A járvány előtti munkakörülményeihez képest a COVID-19 három korábbi hulláma során a magyar munkavállalók közel kétharmadát érte valamilyen hátrány, számolt be sajtóközleményében friss, a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet segítségével végzett kutatási eredményeiről a BNP Paribas Cardif Biztosító. A foglalkoztatottak negyedének csökkent a jövedelme, tizedének pedig teljesen megszűnt a munkaviszonya. A válaszadók kétötöde érezte a járvány előttinél nagyobbnak a munkahelyén rá nehezedő terhelést.

A mintavételhez a kutatás során ezer embert választottak ki véletlenszerűen. A matematikai számításokkal súlyozott és korrigált felmérés annyiban semmi meglepetést nem hozott, hogy igazolta: a legnagyobb csapást a vendéglátásból és idegenforgalomból élők szenvedték, a szektor négyötödét érintette valamilyen megszorítás.

Szinte lehetetlen egyébként pontos választ adni arra, hogy a járvány mennyivel járulhatott hozzá a hazai munkanélküliséghez, illetve annak növekedéséhez. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly decemberben közölt némiképp ellentmondásos adatokat ez ügyben, amikor is az derült ki, hogy a tavaly júniusig nyilvántartott hivatalos adatokhoz, vagyis a 215 ezerhez képest mintegy 400 ezer ember vallotta magát munkanélkülinek Magyarországon. A járvány második hullámának a közepén tehát még csak az első járványhullám következményeit is hordozó hivatalos statisztikai adatról lehetett tudni. A KSH az állásvesztőket egyébként sem sorolja a munkanélküliek táborába, amiből eleve az következik, hogy a hivatalos munkanélküliségi adatok nem tükrözik a munkaerőpiac valós állapotát.

A szegény embert, főleg ha nő, az ág is húzza

A vizsgálatból az is egyértelműen kiderült, hogy a járvány nyomán a munkáltatók a társadalom azon csoportjait sújtották nagyobb mértékben, amelyek a munkaerőpiacon amúgy is hátrányos helyzetben vannak, vagyis a nőket, a pályakezdőket, az érettségivel nem rendelkezőket, valamint az ország keleti részén élőket. A leginkább a közepes vállalkozások éltek a megszorítások adta lehetőségekkel, a legkisebb és a legnagyobb cégek kiegyensúlyozottabb működést biztosítottak a járványhullámok alatt is.

Az elemzés szerint a megszorítások, különösen a fizetéscsökkentések, rendkívüli fizetés nélküli szabadságok, illetve az elbocsátások azért is érintették nagyon érzékenyen a munkavállalókat, mert a magyarok negyede legfeljebb egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, és a 38 százalékukra igaz, hogy mindössze két hónapig tudnák finanszírozni az életüket bevételek nélkül. A lakosság mindössze 10 százalékának van egy évnél hosszabb időre elegendő tartaléka.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Alapjaiban rengette meg a munka világát Magyarországon a koronavírus-járvány első hulláma

Rácz Johanna gazdaság 2021. február 5.

Az amúgy is egyenlőtlenségekkel küzdő magyar társadalomban a válság tovább nehezítette a leszakadók helyzetét a munkaerőpiacon, már a járvány első hullámában is – derült ki a csütörtökön bemutatott Munkaerőpiaci Tükörből. Akinek nincs munkája, annak romlik az egészségi állapota, aki viszont dolgozik, és jól keres, az egészségesebb, és kisebb valószínűséggel hal meg.

Az agyzsibbasztó online értekezletek miatt nem igazán hatékony, de annál népszerűbb a home office

Radó Nóra gazdaság 2021. június 16.

A friss kutatások vegyes képet mutatnak arról, hogy a járvány kitörése óta mennyire vált be a távmunka. Annyi biztos, hogy időt és pénzt spórol a munkavállalóknak, akik közül vannak, akik inkább felmondanának, csak ne kelljen újra irodában dolgozniuk.