol nem a növekedés a kizárólagos gazdasági cél, és ahol az emberek érdekei előrébb valók, mint a vállalatoké, érvel Tóth Csaba, a CEU környezettudományi tanszékének doktorandusza.
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
Szinte lehetetlen elkerülni a 4ocean hirdetéseit: a cég 20 dollárért árul filléres karkötőket, és azt ígéri, hogy mindegyikért cserébe összeszedet fél kiló műanyag szemetet haiti és indonéz munkásokkal. Ez a mennyiség persze csepp az óceánban, miközben a két huszonéves alapító szénné keresi magát.
Többek közt a gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat is kiiktatná a vízből a zöld technológiával előállítható berendezés, amelynek novemberre készülhet el a prototípusa.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.
Ha így folytatjuk, rövid úton belefulladunk saját szemetünkbe, halálra fertőződünk, éhen halunk, felgyulladunk, megsülünk illetve megfövünk, tetszés szerint. Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot!