Az egykori Vidámpark helyére elképzelt Pannon Park új állatkerti csodaközpontja, a Biodóm építése 2017-ben kezdődött, és bár az épület szerkezete az üveghatású fóliatetővel együtt már több mint másfél éve elkészült, a beruházást a főváros és a kormány közötti költségvetési vita miatt azóta sem tudták befejezni. A fővárosi önkormányzat most megelégelte a várakozást: átadná az államnak az épület és a telek tulajdonjogát, ha cserébe az állam fedezi a projekt évek során rejtélyesen megnőtt költségvetésből hiányzó 20 milliárd forintot. Az állatok és növények betelepítését, valamint a Biodóm üzemeltetését továbbra is a főváros vállalná.

Az 1,7 hektár területen elfekvő fedett állat- és növénypark építési költségeit 2013-ban még 15,7 milliárd forintra becsülték, de két év alatt 25 milliárdra, majd az építkezés kezdetére, 2017-ben már 43,7 milliárdra nőtt a beruházás költsége. A fővárosi állatkert vezetéséről 2020 februárjában lemondott Persányi Miklós a távozása előtt még bejelentette, hogy a költségek már 63 milliárd forintnál tartanak – ekkor kezdte a főváros és a kormány forró krumpliként dobálni a projektet.

2020 májusában a Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs azt nyilatkozta, hogy „a kormány biztos nem fog még húszmilliárdot elővarázsolni” a Biodómra, hiszen két ütemben már adott rá 40 milliárdot, amiről végig a főváros rendelkezhetett – miközben a fővárosi önkormányzat már korábban arra hivatkozott, hogy félkész tervekkel, elszállt költségvetéssel örökölték meg a projektet az előző városvezetéstől. Miután a fővárosi önkormányzat hűtlen és hanyag kezelés miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a rendőrség idén januárban nyomozni kezdett a Biodóm-mutyi ügyében, de júliusban bűncselekmény hiányában megszüntette a vizsgálatot, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint „zéró nyomozás után.”

A nyilatkozatok fényében a budapesti vezetést is meglepte, amikor Fürjes Balázs a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának októberi ülésén bejelentette, hogy a kormány 60 milliárd forint értékben átvállalna fővárosi projekteket, köztük a Pannon Parkot is. A beruházás minél előbbi befejezése már csak azért is fontos lenne a fővárosnak, mert a járvány és a kormány megszorításai miatt megcsappant költségvetést egyre inkább terheli az a havi 100-200 millió forintos költség, amit a létesítmény őrzésére, karbantartására és fenntartására már most fordítania kell. Ezért el is fogadták volna a kormány ajánlatát, de Fürjes és közvetlen főnöke, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter a fővárosi politikusok szerint azóta nem hajlandó válaszolni a megkereséseikre.

Leválasztják a telket Budapestről, hogy haladjon a projekt

Szerdai sajtótájékoztatóján Budapest humán területekért felelős főpolgármester-helyettese, Gy. Németh Erzsébet bejelentette, hogy mivel a kormány március óta nem reagál a főváros megkereséseire, az önkormányzat azzal próbálja megsürgetni a folyamatokat, hogy telekalakítás útján leválasztják a Biodómot és a Pannon Park egy részét a fővárosról, hogy azt az állam átvehesse, és be tudja fejezni a beruházást. „A fővárosi önkormányzat nem akar tovább várni, azt szeretnénk, ha minél hamarabb megnyithatna a Biodóm, hiszen ezt az épületet eddig 44 milliárd forintból építette fel kormányzati forrásból az állatkert, és a hátralevő, a befejezéshez szükséges 15-20 milliárd forintra a fővárosi önkormányzatnak önmagában nincsen forrása. Ha az állam befejezi a Biodómot, utána az állatkert a szakmai munkát elvégzi, és azt szeretnénk, ha minél hamarabb megnyithatna a közönség számára a Biodóm” – mondta Gy. Németh.

A projekten dolgozó szakértők az elmúlt egy évben sem pihentek, és többek között négyzetcentiméterre pontosan megtervezték a belső teret, valamint a látogatóknak szóló tartalmakat, hogy „valódi feladatunkat, a közművelődést méltó módon el tudják végezni az új épületben is” – mondta a sajtótájékoztatón Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója. Most viszont már ideje lenne elkezdeni az üzempróbákat, hogy felmérhessék azokat a hibákat, amik eddig esetleg elkerülték a szakemberek figyelmét, de ezt addig nem tudják elvégezni, amíg nincs döntés a befejezésről. Ahhoz, hogy a Biodómba kerülő állatok és növények időre megérkezzenek, jó előre meg kell állapodni egy végdátumban a különböző állat- és növényszakmai szervezetekkel, így Szabó szerint sem lehet tovább húzni a projektet.

Azt már ma is valószínűtlennek tartják, hogy a Biodóm a legutoljára ígért időpontban, 2024 szeptemberében megnyithasson, ráadásul a létesítmény értéke addigra az elhúzódó beruházás miatt több milliárddal csökken, miközben a költsége nyolc év alatt a négyszeresére nőtt. A beruházás állapotát felmérő, 2020 szeptemberében nyilvánosságra hozott jelentés és a külföldi példák szerint a Biodóm körülbelül 30 százalékkal növelhetné az állatkert éves, 900 ezer–1 millió fős látogatószámát, de ezt az érdeklődést a nyitást követő 2-3 év után már csak újabb fejlesztésekkel lehetne feléleszteni, ami újabb befektetéseket igényelne. Ha ehhez hozzávesszük az üzemeltetés költségeit, nem nehéz arra következtetni, hogy a Biodóm rövid és hosszú távon is veszteséges projekt.

A Pannon-tenger cápái és a világörökségi látkép

A Pannon Park és a Biodóm koncepcióját 2015-ben kezdte bemutatni a nyilvánosságnak a fővárosi állatkert. A 2018-ra befejezni tervezett projektről Persányi Miklós az akkor még létező Népszabadságnak azt nyilatkozta: a Biodóm nemcsak a benne lévő állatokat óvja, de védőfalként a kert többi része felé is csillapítja a káros hatásokat a város egyik legzajosabb, legnagyobb légszennyezettségű területén, a Hungária körúti felüljáró mellett. Mint elmondta, a hatalmas fedett térben lesz belső hegy, barlang, szafariszerűen bejárható vízi út, éttermek, míg a zöld felület aránya is jelentősen megnő a mostanihoz képest.

Az állatkert szóvivője, Hanga Zoltán egy évvel később a Pannon Park alapötletét is ismertette. Eszerint az 5 hektáros terület nagyobb részét elfoglaló park a Kárpát-medence 10-15 millió évvel ezelőtti élővilágát hivatott imitálni – ekkoriban trópusi vagy szubtrópusi éghajlat uralkodott, a tengerek partján orrszarvúak éltek és olyan, már rég kihalt állatok, amelyeknek mai leszármazottjai még fellelhetők távoli tájakon. A Biodómban is „a pannon ősvadon” felelevenítése a cél, ahol tengeri tehénnel, törpecsimpánzzal és elefántokkal is lehet találkozni. Egy 2,5 millió literes cápamedencét is terveznek telepíteni, a látogatók kívánságlistáján régóta szereplő nagy testű cápákkal. Mint az állatkert oldalán írják:

„A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely 23 millió évvel ezelőttől 5 millió évvel ezelőttig tartott (tehát jóval a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása után volt), a mai Magyarország területét részben tenger (Pannon-tenger), majd tó, illetve tóvidék (Pannon-tó) borította, kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A területen több aktív vulkán is volt ekkoriban, a klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál. A szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig többek között ősi tengeri tehenek, cápák és sok más érdekes állat élt.”

Fontos eleme a Biodóm létrehozásának, hogy az alapvetően szezonális állatkert látogatásra alkalmas idejét, és így a fizető vendégek számát leginkább egy ilyen fedett komplexummal lehet növelni. „Bár most is nyitva vagyunk minden évszakban, és valamelyest nőtt is a fűtött állatházakba telente betérők száma, de azért az emberek többsége úgy gondolja: az állatkert szabadtéri látványosság, ha rossz idő van, nem megyünk. A biodóm nem függ a külső időjárástól, és akár egész napra elegendő látnivalót kínál majd” – mondta Hanga 2016-ban a Népszavának.

A projekt kritikusai szerint a Biodóm látványos méreteivel, hatalmas kupoláival alapvetően átalakítja a városképet – a négy különböző magasságú kupolából álló tetőszerkezet átlagos magassága 17 méter, a kupola a legmagasabb pontján 36 méteres. Az UNESCO 2018 februárjában a Biodóm és a Néprajzi Múzeum építésének felfüggesztését és újragondolását kérte Magyarországtól, és kilátásba helyezte, hogy veszélyeztetettségi listára helyezi a városligeti világörökségi helyszínt, ennek ellenére az építkezés nem állt le. A szervezet a koronavírus-járvány miatt nem tudta befejezni a budapesti vizsgálatait, ezért jövőre várható döntés az örökségvédelmi kérdésben.

Elhibázott fakivágások, kérdéses jelentőségű díjak

A Biodóm építését már eddig is számos botrány és különös jelenség kísérte. A városligeti beruházások ellen tiltakozó Ligetvédők 2016 augusztusában számoltak be az első olyan fakivágásokról, amelyek közvetlenül a Biodóm építéséhez köthetők. Ekkor az állatkert arra hivatkozott, hogy engedéllyel estek neki a beteg fák kivágásának, de erről papírokat nem tudtak felmutatni – mint az akkori fővárosi kormányhivatal közléséből kiderült, egy érdekes jogi helyzet miatt a fák kivágását már el lehetett kezdeni, de a kivágást megalapozó terveket és tudományos vizsgálatokat nem lehetett nyilvánosságra hozni.

Egy évvel később szintén a Ligetvédők tették közzé, hogy a Városligetben közel 250 fa átültetésére leszerződött német cég egészen addig 60 fát ültetett át a Pannon Park kialakítása miatt, de abból 11 fa nem élte túl a műveletet, miközben a vállalat hosszú távon is 95 százalékos megmaradásra adott garanciát.

A legek pedig máris utolérték a komplexumot: 2018-ban egy nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón vehette át Európa legjobb szabadidős épületének díját a Biodóm terve – igaz, utólag kiderült, hogy a tucatnyi díjat kiosztó gálán az épületegyüttesnek saját kategóriájában mindössze két másik épülettel kellett versenyeznie, ami azért valamelyest csökkenti a díj presztízsét. A Biodóm monumentális beruházásának fontosságát Persányi 2013-ban azzal indokolta, hogy „ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb,” és ha ez végül nem is lesz igaz az épületre, most a 2,5 millió literes Pannon-tenger akváriumot pozicionálják Közép-Európa legnagyobb cápamedencéjeként.

Az ígéretek szerint a Biodóm látnivalóin végig vezető egyirányú sétány teljes hossza 2 kilométer lesz, és a változatos domborzatú teret három szinten lehet majd látogatni. Az akvárium és a tavak mellett vízesés, mangrove mocsár, dzsungel, pálmaliget és barlangrendszer is helyet kap benne, a rájuk jellemző állat- és növényvilággal – a fényáteresztő fóliatető alatt 10-12 méteres fák növekedésére is lehetőség nyílik. Hogy végül mindez mikor valósulhat meg, arra talán már tippelni sem érdemes, de 2025 előtt (ami tehát 7 éves késés az eredeti tervekhez képest) valószínűleg nem érdemes rá számítani. Mindenesetre a főváros most egyértelművé tette: a labda a kormány térfelén pattog.