Két nagyszabású kutatás teljesen átírhatja a macskák háziasításának történetét. Az állatok Európába az elmúlt kétezer évben kerülhettek be nagy számban, és megjelenésük nem hozott sok jót az őshonos vadmacskáknak.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
Huszonhét ország többmillió lakójának adatait vizsgálta egy új kutatás, és konkrét, a rendellenességgel összefüggésbe hozható géneket is azonosított.
A tinédzser novemberben került kórházba, ahol ECMO eljárással és antivirális gyógyszerekkel kezelték. Az Egyesült Államok, ahol tavaly több mint 60 megbetegedést okozott a H5N1, közben milliószámra kezdett el madárinfluenza-vakcinákat felhalmozni, és jelentős pénzeket fordít a vírus elleni védekezésre.
A mezőgazdasági áttörést ígérő eredményt ismertető tanulmányt a Developmental Cell folyóirat közölte.
Úgy tudjuk, 1936-ban halt meg az utolsó tasmán tigris, azaz erszényes farkas. Centikre vagyunk attól, hogy génkísérletek visszahozzák a fajt, de meglehet, nem kéne rászabadítani egy csúcsragadozót az ökoszisztémára.
Korábban úgy vélték, hogy az egyes sejtek génkifejeződéséről gyűjtött adatok nem vetnek fel komoly adatvédelmi aggályokat, mert ahhoz túl zajosak. Most kiderült, hogy mégis.
Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Az akár 500 évig is élő ragadozó géntérképe minden korábbinál közelebb vihet az öregedés molekuláris mechanizmusainak megértéséhez.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
Az eljárás a korábbiaknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket.
Mitől „halhatatlanok” az édesvízi hidrák? Mi a funkciója az ugráló géneknek? Hogyan lehet az összes öregkori betegség kialakulását egyszerre késleltetni? Vellai Tibor a 7. Qubit Live-on bemutatta, hogyan működik az öregedés a sejtek szintjén.
Mi a különbség a főemlősök és az emberszabásúak között? A farok. A friss farokkutatásban részt vevő Itai Yanai a Qubitnek meglepőnek nevezte, hogy az általuk azonosított, közel 25 millió éve bekövetkezett parányi genetikai változás mekkora következményekkel járt.