Olyan dolgot tud egy vírus által megkaparintott emberi gén, amit még nem láttak
A himlővírusféléből kimutatott BC200 az első olyan emberi gén lehet, ami egyszerre bír élettani funkcióval és tud az emberi genomban ugrálni.
genom
Az emberi genom AI-atlaszával rukkolt elő a Google DeepMind
Az új atlasz az egyének közötti genetikai változatosság egyik leggyakoribb formáját jelentő, 9 milliárd lehetséges változatot gyűjti össze. Ezzel segíthet feltárni egyes, eddig ismeretlen eredetű betegségek genetikai hátterét is.
Először térképezték fel a világ egyik legellenállóbb antarktiszi növényének genomját
Az antarktiszi gyöngyfű genomja alapján termesztett haszonnövények megoldást jelenthetnek az egyre szélsőségesebbé váló időjárás okozta mezőgazdasági kihívások kezelésére.
Soha nem látott vírusokat tervezett a mesterséges intelligencia
Stanfordi kutatók olyan bakteriofágokat terveztek az Evo AI-modellel, amik elpusztították az ellenálló E. coli baktériumtörzseket. Ez megágyazhat új antimikrobiális terápiáknak, de az AI kockázataira is ráirányítja a figyelmet.
Feltárták a borderline személyiségzavar genetikai hátterét
A személyiségzavar genetikai háttere eddig alulkutatott volt. Most egy nagymintás kutatás 11, a BPD-vel összefüggő genomi régiót azonosított.
Ősi DNS-ből mutatták ki, hogy a Pannoniába érkező barbárok mégsem voltak olyan barbárok
A kisalföldi temetők vizsgálata rácáfolt arra a feltételezésre, hogy a Római Birodalom bukását követő népvándorlások pusztítással és teljes népességcserével jártak. Az északról érkező langobárdok nem elüldözték a helyieket, hanem összetett társadalmi hálózatokat alakítottak ki velük közösen.
Átfogó kutatás bizonyítja, hogy nem állt meg és nem is lassul az ember evolúciója
A természetes szelekció sokkal fontosabb szerepet játszott az ember elmúlt 10 ezer éves evolúciójában, mint korábban gondoltuk, derítették ki a Harvard kutatói.
Elhunyt J. Craig Venter az emberi genom feltérképezésének úttörő kutatója
A több tudományos díjjal is kitüntetett kutató és vállalkozó 79 éves volt.
Magyar kutatók megfejtették, miért nem hat a rákos betegek felére a forradalmi immunterápia
Manczinger Máté rendszerimmunológus és kollégái új módszert dolgoztak ki annak előrejelzésére, hogy egy beteg tumorja reagál-e az immunterápiára. Ha nem, a klinikai vizsgálatok alatt álló rákvakcinák jelenthetnek megoldást.
Legalább 16 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza a kutyák és az emberek kapcsolata
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
Genetikai adatok is visszafejthetők a betegségek kialakulásának kockázatát megadó pontszámokból
A 23andMe és hasonló DNS-tesztek által kihozott poligénes kockázati pontszámokból egy matematikai módszerrel érzékeny genetikai információk is kinyerhetők.
Több ezer évvel tovább folytatták a vadászó-gyűjtögető életmódot Európában a vízben gazdag alföldi területeken
Miközben a földművelés már i. e. 4500 körül megjelent a mai Belgium és Hollandia területén, a helyi népek csak kétezer évvel később adták fel hagyományos életmódjukat – és ebben kulcsszerepük volt a nőknek.
A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
A neandervölgyiek és a modern ember hatalmas területen keveredhetett egymással
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
Kiderült miért csak egyes embereknél vált ki súlyos megbetegedést az Epstein-Barr-vírus
Az EBV szinte mindenkit megfertőz élete során, de csak ritkán okoz olyan súlyos autoimmun betegségeket, mint a sclerosis multiplex, vagy a lupusz. Egy 700 000 felnőtt egészségügyi adatain alapuló kutatás szerint ennek részben genetikai okai lehetnek.