A Természetvédelmi Világalap szerint a jelenlegi környezetpusztító tempó mellett csak idő kérdése, mikor jelenik meg egy új fertőzés. A megoldást a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben látják.
Aggasztó mértékben csökken a biodiverzitás a Földön, ezért a kutatók a klímacélhoz hasonlóan számszerűsítenék, hogy maximálisan hány faj tűnhet el a bolygóról évente. Jó lenne, ha 2100-ig évente csak húsz faj halna ki, ez az állatokra, növényekre és gombákra egyaránt vonatkozik.
Ahogy az ember közelebbi kontaktusba kerül a vadon élővilágával, amikor kiirtja az addig érintetlen erdőt, úgy növekszik a zoonózis kockázata is. Bár a SARS-CoV-2 pontos eredete még vitatott, a kutatók a jövőben több állatról emberre terjedő vírusra, ezzel együtt pedig több járványra is számítanak.
Az elmúlt évtizedben a luxusdivat is felfigyelt az edzőcipőkre, amelyeket sokan még gyűjtenek is. Ám a 2018-ban 58 milliárd dolláros forgalmat bonyolító edzőcipőbiznisz alapját nehezen lebomló anyagok adják.
A biogazdaság támogatására szerdán elfogadott akciótervtől azt remélik, hogy pitypangból készült autógumik, lenalapú kocsiajtók és pókselyemcipők váltják fel a környezetszennyező anyagokból készült termékeket.
A világméretű élelmezési gondokra és a rohamosan pusztuló élővilág megmentésére ugyanaz jelentheti a megoldást egy brit ökopolitikai aktivista szerint. Szerinte a jövő a laboratóriumban vízből és baktériumokból tervezett és gyártott élelmiszereké, és bőven vannak már a laboratóriumban növesztett ételekre specializálódott cégek is.
Iskolázottságban jó irányba halad a világ, de a mélyszegénység tíz éven belüli felszámolásáról lemondhatunk. Túl bonyolultak a célok, amik néha egymást oltják ki, és elég pénz sincs rájuk, ezért kutatók új módszereket dolgoztak ki a legfontosabb problémákkal szembeni globális fellépés sürgetésére.
Hanyatlik az orvvadászat Afrikában, megtalálták az ebola ellenszerét, csökken a mélyszegénység, egyre kevesebben halnak meg háborúban és terrorcselekményekben, betiltják az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban – a Future Crunch összeszedett 99 jó hírt az évből, hogy optimista hangulatban léphessünk az új évtizedbe.
Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?
Azt mondta, hogy ha majd a szennyezett levegőtől fuldokolva fogunk éhen pusztulni egy valaha óceánnak csúfolt műanyagleves partján, akkor majd értékeljük a korábbi összkomfortot, csakhogy akkor már késő lesz.
A ruházati cégek adott esetben több energiát fektetnek zöld imidzsük kialakításába és fenntartásába, mint a valóban környezetbarát megoldások kidolgozásába. A Zara gyártójának vállalásai tiszteletreméltóak, de a cég úgy tesz, mintha máris a kezében lenne a zöld jövő kulcsa. Pedig nincs – reagáltak szakértők az Inditex júliusi bejelentésére.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.
A spanyol anyacég, az Inditex évek óta vezeti a fenntarthatósági listát a kiskereskedők között, és most elhatározta, hogy még előrébb lép. Fenntartható anyagok, megújuló energia, hulladékmentesség.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
A tőzsdére készülő cég hajlandó nagy veszteségeket is lenyelni, de mindenáron az autózásnál fenntarthatóbb városi közlekedés irányába akar építkezni.
Várható, hogy ez az arány tovább nő. A turisták özönét küldő nagy gazdaságok, az USA, Kína, Németország és India mellett az utazókat fogadó kis szigetországok is felelősek.
1970 áprilisában amerikai környezetvédelmi aktivisták által indított Föld napja mozgalom mára egyre jelentéktelenebb, de számszerűen is kimutatható, hogy a kezdeményezés kulcsszerepet játszott a technológiai innováció, a világgazdaság és a nagypolitika zöldítésében.
Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő 5 évben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő. Miközben néhány befektető a fenntartható fejlődés zálogát látja az entomofágiában, a kétkedők szerint a rovarok tömegtenyésztése nem feltétlenül tenne jót az ökoszisztémának.
Cinikusak már eleget voltunk, ideje kipróbálni valami mást: az együttérző, intelligens és praktikus optimizmust – hirdeti Angus Hervey, a derűlátás pápája, a Future Crunch alapítója.
A tengerbiológusok szerint fenntarthatatlan az évi 23 milliárd dolláros orvhalászat és a több mint 140 milliárd dolláros legális kitermelés. A Világkereskedelmi Szervezet önkorlátozásra ösztönözné híveit, az ENSZ a világóceánok kifosztása helyett az akvakultúrás tenyésztést preferálja.
Idén már 15 tonnát elégettek a svéd ruházati cég termékeiből a megújuló energiaforrásokra átálló erőműben.
Kávézaccból nyert olajat kevernek az új biodízelbe, amit londoni buszokon próbálnak ki. Zaccból amúgy is rengeteg termelődik a világon.
A metán veszélyes gáz, de az állattartás során felszabaduló kéjgáz még annál is károsabb a légkörre. Ám egy radikális emberkísérlet sem lenne olyan eredményes, mint hinnénk.