genom

Vlagyimir Putyin őrületes génszerkesztési programja: jön a fájdalmat nem érző katona?

Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

Veszélyeztetett állatfajt klónoztak tudósok

A csaknem kihalt feketelábú görény megmaradt populációi mindössze 7 őstől származnak, ezért az utódok nem elég ellenállóak. Kutatók ezért nyúltak vissza az 1988-ban elpusztult nőstény, Willa génjeihez. A jövőben nem kizárt, hogy kihalt fajokat is vissza tudnak hozni az életbe.

Magyar tudós halspermavizsgálatai segíthetnek feltárni a férfi sterilitás genetikai hátterét

Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.