Idegen civilizáció jelei helyett földi zajt fogtak, de nem volt hiábavaló az erőfeszítés

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Nem földönkívüli civilizációtól érkező jeleket, hanem egy földi zajforrást észleltek a kutatók 2019 tavaszán, a Földhöz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri egy ausztráliai rádióteleszkóppal végzett vizsgálata során.

A jel észlelését és elemzését két különálló, hétfő délután a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány mutatja be. Ezek felhívják a figyelmet a földönkívüli intelligens élet keresése (SETI) jelentette kihívásra, és hasznos tapasztalatokkal szolgálnak a területtel foglalkozó kutatóknak.

Az Ausztrália Új-Dél-Wales szövetségi államában található Parkes rádióteleszkóp.Fotó: CSIRO/A. Cherney

64 méteres Parkes rádióteleszkóp alacsony frekvenciájú, szélessávú vevőjével végzett megfigyelés alapvető célja nem idegen civilizációk detektálása, hanem a Proxima Centauri csillag viselkedésének, konkrétabban csillagkitöréseinek vizsgálata volt. A 2019 április 29-e és május 4-e közt gyűjtött adatokat azonban a három évvel korábban indult, földönkívüli civilizációk rádió- és lézerkommunikációs jeleit kereső, Breakthrough Listen kezdeményezés kutatói is átvizsgálták.

Mindenki meglepetésére az általuk használt keresőalgoritmus fel is dobott egy technikai civilizáció által sugárzottra emlékeztető, látszólag a 4,2 fényévre lévő Proxima Centauri irányából érkező jelet. Ez a BLC1 névre keresztelt, 982 MHz-es, keskenysávú, 5 órán át rögzített rádiójel tulajdonságai miatt annyira izgalmasnak bizonyult, hogy miután az algoritmus rátalált, a kutatók nagyon részletes elemzésnek vetették alá. Ennek jelentőségét mutatja, hogy ilyenre először került sor a Breakthrough Listen program során.

A jel egy időben egyenletesen változó, úgynevezett sodródás jelenséget is mutatott, ami még érdekesebbé tette. Ilyesmi akkor történik, ha a jel kiindulási forrása a vevőhöz képest egy forgásban lévő rádióforrás. Bár ezt elektronikus jelgenerátorok is eredményezhetik, a jelenség hasonló ahhoz, amit egy távoli égitestről származó jel esetén várnánk.

A kutatók ezután elsőként ellenőrizték a teleszkóp és adatrögzítők működését, majd nekiálltak megvizsgálni, hogy a megfigyelést földi, műholdaktól vagy űrszondáktól származó zaj okozhatta-e. Emellett, mivel a tudományban a mérések és eredmények megismételhetősége kulcsfontosságú követelmény, a csillagászatok egy 2020 novemberi és egy 2021 április végétől május elejéig tartó ablakban ismét a Proxima Centauri felé fordították a teleszkópot.

A megismételt megfigyelések során már nem észleletek hasonlóan érdekes jelet. Azt viszont időközben kiderítették, hogy a BLC1 szinte teljesen egybevágott, más, a teleszkóp által a Proxima Centauri és más célpontok megfigyelése közben talált, egyértelműen földi eredetű zajforrásokkal. A hosszú elemezgetés után világos lett, hogy a BLC1 jel egy időben változó földi zajforrás, aminek sugárzása pont egybeesett a 2019-es teleszkópos megfigyelésekkel.

A BLC1 kiindulása az elemzés szerint egy állandó frekvenciájú, 2 MHz-es kristályoszcillátor lehetett. Az ebből származó jel a földi rádióforrás elektronikai berendezéseiben ezután úgynevezett intermodulációs torzításon ment keresztül, amely a várthoz képest eltérő frekvenciájú, nem harmonikus összetevőket is hozzáadott, létrehozva így a 982 MHz-es frekvenciájú, a Parkes teleszkóp által észlelt jelet. Az adó helyzetét és így az interferencia forrását nem sikerült azonosítani, de a szakembereknek kizárólag az volt a céljuk, hogy megerősítsék vagy kizárják annak földi eredetét.

A kutatók tapasztalataik alapján teljesen új ellenőrző protokollt javasolnak az ilyen, technikai civilizációk által kibocsátottra hajazó jelek ellenőrzéséhez. Ezek együttes célja, hogy a lehető legjobban ki lehessen zárni a nem a megfigyelt célponttól beérkező információkat és zajforrásokat, aminek részét képezik további, megerősítő mérések. A kutatók emellett javaslatot tesznek arra, hogy lehetőleg a jövőbeli próbálkozások több, egymástól földrajzilag távoli teleszkóp bevonásával történjenek, a helyi zajforrások kiszűrése érdekében.

Bár a Breakthrough Listen által észlelt első érdekesnek tűnő jel története kudarcként is felfogható, nem véletlenül foglalkozik vele két tanulmány erejéig a Nature Astronomy. Az ugyanis fontos tanulságokkal szolgál a jövőbeli kutatások számára, és jobb keresőalgoritmusok és protokollok kifejlesztéséhez vezetett.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: