Több ukrajnai állatkertet bombatámadás ért, a folyamatos harcok ellehetetlenítették az állatok kimenekítését és az eleség beszállítását, a gondozók közül pedig többen katonának álltak. A pusztítás teljes mértéke egyelőre nem ismert, de a remény felcsillant: Odesza állatkertje az online adományoknak köszönhetően a napokban újra ki tudott nyitni.
A mozgáshiányos életmód miatt eltorzul a pumák és jaguárok csontváza, az állatkerti koszt miatt pedig a fogaik is gyengébbek, mint vadon élő társaiknak.
Néhány oroszlánt és tigrist már kimenekítettek Kijev környékéről, de az állatkert lakóit nem tudják evakuálni. Az ápolók szerint tíz napra elegendő élelem maradt a számukra, a kivezető utakat lebombázták, és magát az állatkertet is bombatalálatok fenyegetik.
„Nem a természetben, hanem a természeten kívül élünk, és úgy teszünk, mintha istenek lennénk. Ez mindannyiunk számára öngyilkosság” – mondja az 1995-ös dokumentumfilmben a 20. század legnagyobb autodidakta zoológusa, aki a héten lett volna 97 éves.
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
Nyolc év alatt az eredeti összeg négyszeresére, 63 milliárd forintra nőtt az állatkerti Biodóm építésének költsége. A beruházáshoz szükséges további 20 milliárdot a főváros nem tudja kifizetni, ezért most telektrükkel adja át a javaslatokra nem reagáló kormánynak a projektet, amit 2018-ban kellett volna befejezni. De mi az a Biodóm, és jó lesz-e Budapestnek, ha valaha elkészül?
A láthatatlan genetikai nyomokat kiszűrő új módszer egyszerűbbé teszi a vadon élő fajok azonosítását, és hosszú távon segíthet a biodiverzitás megőrzésében is.
Mivel a nőstény pandák évente csak egyszer tüzelnek, és nagyon megválogatják a partnereiket, mindig rendkívüli esemény, ha bocsok születnek, főleg, ha ikrekről van szó. A kispandák születéséhez még a japán kormány is gratulált.
A császárbajszú tamarinok a természetben matriarchátusban élnek, a Schönbrunni Állatkertben is az apára hárul a december elsején született hármasikrek gondozása, kivéve, ha evésre kerül a sor.
Persányi először 26 éve foglalta el a főigazgatói posztot, és egy négyéves minisztériumi kitérővel máig vezette a budapesti állatkertet. Lemondása mögött a Biodóm építése körüli költségvetési viták is állhatnak.
A Worcestershire megyében kiszabadult ragadozók 16 állatot pusztítottak el, mire a gondozók közbeléphettek.
Vannak emberek, akiknek képe egy bizonyos életkor felett égett bele a kollektív emlékezetbe, és közéjük tartozik a kedvesen magyarázó, idős David Attenborough is. Így egészen meglepő, hogy ez az ember már egész fiatalon is David Attenborough volt. Nemrég jelent meg magyarul, új fordításban három gyűjtőútjának leírása, az Egy ifjú természettudós történetei.
Harminc év után szeptember 2-án született ismét tapírborjú a budapesti Állatkertben, de a kölyök sajnálatos módon mindössze szűk egy hetet ért meg. Az állatot a hét közepén szerették volna bemutatni a nagyközönségnek.
Géza és Suki kölyke szeptember 2-án látta meg a napvilágot a Dél-Amerika kifutón, és néhány napig még az anyaállat védelmét élvezi, nem fogad látogatókat. Utoljára 31 évvel ezelőtt született tapír a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A hőségben a vadaspark lakói kevesebb húst és több lédús takarmányt kapnak. Nem beszélve a jégbe fagyasztott gyümölcskoktélokról.
A félárva Ottó két hete lakik az állatkertben. Amint a mentett fióka kellőképp megerősödött, nevelőszülőknél helyezik el, addig is egy kesztyűbáb segítségével etetik.