Amikor kifogyunk majd a jó tanárokból, akkor lesz vége a magyar matematikai iskolának

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Strukturálatlan beszélgetés matematikáról Pach Jánossal, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Geoscape kutatócsoportjának vezetőjével a magyar matematika több mint száz éve tartó nagy korszakáról. Hogyan indult a XIX. század végén Budapestről egy olyan iskola, ami a mai napig érvényes, sőt meghatározó tudott maradni a tudományos világban, és amely Riesz Frigyestől (1880-1956) az Ábel-díjas Lovász Lászlóig világhírű matematikusok tucatjait adta? Hogyan alakította Erdős Pál munkássága a magyar matematikát? De szóba kerül a hagyományos levelezés előnye az emaillel szemben, a Courant Intézet robotikai kutatása, geometriai algoritmusok, az új hidegháború tudományos hatása, és sok minden egyéb. 

Pach János 1977-ben szerzett diplomát az ELTE TTK-n, majd az MTA matematikai kutatóintézetében (a mai Rényi Intézet) kezdett dolgozni. Közben 1986-tól a New York-i Courant Intézet kutatója volt, illetve a szintén New York-i City College oktatója, 2008 és 2019 között pedig a svájci  École Polytechnique Fédérale de Lausanne kombinatorikus geometria tanszékét vezette. Több mint háromszáz tudományos cikk szerzője.

A többi adatot a Wikipedián érdemes kikeresgetni.

A beszélgetésben elhangzó fontosabb nevek, néhány linkkel, segítségképpen (az elhangzás sorrendjében, kábé):