környezetvédelem

Nem hárítják el a klímakatasztrófát az elbaltázott erdősítések, sőt még rontanak is a helyzeten

A klímaválság és a súlyos biodiverzitás-vesztés összetett problémáját nem lehet olyan csodaszerként beállított megoldással elintézni, mint a tömeges faültetés – amit világszerte számos elfuserált fásítási akció bizonyít. Klímakutatók szerint alkalmi fatelepítések helyett hosszú távú ökoszisztéma-gondozásra lenne szükség, amelynek középpontjában a helyi lakosok állnak.

A jövő autója okos, zöld, kényelmes és biztonságos lesz

Lehet, hogy a repülő autók örökre a sci-fi- rajongók fantáziájában ragadnak, de a Volvo terveit elnézve ez nem is akkora baj. A nagy hatótávolságú, halk, tágas és környezetbarát villanyautó jóval izgalmasabb, mint a légből kapott ábrándozás, és nemcsak a képzeletünkben, hanem a valóságban is létezik.

A tudósoknak nehezítést, a vonalas környezetvédőknek könnyebbséget hozhat a Merkel-korszak vége

Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?

Az elmúlt ezer év legnagyobb angliai erdősítése bizonyítja, hogy megéri hosszú távon befektetni a természetbe

Az egykor szénbányáktól hemzsegő, ipari szennyezéssel sújtott közép-angliai vidéket az 1980-as évek bányászüldözése után elhagyták az emberek, ezért 30 éve úgy döntöttek, erdőt telepítenek a környékre. A mára 9 millió fát számláló, budapestnyi területű National Forest nem csak az élővilágnak hasznos, de ötezer munkahelyet teremtett, és a sétányok mellett fesztiválnak, ökoszállónak, iskolának is otthont ad.

Végleg befellegzett az 5000 forintos repülőjegynek?

A koronavírus-járvány előtt a repülőgépek üzemanyaga, a kerozin volt az olajipar egyik utolsó fénylő csillaga, most viszont úgy tűnik, hogy a légi közlekedés tér vissza a leglassabban a járvány előtti növekedési trendhez. A károsanyag-kibocsátást célzó környezetvédelmi szabályok ráadásul jelentősen növelhetik a finomítók költségeit és ezzel a repülőutak árát.

Így lett Medellín a kokain és az erőszak központjából az egész világnak példát mutató zöld okosváros

A hírhedt drogkartellvezér, Pablo Escobar hagyatékát nehezen tudja lerázni magáról Kolumbia második legnagyobb városa, de az biztos, hogy az innovatív városvezetők mindent megtesznek ennek érdekében: a közösségi terek, a biciklisávok vagy a városi hőmérsékletet 2 fokkal csökkentő zöldfolyosók egyszerre veszik fel a harcot a klímaváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.

Ha vásárolsz, nemcsak egy termékbe fektetsz be, hanem a jövődbe is

A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.

Öt éven belül átállhat a gázra a Mátra szénfüggő monstruma, de kellenek-e egyáltalán gázerőművek?

Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.

2021 is a válságok éve lesz?

Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.

A válság válhat az új normalitássá a Földön

Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.

Indul a licit Alaszka olajáért

Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy megindulhasson-e az olaj- és földgázkitermelés Alaszka háborítatlan, sarkköri részén, a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy a terület 5 százalékán végezhetnek fúrásokat. Az üzletet az őslakosok és az állatvédők is ellenzik, a területen rengeteg karibu, jegesmedve és egyéb állat él.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.

Nem Joe Biden, hanem mindannyiunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.

Tejjel tisztítanák a légkört Amerikában

Egy friss amerikai kutatás szerint hasznosítható az eladhatatlan tej, amit a gazdálkodók jobb híján kiöntenek, ezzel súlyosan terhelve a környezetet: aktív szenet lehet csinálni belőle, ezzel pedig csökkenthető a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Csúnyán betett a járvány az egyszer használatos műanyagok elleni harcnak

A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.

A WWF szerint környezeti katasztrófához vezethet az új vízgazdálkodási törvényjavaslat

Egy nemrégiben benyújtott törvénymódosítás eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének engedélyezését ott, ahol felszíni vízből nem lehetne öntözni. A törvény a szándék szerint a gazdák adminisztrációs terheit csökkentené, de a környezetvédelmi szervezet szerint ennek a környezet fizetné meg az árát.

David Attenborough eddigi legszemélyesebb filmjében kínál megoldást a bolygó megmentésére

Új Netflix-dokumentumfilmjében Attenborough végigtekint karrierje 66 évén, amikor első kézből tapasztalta meg az élővilág pusztulását, a bolygó hanyatlását. Sokáig ő is pesszimizmussal tekintett a jövőbe, de úgy látja, mára elérhetővé váltak azok a megoldások, amelyekkel az ember és a természet újra összhangba kerülhet – már csak az akarat hiányzik.

Jobban élünk, mint tízezer éve?

Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.