A kirándulók nagyon szeretnek szelfizni a bizonyos szögből péniszre emlékeztető Nepenthes bokorensis letépett leveleivel, de a faj már így is veszélyeztetett, ezért a környezetvédelmi minisztérium arra kéri a természetjárókat, hogy sürgősen hagyják ezt abba.
Egy friss kutatás szerint a madarak 48 százalékának csökken a populációja, mindössze 6 százalékuknál figyelhető meg emelkedés. A trópusi fajokat fenyegeti a legnagyobb veszély.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
A kutatók szerint genetikailag életképesek a Kaliforniai-öbölben élő disznódelfinek, csak a halászhálókkal kellene óvatosabban bánni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF a Föld napján hívta fel a figyelmet a környezet- és klímavédelem fontosságára, az ekkor megfogalmazott nyílt levelet azóta 180 civil szervezet is aláírta.
A több mint tízezer emberre tervezett komplexum együtt emelkedne a tengerszinttel, és zárt rendszerben biztosítaná saját energia- és vízellátását, a lakók élelmezését és a hulladék kezelését.
Magyarország utolsó szénerőművének lignitblokkjai a tervek szerint éveken belül leállnak, és a Mátrai Erőmű az eddiginél környezetbarátabb energiatermelésre vált. De mennyire környezetbarát a tervekben a napelemek mellett szereplő 500-650 megawattos gázturbinás blokk és a 38 megawattos hulladék- és biomasszablokk?
Az Európai Bizottság javaslatcsomagja szerint a körforgásos gazdaság az energiafüggetlenség kulcsa. A Green Deal leszámolna a különösen szennyező fast fashionnel, és garantálná a javítás jogát, hogy szembeszálljon a gyorsan elavuló termékeket gyártó cégekkel.
Az Auchan az első kiskereskedelmi üzletlánc Magyarországon, amely kivezeti a gurigáról letéphető műanyag zacskókat. Keddtől már csak környezetbarát zacskókba, gyümölcsös táskákba, mosható retasakokba és biopamut péksütis zsákokba lehet pakolni az árut.
A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.
10 éven belül akár 166 millió alultáplált embernek jelenthetne megoldást, ha hozzájuthatna vízi élőlényekből származó élelmiszerekhez – írja Jurecska Laura környezetkémikus a Másfélfok klímapolitikai blogon megjelent cikkében.
A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
A Science szerint az ENSZ környezetvédelmi programjának Nairobiban tartott márciusi csúcstalálkozóján a legforróbb téma az a multilaterális szerződés lesz, amely a klímavédelmi egyezmények mintájára a gyártástól a felhasználásig szabályozná a világ műanyaggyártását és -felhasználását.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.
Összegyűlt elég aláírás ahhoz, hogy a berlini képviselőháznak napirendre kell tűznie az autók kitiltását a város 88 négyzetkilométeres belső területéről. Ha a városvezetők leszavazzák az ügyet, az élhető Berlinért küzdő aktivisták népszavazást kezdeményeznek.
A BBC szerint az ENSZ március elején Nairobiban kezdődő környezetvédelmi csúcstalálkozóján több mint 100 tagország támogatásával sor kerülhet a műanyagszennyezést korlátozó nemzetközi egyezmény aláírására. Ám, sok még a kérdőjel.
Az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság növelésével igyekeznek arra kényszeríteni a divatipart a fenntarthatóbb és igazságosabb működésre. A törvényjavaslatot úgy tervezték, hogy egyszerre vonatkozzon a luxusmárkákra, a nagy sportruházati üzletekre és a fast fashion nagyágyúira.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
Mivel okozunk nagyobb kárt a környezetnek, a repüléssel, a benzines és dízelautók használatával, az acél- és cementközpontú építkezéssel vagy a marhahúsfogyasztással? Bill Gates, a Microsoft alapítója kitűnően mutatja be a globális krízishelyzetet, de konkrét megoldás helyett inkább csak irányt mutat.
A szigetnyi méretű, önfenntartó létesítmény „a 8. kontinens” néven innovatív építészeti megoldásaiért már kapott díjakat, de még a tervezés legelső szakaszaiban jár. A tisztító, lebontó és újrahasznosító gigaüzem megvalósításához mecénásokat keresnek – Elon Muskot már kinézték maguknak a tervezők.
Egy 2016-ban megjelent újfajta parazita olyan mérhetetlen pusztítást végzett a mediterrán vizekben egykor gyakori nagy sonkakagylók között, hogy mostanra a tengerbiológusok már a faj megmaradásáért aggódnak. Egy friss kezdeményezés 5,2 milliónyi uniós pénzből próbálja megállítani a kagylópusztulást.
A tavaly Earthshot Prize néven létrehozott 1 millió fonttal járó elismeréseket öt kategóriában osztották ki Londonban.
A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.
Az idén először elindított pszichológusképzés egyrészt igyekszik reagálni a klímaváltozással, a fenntartható fejlődéssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos pszichológiai folyamatokra, például a klímaszorongás vagy az ökogyász jelenségére. Másrészt különféle módszerekkel a környezethez kapcsolódó szemléletváltást szeretnék elősegíteni.
Lehet, hogy a repülő autók örökre a sci-fi- rajongók fantáziájában ragadnak, de a Volvo terveit elnézve ez nem is akkora baj. A nagy hatótávolságú, halk, tágas és környezetbarát villanyautó jóval izgalmasabb, mint a légből kapott ábrándozás, és nemcsak a képzeletünkben, hanem a valóságban is létezik.
Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?
Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.
A koronavírus-járvány előtt a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin volt az olajipar egyik utolsó fénylő csillaga, most viszont úgy tűnik, hogy a légi közlekedés tér vissza a leglassabban a járvány előtti növekedési trendhez. A károsanyag-kibocsátást célzó környezetvédelmi szabályok ráadásul jelentősen növelhetik a finomítók költségeit és ezzel a repülőutak árát.
A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.
A vállalás szerint a techcégnél 2030-ig globálisan áttérnek arra, hogy nem ivóvízzel hűtik a szervereket, az irodákban pedig csapadékvizet használnak a vécék öblítésére és öntözésre is.
A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.
A 2020-as megingás után az emberiség visszatért a régi kerékvágásba, és ismét hét hónap alatt éli fel a Föld egy évre elegendő természetes erőforrásait. 1970 óta ez nap egyre hamarabb és hamarabb jön el.
Csökkenthették volna a dízeljárművek által kibocsátott szennyezést, de összebeszéltek, és nem tették. A Mercedest gyártó Daimler is benne volt a kartellben, de megúszta a bírságot.
A játékgyártó közleménye szerint azonban egy évnél biztosan többet kell várni még arra, hogy a fenntartható kockák a boltokba kerüljenek.
A nemrég kifejlesztett szuperenzimek alkotóelemeire bontják a műanyag palackokat, a genetikailag módosított baktériumok pedig értékes vegyi anyagokká alakítják azokat. Ez duplán jó a Földnek: a hulladékokat újrahasznosítják, és a számos iparágban felhasználható aroma előállításához sem kell fosszilis anyagokat égetni.
A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója bejelentette, hogy környezetvédelmi megfontolásokból nem támogatják többé a kriptovalutát, aminek kimutatható részesedése volt a vállalat tavalyi bevételeiben. A bejelentés hatására a bitcoin piaci értéke 10 százalékkal csökkent.
Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.
A tiszta technológiákba vetett hit önmagában nem elég az összerőforrás-használat csökkentésére. Nincs más hátra, mint a fogyasztás drasztikus csökkentése, a kevesebb több elv és az önmérséklet magasabb szintjeinek elsajátítása, a pazarlás, a mohóság és a mértéktelen harácsolás megszüntetése.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
A határértéken felüli környezetszennyezésre azután derült fény, hogy az önkormányzat munkatársai felfedeztek két megfigyelő kutat a gyártelep területén.
A bőripar mai kapacitása a luxuscikkgyártók igényeit sem fedezi, a méregdrága alapanyag előállítása hatalmas terhet ró a környezetre, úgyhogy muszáj lesz megbízható helyettesítő terméket találni. A szintetikus gombaszövet ideális jelölt: csaknem olyan strapabíró, mint a velúr, de kevésbé környezetszennyező, és a feldolgozása is egyszerű.
A múlt században hűtőközegként, oldószerként, tűzoltásra és hajtógázként használt fluor-triklórmetán, azaz a freon kibocsátása 2018 óta ismét csökken, és ez nagyrészt Kína és más kelet-ázsiai országok erőfeszítéseinek köszönhető.
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
A felmelegedés kordában tartásához már nem elég csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, de olyan technológiákat is alkalmazni kell, amelyek egyenesen a légkörből vonják ki a szén-dioxidot. A technológia létezik, már csak a pénz és az akarat hiányzik.
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Az USA visszalép a párizsi klímaegyezménybe, benn marad az ENSZ egészségügyi világszervezetében, a WHO-ban, és leállítja a Keystone XL olajvezeték építését. A frissen beiktatott elnök emellett felülvizsgáltatja a Trump-adminisztráció több mint száz környezetvédelmi és közegészségügyi intézkedését.
Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy megindulhasson-e az olaj- és földgázkitermelés Alaszka háborítatlan, sarkköri részén, a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a terület 5 százalékán végezhetnek fúrásokat. Az üzletet az őslakosok és az állatvédők is ellenzik, a területen rengeteg karibu, jegesmedve és egyéb állat él.