Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezényletével, több mint 1000 milliárd dollárból épül az Izrael összterületénél is nagyobb megapolisz, de a projekt nem halad zökkenőmentesen. A kiszemelt helyen élő törzseket elüldözik, a futurisztikus tervek megvalósíthatatlannak tűnnek, a panaszkodókat pedig elhallgattatják.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
A fogyasztói társadalmak kiépülésének egyik alapvetése az volt, hogy ha pénzről van szó, az embereknek sosem elég. Brit pszichológusok most azt állítják, hogy ez így korántsem igaz.
A brit királyi kémiai társaság felhívása szerint tavaly 57 millió tonna elektronikai eszköz került szemétre világszerte. A környezet védelme és a kibányászható készletek végessége mellett az Ukrajnában zajló háború miatt megszakadt ellátási lánc miatt is elodázhatatlanná vált a globális újrahasznosítás és -felhasználás.
A Bonni Egyetem kutatói környezeti, egészségügyi és gazdasági szempontból vizsgálták a húsfogyasztás kérdését – szerintük a tömeges veganizmus sem megoldás, a kevés hús pedig továbbra is maradhat az étrend része.
A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.
A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.
Az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság növelésével igyekeznek arra kényszeríteni a divatipart a fenntarthatóbb és igazságosabb működésre. A törvényjavaslatot úgy tervezték, hogy egyszerre vonatkozzon a luxusmárkákra, a nagy sportruházati üzletekre és a fast fashion nagyágyúira.
Eltörött a poharad? Folyamodj az ősi japán módszerhez, a kincugihoz! Egy metszett üvegpohár újjászületésének krónikája, urusi lakk helyett epoxival, arany helyett akrilfestékkel megfűszerezve.
Az elektromos járművek terjedése és a megújuló energia tárolásának igénye az akkumulátorgyártást is pörgeti, de a folyamatot fenntarthatóvá kell tenni, ami nem kis feladat – a nyersanyagok bányászata és a fémmegmunkálás bizony szénkibocsátással jár, és atomenergiára is szükség lesz. Megoldás: a körkörös gazdaság.
A világ legnagyobb autógyártója 70 milliárd dollárt szán az elektromos autók fejlesztésére, de a cég vezérigazgatója szerint 2030-ra csupán a Toyota eladásainak harmadát teszik majd ki ezek a járművek. A vállalat igazgatója a hibridekben és a hidrogénmeghajtású autókban látja a jövőt.
A környezet jelenti azt a keretet, amelyhez a gazdasági és társadalmi célokat is igazítanunk kell, így talán lesz esélyünk, hogy sikerrel kezeljük a globális felmelegedés problémáját – mondja Eero Yrjö-Koskinen, a FinnAgora igazgatója, aki korábban több mint tíz évig dolgozott az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben.
Hogyan növeljük az energiahatékonyságunkat, hogy az energia előállítása ne csak olcsó legyen, hanem környezetbarát is? Miért hatékonyabb a napelemes vízerőmű és a villamos bányászkamion, mint a hagyományos technológiák? És ki teheti a legtöbbet az energiahatékonyságunk javításáért: a civilek, az ipar, az állam, vagy az államközi szervezetek?
A napenergia a szél mellett az egyik legnagyobb sikerrel bevethető megújuló energiaforrás, mégsem lelkesedik érte mindenki. Van, aki a bolygót félti tőle, van, aki a madarakat, és persze olyan is akad, aki az olajcégeket.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.
Ma már nem elég, ha egy cég minőségi termékeket gyárt: a vásárlók és ügyfelek a vállalatok értékalapú működését is fontosnak tartják. Ehhez kellő átláthatóságra, fenntartható üzleti modellre, illetve pontos elszámoltathatóságra van szükség. De hogyan ültethető ez a gyakorlatba, az üzleti folyamatokba?
A fenntarthatósági célok elérése nehéz, de nem lehetetlen, csak épp a globális gazdaságot és környezetvédelmet kell összehangolni hozzá. A nemnövekedés elmélete, a veganizmus vagy a szuperfehérre festett épületek tetőkertjei is segíthetnek ebben, de egy biztos: összefogás nélkül nincs jövője a mai társadalomnak.
A játékgyártó közleménye szerint azonban egy évnél biztosan többet kell várni még arra, hogy a fenntartható kockák a boltokba kerüljenek.
A Mattel bejelentette, hogy 2030-ig az összes játékát újrahasznosított vagy újrahasznosítható műanyagból készíti majd, ennek a zászlóshajója a Barbie Loves the Ocean kollekció piacra dobása. A cég azzal reklámozza a babákat, hogy a hozzájuk használt műanyag a tenger helyett bennük kötött ki.
A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.
A Wisconsini Egyetem kutatói szerint a földművelés megjelenésével olyan tempóban változott a Föld növényvilága, amilyenre legutóbb a jégkorszak végén volt példa. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy még nem értünk a történet végére, a mostani trendek alapján a biodiverzitás további csökkenésére számítanak.
Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
2025-től nem készül több hagyományos meghajtású Jaguar, 2030-tól pedig a Land Rover új modelljei is elektromosak lesznek. Egyre több ország fontolgatja a fosszilis üzemanyaggal működő járművek betiltását, az autógyárak pedig egymással versengve próbálnak megfelelni az emissziós előírásoknak.
A bőripar mai kapacitása a luxuscikkgyártók igényeit sem fedezi, a méregdrága alapanyag előállítása hatalmas terhet ró a környezetre, úgyhogy muszáj lesz megbízható helyettesítő terméket találni. A szintetikus gombaszövet ideális jelölt: csaknem olyan strapabíró, mint a velúr, de kevésbé környezetszennyező, és a feldolgozása is egyszerű.
A McMaster Egyetem kutatói rájöttek, hogyan tudják tetszőlegesen szabályozni a zsír és a hús arányát a fenntartható steakpótlékban. Az új műhús állítólag minden eddiginél jobban hasonlít az igazira, nem csoda, hogy már egy startup is indult a gyártására.
Az EASAC friss jelentése szerint a koronavírus-járvány után a világ nem térhet vissza a korábbi működéséhez.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
A több mint ezeréves, őshonos erdők segítségével válhat az ország 2060-ra karbonsemlegessé. A központi tervek szerint 2035-ig 26 százalékkal, vagyis körülbelül egy németországnyi területtel növelnék meg az erdők felületét.
A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.
Három focipályányi területet borít be a montréali raktár tetején kialakított tetőüvegház, ahol gyűjtik az esővizet, és rovarokra bízzák a beporzást meg a kártevők kiirtását. Ezzel a modellel már a nagyváros lakóinak 2 százalékát képesek ellátni.
2020-ban a tavalyihoz képest három héttel későbbre, augusztus 22-re esik a Túlfogyasztás világnapja. Az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10 százalékkal csökkent 2019 óta, csakhogy ennek nem az önmérséklet, hanem a COVID-19 pandémia az oka.
A Klímaváltozás és Magyarország című friss tanulmánykötet szerzői arra keresik a választ, hogy milyen hatásai lehetnek az éghajlatváltozásnak a Kárpát-medencében, hogyan lehet és érdemes alkalmazkodni a természetben zajló folyamatokhoz; miként adaptálható az ökológiai szemlélet a jogrendbe; és miért halogatjuk a cselekvést.
A Természetvédelmi Világalap szerint a jelenlegi környezetpusztító tempó mellett csak idő kérdése, mikor jelenik meg egy új fertőzés. A megoldást a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben látják.
Aggasztó mértékben csökken a biodiverzitás a Földön, ezért a kutatók a klímacélhoz hasonlóan számszerűsítenék, hogy maximálisan hány faj tűnhet el a bolygóról évente. Jó lenne, ha 2100-ig évente csak húsz faj halna ki, ez az állatokra, növényekre és gombákra egyaránt vonatkozik.
Ahogy az ember közelebbi kontaktusba kerül a vadon élővilágával, amikor kiirtja az addig érintetlen erdőt, úgy növekszik a zoonózis kockázata is. Bár a SARS-CoV-2 pontos eredete még vitatott, a kutatók a jövőben több állatról emberre terjedő vírusra, ezzel együtt pedig több járványra is számítanak.
Az elmúlt évtizedben a luxusdivat is felfigyelt az edzőcipőkre, amelyeket sokan még gyűjtenek is. Ám a 2018-ban 58 milliárd dolláros forgalmat bonyolító edzőcipőbiznisz alapját nehezen lebomló anyagok adják.
A biogazdaság támogatására szerdán elfogadott akciótervtől azt remélik, hogy pitypangból készült autógumik, lenalapú kocsiajtók és pókselyemcipők váltják fel a környezetszennyező anyagokból készült termékeket.
A világméretű élelmezési gondokra és a rohamosan pusztuló élővilág megmentésére ugyanaz jelentheti a megoldást egy brit ökopolitikai aktivista szerint. Szerinte a jövő a laboratóriumban vízből és baktériumokból tervezett és gyártott élelmiszereké, és bőven vannak már a laboratóriumban növesztett ételekre specializálódott cégek is.
Iskolázottságban jó irányba halad a világ, de a mélyszegénység tíz éven belüli felszámolásáról lemondhatunk. Túl bonyolultak a célok, amik néha egymást oltják ki, és elég pénz sincs rájuk, ezért kutatók új módszereket dolgoztak ki a legfontosabb problémákkal szembeni globális fellépés sürgetésére.
Hanyatlik az orvvadászat Afrikában, megtalálták az ebola ellenszerét, csökken a mélyszegénység, egyre kevesebben halnak meg háborúban és terrorcselekményekben, betiltják az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban – a Future Crunch összeszedett 99 jó hírt az évből, hogy optimista hangulatban léphessünk az új évtizedbe.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
A ruházati cégek adott esetben több energiát fektetnek zöld imidzsük kialakításába és fenntartásába, mint a valóban környezetbarát megoldások kidolgozásába. A Zara gyártójának vállalásai tiszteletreméltóak, de a cég úgy tesz, mintha máris a kezében lenne a zöld jövő kulcsa. Pedig nincs – reagáltak szakértők az Inditex júliusi bejelentésére.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.
A spanyol anyacég, az Inditex évek óta vezeti a fenntarthatósági listát a kiskereskedők között, és most elhatározta, hogy még előrébb lép. Fenntartható anyagok, megújuló energia, hulladékmentesség.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
A tőzsdére készülő cég hajlandó nagy veszteségeket is lenyelni, de mindenáron az autózásnál fenntarthatóbb városi közlekedés irányába akar építkezni.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
1970 áprilisában amerikai környezetvédelmi aktivisták által indított Föld napja mozgalom mára egyre jelentéktelenebb, de számszerűen is kimutatható, hogy a kezdeményezés kulcsszerepet játszott a technológiai innováció, a világgazdaság és a nagypolitika zöldítésében.