Genomtisztító szoftvert fejlesztettek szegedi kutatók
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? Vellai Tibor a 7. Qubit Live-on bemutatta, hogyan működik az öregedés a sejtek szintjén.
Mi a különbség a főemlősök és az emberszabásúak között? A farok. A friss farokkutatásban részt vevő Itai Yanai a Qubitnek meglepőnek nevezte, hogy az általuk azonosított, közel 25 millió éve bekövetkezett parányi genetikai változás mekkora következményekkel járt.
A BGI Group genetikai tesztjei Magyarországon is elérhetők, és a vállalat a debreceni és a pécsi egyetemmel is együttműködik. Amerikai szakértők szerint félő, hogy a cég által gyűjtött genetikai adatok gazdasági, katonai és stratégiai előnyökhöz juttatják Kínát.
Az apró vírusgenomok nehézkes és költséges meghatározásától néhány évtized alatt a eljutottunk oda, hogy ma egyetlen szekvenáló készülék 1-2 nap alatt akár 128 ember teljes genomját is feltárja. Mit tartogat a jövő?
Sőt, a kutatók az eljárással a hiéna mitogenomját is megismerhették.
Miközben a fejlett ipari országok egyik legnagyobb problémája a lakosság elöregedése, a tudósok még arra sem tudták a választ, mitől öregszenek az élőlények. A világon elsőként az ELTE kutatóinak sikerült kísérleti úton bizonyítani, hogy az ugráló gének miatt.
Már csak az Y kromoszómára kellett várni, aminek szekvenciájából eddig 30 millió bázispár hiányzott. De miért tartott eddig a munka, és mi ennek a jelentősége?
A molekuláris paleontológiának is nevezett megközelítés használatával nyert eredmények még a gombák országának rendszertani definícióját is megkérdőjelezhetik.
A Bécsi Egyetem kutatói a kromoszómamintázatokat vizsgálták, hogy fényt derítsenek a kérdésre: mi volt előbb, a szivacs vagy a bordásmedúza?
Négy év kutatómunka után közzétették az első emberi pángenomot, ami a remények szerint segíthet egyes betegségek jobb diagnosztikájában, kezelésében, és abban, hogy a modern genomika vívmányai minden emberi populációnak hasznosnak bizonyuljanak. A Qubitnek a tudományos mérföldkövet Michael White amerikai genetikus kommentálta.
Az ékszert egy 20 ezer éve élt nő hordhatta vagy készíthette. Mindez most először az értékes tárgy tönkretétele nélkül derült ki, köszönhetően egy új, az ősi DNS kinyerésére szolgáló eljárásnak, aminek kidolgozásában a friss Nobel-díjas Svante Pääbo is szerepet játszott.
Egy friss genetikai kutatás kezdetben a vuhani piacon árult nyestkutyákhoz kötötte a covidjárvány kezdetét, de a megjelent tanulmány már óvatosabban fogalmaz. Francois Balloux-t, a University College London genetikai intézetét vezető professzort kérdeztük a fejleményekről.
Az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai az orosz katonai inváziót megelőző években kutattak Ukrajnában.
Az ezer éve kihalt madagaszkári állatok a valaha élt legnagyobb madarak lehettek, és tojásaik maradványai máig fellelhetők a szigetország tengerpartjain. Egy új kutatás most ősi DNS-t izolált a tojáshéjakból, aminek vizsgálata megmutatta, hogy az elefántmadarak az elmúlt egymillió évben nőttek hatalmasra.