Miért léteznek egypetéjű ikrek? Közelebb jutottak a nagy rejtély megoldásához
Az egypetéjű ikrek úgy jönnek létre, hogy a megtermékenyített petesejt, azaz a zigóta egy ponton kettéosztódik, így két embrió jön létre azonos génállománnyal. Hogy ez miért történik, annak eddig nem tudták az okát, most azonban egy holland kutatócsoport úgy gondolja, megoldotta a rejtélyt. A Nature Communicationsben szeptember 28-án megjelent tanulmányukra alapozva talán könnyebb lesz kezelni azokat a veleszületett rendellenességeket is, amelyek nagyobb arányban sújtják az egypetéjű ikreket.
Eddig az volt a tudományos álláspont, hogy a zigóta osztódása teljesen véletlenszerű folyamat, az amszterdami Vrije Egyetem kutatói azonban találtak az egypetéjű ikrek DNS-ében egy közös jegyet.
A kutatók epigenetikai módosulásokat vizsgáltak ikrek DNS-ében, azaz olyan tényezőket, amelyek ki-be kapcsolgathatják a géneket anélkül, hogy megváltoztatnák a felépítésüket. Arra jutottak, hogy a világ különféle tájairól származó egypetéjű ikrek genomjában 834 ponton vannak közös jegyek. Ezeknek köszönhetően a tudósok akár 80 százalékos pontossággal képesek megjósolni, hogy egy személy önmagában áll, vagy van-e egypetéjű ikertestvére – még azoknál is, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy még méhen belül elveszítettek egy ikertestvért, vagy születéskor elválasztották őket.
Az viszont még nem bizonyított, hogy az egypetéjű ikrek genomjában közös kémiai jellemzők valóban okai annak, hogy ikrekké fejlődtek, hiszen lehetséges, hogy azok csak következményei az osztódásnak. A holland kutatócsoport elméletét azonban hihető és működő teóriának tekintik, és a közös jegyek felfedezése sokakon segíthet.
Az emberi terhességek 12 százaléka kezdődik úgy, hogy kettő vagy több embrió fejlődik az anyaméhben, de csak 2 százalékuk jut el a kihordásig, és sokan nem is tudják meg, hogy ikrekkel voltak várandósok.
Nancy Segal, a Kalifornia Állami Egyetem fejlődéspszichológusa azt mondta a Science News-nak, hogy a holland eredmény rendkívül jelentős, mivel az egypetéjű ikreknél egy sor veleszületett rendellenességre, például a nyitott gerincre is hajlamosabbak. A tanulmány felveti a lehetőséget, hogy az ezzel a problémával születettek esetleg egy egypetéjű ikerpár életben maradt tagjai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Félig egypetéjű ikrek születtek Ausztráliában
Ha két hímivarsejt termékenyíti meg ugyanazon petesejtet, a létrejött zigóta rendszerint nem életképes, mivel az ember nem boldogul három (egy anyai és két apai) kromoszómakészlettel. A ma négyéves ausztrál ikreknek azonban sikerült a bravúr.
Még az egypetéjű ikrek DNS-e sem 100 százalékig azonos
Előfordul, hogy az egyik testvér genomjában 10-15 genetikai mutáció található, de a másikéban egy sem. A legújabb eredmények alapján elképzelhető, hogy a mutációk a fejlődés korai szakaszában, egy-két héttel a megtermékenyítés után alakulnak ki.
Megtalálták a gént, ami miatt farkát veszítette az ember – de a születési rendellenességekre is hajlamosabbá vált
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.