fenntarthatóság

50 éve előállt két csapat tudós, hogy figyelmeztessen a modern világ fenntarthatatlanságára, de süket fülekre találtak

A túlélés tervrajza és A növekedés határai című, később könyvként is kiadott jelentések már 1972-ben felhívták a figyelmet a globális népesség és a világgazdaság folyamatos növekedésére, a természeti kincsek kiaknázására épülő gazdaság fenntarthatatlanságára. A kutatók tudományos lapokban estek egymásnak, a politikai és gazdasági vezetők pedig hallani sem akartak a zöld hisztiről.

A klímaváltozás néhány évtizeden belül véget vethet a téli olimpiáknak

A pekingi téli olimpia az első, ahol nagy valószínűséggel egyetlen valódi hópehely sem éri a sílécek talpát. A klímaváltozással és a bolygó folyamatos melegedésével ez szomorú jövőt vetíthet a téli olimpiák, sőt általában a téli sportok elé, és felveti a kérdést, hogy hosszabb távon mennyire fenntarthatók a pekingihez hasonló, tél nélkül is havat igénylő gigarendezvények.

Óvatosan nyit a villanyautók felé a Toyota

A világ legnagyobb autógyártója 70 milliárd dollárt szán az elektromos autók fejlesztésére, de a cég vezérigazgatója szerint 2030-ra csupán a Toyota eladásainak harmadát teszik majd ki ezek a járművek. A vállalat igazgatója a hibridekben és a hidrogénmeghajtású autókban látja a jövőt.

Évi 30 ezer forintból is kijöhet a rezsi és a tankolás, ha okosan használjuk az energiát

Hogyan növeljük az energiahatékonyságunkat, hogy az energia előállítása ne csak olcsó legyen, hanem környezetbarát is? Miért hatékonyabb a napelemes vízerőmű és a villamos bányászkamion, mint a hagyományos technológiák? És ki teheti a legtöbbet az energiahatékonyságunk javításáért: a civilek, az ipar, az állam, vagy az államközi szervezetek?

A nehézipar reformja nélkül meddő a klímaváltozás elleni harc, de már megvan a csodaszer: a zöld acél

A világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 7,2 százalékáért a vas- és acélipar felel, ezért fontos minél előbb dekarbonizálni az erősen szénigényes ágazatot. A fordulatot az acélgyártás során a szén helyett használt hidrogéngáz hozhatja el, és egyre több cég áll be az így készülő zöld acél mögé: a Mercedes-Benz, a Scania és a Volvo már elkötelezte magát.

Az e-mobilitás nemcsak technológia, hanem felelősségvállalás is

Ma már nem elég, ha egy cég minőségi termékeket gyárt: a vásárlók és ügyfelek a vállalatok értékalapú működését is fontosnak tartják. Ehhez kellő átláthatóságra, fenntartható üzleti modellre, illetve pontos elszámoltathatóságra van szükség. De hogyan ültethető ez a gyakorlatba, az üzleti folyamatokba?

Ha vásárolsz, nemcsak egy termékbe fektetsz be, hanem a jövődbe is

A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.

Teljesen átáll a villanyautók gyártására a Jaguar

2025-től nem készül több hagyományos meghajtású Jaguar, 2030-tól pedig a Land Rover új modelljei is elektromosak lesznek. Egyre több ország fontolgatja a fosszilis üzemanyaggal működő járművek betiltását, az autógyárak pedig egymással versengve próbálnak megfelelni az emissziós előírásoknak.

Bartus Gábor: Magyarországon fenntarthatóság sose volt

Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.

Bécs a térképen csak 250 kilométerre, élhetőség szempontjából viszont fényévekre van Budapesttől

A Budapestnél kisebb területű, de nála népesebb osztrák főváros radikális zöld fordulatot hajt végre, és az utóbbi években rendre a világ legzöldebb, illetve legélhetőbb városának választják. A városvezetés szerint a siker kulcsa a politikai elkötelezettség, az átfogó intézkedések, a tájékoztatás és az emberek bevonása a döntésekbe.

A klímacél után jöhet a kihalási cél is

Aggasztó mértékben csökken a biodiverzitás a Földön, ezért a kutatók a klímacélhoz hasonlóan számszerűsítenék, hogy maximálisan hány faj tűnhet el a bolygóról évente. Jó lenne, ha 2100-ig évente csak húsz faj halna ki, ez az állatokra, növényekre és gombákra egyaránt vonatkozik.

A biogazdálkodásra való teljes átállás felgyorsítaná a klímaváltozást, de ettől még ez a jövő

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?