Átfogó kutatás bizonyítja, hogy nem állt meg és nem is lassul az ember evolúciója
A természetes szelekció sokkal fontosabb szerepet játszott az ember elmúlt 10 ezer éves evolúciójában, mint korábban gondoltuk, derítették ki a Harvard kutatói.
genom
Elhunyt J. Craig Venter az emberi genom feltérképezésének úttörő kutatója
A több tudományos díjjal is kitüntetett kutató és vállalkozó 79 éves volt.
Magyar kutatók megfejtették, miért nem hat a rákos betegek felére a forradalmi immunterápia
Manczinger Máté rendszerimmunológus és kollégái új módszert dolgoztak ki annak előrejelzésére, hogy egy beteg tumorja reagál-e az immunterápiára. Ha nem, a klinikai vizsgálatok alatt álló rákvakcinák jelenthetnek megoldást.
Legalább 16 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza a kutyák és az emberek kapcsolata
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
Genetikai adatok is visszafejthetők a betegségek kialakulásának kockázatát megadó pontszámokból
A 23andMe és hasonló DNS-tesztek által kihozott poligénes kockázati pontszámokból egy matematikai módszerrel érzékeny genetikai információk is kinyerhetők.
Több ezer évvel tovább folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot Európában a vízben gazdag alföldi területeken
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
A neandervölgyiek és a modern ember hatalmas területen keveredhetett egymással
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
Kiderült miért csak egyes embereknél vált ki súlyos megbetegedést az Epstein-Barr-vírus
Az EBV szinte mindenkit megfertőz élete során, de csak ritkán okoz olyan súlyos autoimmun betegségeket, mint a sclerosis multiplex, vagy a lupusz. Egy 700 000 felnőtt egészségügyi adatain alapuló kutatás szerint ennek részben genetikai okai lehetnek.
A szifilisz már 5000 évvel korábban megjelenhetett, mint eddig hitték
Ez a felfedezés a nemi betegség kezelési lehetőségeinek tovább fejlesztésében is jelentős lépés lehet.
Rekonstruálták egy jégkorszaki farkaskölyök által elfogyasztott gyapjas orrszarvú genomját
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Hatékonyabb és biztonságosabb a génszerkesztés egy magyar kutatócsoport eljárásaival
A proPE nevű módszerük a prime editing génszerkesztési eljárás továbbfejlesztése, és szinte ki lehet vele zárni a nem kívánt génmódosulásokat.
Magyar kutatók szerint a gombák több százmillió évnyi tájformálása alapozta meg a növények szárazföldre lépését
Szöllősi Gergely és kollégáinak evolúciós genetikai kutatása alapján már jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt megkezdődött az ökoszisztémákat működtető gombák sokféleségének kialakulása.
Új genetikai teszttel már gyermekkorban megjósolható lehet a felnőttkori elhízás kockázata
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás 5,1 millió ember genetikai adatai alapján határozta meg a felnőttkori elhízás és túlsúly genetikai rizikófaktorait.