A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
A stressz, a rendszertelen étkezés, az otthonlét, a képernyőidő megnövekedése és a bezártság miatt a 2 és 19 év közötti gyerekek átlagos testtömegindexe dupla olyan gyorsan növekedett 2020-ban, mint 2018-ban. A CDC szerint a mostani adatok rámutattak, hogy ha még lesznek lezárások, az egészséges étkezésre külön ügyelni kell.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
Kim Dzsongun továbbra is azt állítja, hogy az országban nincs jelen a fertőzés, a határokat zárva tartják, a Covax által felajánlott 3 millió Sinovac vakcinát pedig visszautasították. Észak-Korea a maga módján kezeli a járványhelyzetet.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a Covid-19 nagy valószínűséggel állatról terjedt emberre, az első fertőzések pedig Kínában törtek ki, de a vírus pontos eredetét még mindig vizsgálják. Az eddigi kínai narratíva szerint amerikai katonák hurcolták be Kínába, most azt állítják, hogy eredetileg az Egyesült Államokban szivárgott ki egy titkos laborból.
Az Instagramon szervezett tüntetés nem aratott túl nagy sikert, az egyetlen megjelent tüntetőnek viszont sikerült a social distancing tökéletes betartásával tiltakoznia. A rendőrség hazaküldte.
A két adag vakcinával beoltottak aránya az Európai Unióban, Európa többi részén és Észak-Amerikában a legmagasabb, Ázsia és Afrika a sor végén kullog. Miközben a fejlett országok már a harmadik adagot osztják, a WHO szerint az alacsony jövedelmű országokban a lakosság több mint 85 százaléka, összesen 3,5 milliárd ember még egyetlen oltást sem kapott.
Az országban üldözött muszlim kisebbség tagjait zsúfolt táborokban tartják fogva, a hivatalos vakcinációs tervben pedig nem is szerepelnek. A szomszédos Bangladesben időközben megkezdődött a rohingya menekültek oltása.
Miközben minden figyelem a világszerte terjedő delta variánsra szegeződik, a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Afrikában észlelt béta variánsáról kiderült, hogy az összes többi változatnál ellenállóbb a védettséggel szemben, és jóval veszélyesebb is, mint a vele egyszerre terjedő variánsok.
Egy preprint tanulmány szerint a vizsgált szarvasok közül 152 állat vérében találtak a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket. A kutatók szerint a szarvasok vagy közvetlenül az embertől kaphatták el a betegséget, vagy valamilyen háziállattól.
Nem mentális betegség, de nem is egészen normális állapot, hogy sokan önkéntes remeteségbe vonulnak, és ki sem lépnek a lakásukból, legfeljebb a neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. A hikikomori a világjárvány alatt sok helyen hétköznapi valósággá vált: az USA-ban a válaszadók csaknem fele a járvány elmúltával is kerülné a társas érintkezést.
A korábbiaknál fertőzőbb változat miatt Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban bevezetett szigorú karantént.
Javul a járványhelyzet Indiában, ahol két hónapja nem regisztráltak ilyen kevés új covid-fertőzöttet. Miközben újraindul az élet a nagyvárosokban, a járványügyi szakértők egy újabb fertőzési hullámra készülnek.
A tripanofóbia, vagyis a tűszúrás miatt érzett rettegés nem beszédtéma, pedig százból nagyjából négy embert érint. Ők eddig a járvány miatt aggódhattak, most a közelgő védőoltás miatt fognak, és komoly lelki teherként élik meg ezt az időszakot.
Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC is megadta magát a tudósoknak: már nem szerepel az ajánlások között a beltéri felületek és tárgyak gyakori fertőtlenítése. A felületi fertőzés esélye kutatások szerint kevesebb mint 0,05 százalék, de a maszk helyes viselése és alapos kézmosás mellett szinte lehetetlen ilyen úton megfertőződni.
2020 őszén közel 5,3 millió antigén gyorstesztet végeztek el a szlovákiai tömeges tesztelési programban. A pozitív esetek és kontaktjaik elkülönítése a kutatások szerint jelentősen hozzájárult a fertőzöttek számának látványos csökkenéséhez.
A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
A monoklonális antitest alapú készítményeket a német egészségügyi miniszter szerint először az egyetemi klinikákon vetik be.
A brazil elnök azért azt is kilátásba helyezte, hogy miközben egyes nőknek akár szakálluk is nőhet az oltástól, mások szuperképességekre tehetnek szert. Az nem világos, hogy krokodillá változni ebben az olvasatban szuperképességnek számít-e.
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
Jennifer Doudna és kutatócsoportja otthon elvégezhető, az eredményt 15-30 percen belül a telefon képernyőjén megjelenítő, rapid koronavírusteszt kifejlesztésén dolgozik. A CRISPR génszerkesztési technológián alapuló eljárás most egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.
Az okos algoritmusok hónapokkal képesek csökkenteni a vakcinafejlesztéshez szükséges időt, és ez kulcsfontosságú a járvány elleni versenyfutásban. Persze az AI sem mindenható, a koronavírus-vakcina embereken történő tesztelését például egyáltalán nem válthatja ki.
Alkalmazást sem kell letölteni az Apple felhasználóknak ahhoz, hogy okostelefonjuk megjegyezze, milyen más készülékekkel kerültek kapcsolatba. Ha később valamelyik kontaktjuk koronavírusos lesz, értesítést kapnak.