A hazai munkavállalók legalább tizedét rúghatták ki munkahelyéről a Covid-járvány miatt

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A járvány előtti munkakörülményeihez képest a COVID-19 három korábbi hulláma során a magyar munkavállalók közel kétharmadát érte valamilyen hátrány, számolt be sajtóközleményében friss, a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet segítségével végzett kutatási eredményeiről a BNP Paribas Cardif Biztosító. A foglalkoztatottak negyedének csökkent a jövedelme, tizedének pedig teljesen megszűnt a munkaviszonya. A válaszadók kétötöde érezte a járvány előttinél nagyobbnak a munkahelyén rá nehezedő terhelést. 

A mintavételhez a kutatás során ezer embert választottak ki véletlenszerűen. A matematikai számításokkal súlyozott és korrigált felmérés annyiban semmi meglepetést nem hozott, hogy igazolta: a legnagyobb csapást a vendéglátásból és idegenforgalomból élők szenvedték, a szektor négyötödét érintette valamilyen megszorítás. 

Szinte lehetetlen egyébként pontos választ adni arra, hogy a járvány mennyivel járulhatott hozzá a hazai munkanélküliséghez, illetve annak növekedéséhez. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly decemberben közölt némiképp ellentmondásos adatokat ez ügyben, amikor is az derült ki, hogy a tavaly júniusig nyilvántartott hivatalos adatokhoz, vagyis a 215 ezerhez képest mintegy 400 ezer ember vallotta magát munkanélkülinek Magyarországon. A járvány második hullámának a közepén tehát még csak az első járványhullám következményeit is hordozó hivatalos statisztikai adatról lehetett tudni. A KSH az állásvesztőket egyébként sem sorolja a munkanélküliek táborába, amiből eleve az következik, hogy a hivatalos munkanélküliségi adatok nem tükrözik a munkaerőpiac valós állapotát.

A szegény embert, főleg ha nő, az ág is húzza

A vizsgálatból az is egyértelműen kiderült, hogy a járvány nyomán a munkáltatók a társadalom azon csoportjait sújtották nagyobb mértékben, amelyek a munkaerőpiacon amúgy is hátrányos helyzetben vannak, vagyis a nőket, a pályakezdőket, az érettségivel nem rendelkezőket, valamint az ország keleti részén élőket. A leginkább a közepes vállalkozások éltek a megszorítások adta lehetőségekkel, a legkisebb és a legnagyobb cégek kiegyensúlyozottabb működést biztosítottak a járványhullámok alatt is. 

Az elemzés szerint a megszorítások, különösen a fizetéscsökkentések, rendkívüli fizetés nélküli szabadságok, illetve az elbocsátások azért is érintették nagyon érzékenyen a munkavállalókat, mert a magyarok negyede legfeljebb egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, és a 38 százalékukra igaz, hogy mindössze két hónapig tudnák finanszírozni az életüket bevételek nélkül. A lakosság mindössze 10 százalékának van egy évnél hosszabb időre elegendő tartaléka. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: