Az agyzsibbasztó online értekezletek miatt nem igazán hatékony, de annál népszerűbb a home office

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Home office, hibrid munkavégzés vagy visszatérés az irodába: ahogy elkezdett lecsengeni a koronavírus harmadik hulláma, Magyarországon is minden, a járvány miatt online üzemmódba kapcsolt munkahelyen elindult a gondolkodás arról, hogyan tovább. A döntésben akár az otthoni munkavégzés hatékonyságáról az utóbbi időben szakmányban megjelenő felmérések és tanulmányok is szerepet játszhatnak, ezek azonban nagyon vegyes képet mutatnak arról, hogy érdemes-e ragaszkodni a home office-hoz, vagy mindenki jobban jár, ha a dolgozók visszatérnek munkahelyi sikereik helyszínére.

Bár az Economist cikke szerint a munkáltatók és a munkavállalók körében végzett korai felmérések azt mutatták, hogy a hatékonyság a home office bevezetése után nem csökkent, a Chicagói Egyetem májusi tanulmányából, amely egy ázsiai IT-cég több mint tízezer munkatársának tapasztalatait vonja le 2019 áprilisa és 2020 augusztusa között, az derült ki, hogy hiába dolgoztak többet a vállalat alkalmazottai a világjárvány kezdete óta, a produktivitásuk nem nőtt, ez pedig elsősorban az online értekezletek számlájára írható.

Sokat dolgoztak, kevesebb látszattal

A tanulmányban vizsgált vállalat az aktívan használt alkalmazásokat vagy weboldalakat, valamint a billentyűzet és az egér mozgását nyomon követő Sapience Analytics szoftvert telepítette munkavállalói számítógépére, így mérték fel, hatékony-e a távoli munka. A kutatók szerint a 150 ezer embert foglalkoztató IT-cég munkatársai tisztában voltak azzal, hogy figyelik őket.

Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a  járványt megelőző időszakhoz képest 30 százalékkal több munkaórában ültek a feladataik előtt, sőt 18 százalékkal nőtt a túlórázás, ez azonban nem járt a teljesítmény növekedésével. Ez magyarázhatja azokat a korábbi felméréseket, amelyek szerint a munkáltatók és a munkavállalók is úgy érezték, hogy nem esett vissza a produktivitásuk. Az amerikai Great Place to Work nevű, munkaerőpiaci elemző és tanácsadó cég a 2020 márciusától augusztusáig tartó időszakot hasonlította össze 2019 azonos időszakával, és kiderült, hogy a távmunka hatékonysága nem csökkent, sőt időnként meg is emelkedett. A Chicagói Egyetem tanulmánya alapján azonban az extra időráfordítást is figyelembe véve a termelékenység már jelentősen, 20 százalékkal csökkent.

Értekezlet értekezlet hátán

A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a munkavállalóknak a járvány óta több időt kellett tölteniük különféle online értekezleteken, és kevesebb idejük maradt a munkájukra koncentrálni, vagyis kevesebb volt az a munkaóra, amelyet nem szakítottak meg telefonhívások, e-mailek vagy online megbeszélések. Pedig az már a járvány előtt nyilvánvaló volt, hogy a meetingek többsége totális idő- és pénzpocsékolás. 2019-ben a Doodle találkozóütemezési szoftver 19 millió meetinget elemzett, és arra jutott, hogy a rosszul ütemezett, haszontalan értekezletek az Egyesült Államokban 399 milliárd dollárba, az Egyesült Királyságban 58 milliárd dollárba, míg Németországban 64 milliárd dollárba kerülnek a cégeknek összesen.

A Chicagói Egyetem kutatása alapján viszont úgy tűnik, az értekezlet a koronavírussal sem tűnt el, csak átalakult, és az online térbe érve még látványosan meg is sokszorozódott. Ennek egyik oka az Economist szerint az lehet, hogy a cégvezetők, közép- és csoportvezetők nem igazán tudnak máshogy megbizonyosodni a csapatok teljesítményéről, így online meetingeket hívnak össze, hogy ellenőrizni tudják, ki hol tart. A másik pedig az lehet, amikor a vezetők saját munkakörük létjogosultságának megerősítésére hívnak össze megbeszéléseket. A kutatók szerint azonban elsősorban arról van szó, hogy a távmunkában dolgozó csapatok működését nehezebb jól összehangolni – a rengeteg meeting mindenesetre azt mutatja, hogy a vizsgált ázsiai IT-cégnél egyelőre nem is sikerült.

Gyerekkel, kreatívan vagy régi motorosként

Bár a kutatás az egyes munkavállalók között is jelentős különbségeket mutatott, közös vonás volt, hogy a túlórázásért nem járt plusz pénz, és az ingázás kiesésével nyert idő sem tudta kompenzálni a rengeteg extra megbeszélést. Úgy tűnik azonban, hogy a leghosszabb ideje a cégnél dolgozók tudták a leghatékonyabban megoldani a távmunkát, míg a gyerekekkel home office-ba kényszerülők átlagosan naponta 20 perccel is tovább dolgoztak gyermektelen társaiknál – nyilván azért, mert őket gyakrabban kizökkentették munkájukból a gyerekekkel kapcsolatos feladatok.

Ezen kívül a kutatók hangsúlyozták, hogy a cég alkalmazottjai közül majdnem mindenki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és szoftver- vagy hardverfejlesztést magába foglaló feladatkörük jelentős mértékű szellemi munkával jár, csapatmunkában dolgoznak és folyamatosan ügyfelekkel egyeztetnek. Ez a típusú munka más kihívásokkal jár az online térben is, mint például az ügyfélszolgálati munkakörök, az adminisztratív vagy szolgáltató feladatok, így a kutatást ezekkel a korlátaival együtt érdemes figyelembe venni. Sőt, a tanulmány nem vizsgálta a mentális egészség és a home office összefüggéseit, pedig annak állapotára és ezen keresztül a munkahelyi teljesítményre is hatással van a távmunka.

Egy 2012-es tanulmány  is megerősíti, hogy a távmunka hatékonysága nagyban függ az elvégzendő feladatok típusától. Az unalmas, monoton teendők jobban és gyorsabban elvégezhetők hagyományos irodai közegben, és az otthoni környezet könnyebben kizökkentheti azokat, akik egyáltalán nem élvezik a munkájukat. A kutatás szerint a kreatív munkát azonban kifejezetten támogatja a home office: minél kevesebb megkötést kap az egyszeri munkavállaló, annál jobban pörgeti a feladatokat. Ez a tanulmány azonban arra is rávilágított, hogy csoportszinten a távmunka csökkentheti a teljesítményt, mivel a csoport tagjai közül senki nem akar több munkát bedobni a közösbe, és aztán hagyni, hogy mások arassák le a babérokat.

Milyen az a poszt-COVID munkahely?

Bár felmérések és tanulmányok nem mutatnak egységes képet a távmunka hatékonyságáról, ha van valami, amit rengetegen megtapasztaltak az elmúlt másfél évben, az az, hogy igenis lehet hosszú ingázások, teakonyhákban eltöltött kávészünetek és hosszúra nyúló, értelmetlen értekezletek nélkül is akárhonnan dolgozni, és vannak olyanok, akiknek ez jobban fekszik, mint az irodai jelenlét. Idén áprilisban az Egyesült Államokban a FlexJobs 2100 embert kérdezett meg arról, hogy mit tartanak a távmunka legnagyobb előnyeinek: a legtöbben az ingázás megszűnését és a jelentős költségcsökkentést jelölték meg pozitívumként, ezeket pedig nehezen fogják elengedni a munkavállalók.

Magyarországon a home office-ban dolgozók aránya az utóbbi hónapokban csökkent – a KSH mérései szerint 2021 első hónapjaiban munkavállalók 4,3 százaléka dolgozhatott így rendszeresen, 6,6-6,7 százaléka pedig alkalmanként –, és a járvány alatt is elsősorban a budapesti, felsőfokú végzettséggel bírók és az információs-kommunikációs (39%), a tudományos és műszaki (33%), valamint a pénzügyi szolgáltató (30%) szektorok álltak át távmunkára, kérdéses, lesz-e köreikben bármiféle visszarendeződés.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a járvány kezdete óta sokan teljesen home office-ra rendezkedtek be; vannak, akik máshova költöztek, esetleg továbbra is félnek a vírustól vagy az oltástól idegenkedő kollégáktól, ezért nem szívesen járnának be az irodába. Az Accenture 2021-es felmérése szerint, amelyben világszerte több mint 9 ezer embert kérdeztek meg arról, hogy milyen munkafeltételeket preferálnak, legtöbben (83%) a hibrid modellt, vagyis a home office és irodai jelenlét valamilyen elegyét választanák a legszívesebben. Egy másik, ezer fős amerikai mintán májusban végzett felmérés arra is rámutatott, hogy sokan inkább elgondolkoznának a váltáson, mintsem hogy egy rugalmatlan munkahelyen maradjanak. A válaszadók 39 százaléka, sőt a Z generáció és a millennialok 49 százaléka fontolná meg a felmondást, ha a cége megpróbálná visszatuszkolni az irodába.

Számos vállalat jelenleg alakítja ki a járvány utáni új munkarendjét, és egyelőre úgy tűnik, semmiféle konszenzus nem alakult ki. A nagy techcégek közül a Facebook és a Twitter teljesen távmunkára állt át, míg az Apple ősztől a hibrid munkahetet vezetné be, ami ellen már meg is írták a tiltakozó levelet a többi hasonló vállalathoz képest konzervatív szervezeti kultúrájú techóriás munkatársai. A Wall Street kevésbé engedékeny a pénzt termelő alkalmazottakkal szemben: a Goldman Sachs már szinte mindenkit visszarendelt a New York-i irodákba, és egyelőre úgy tűnik, számos pénzügyi cég, például a Morgan Stanley is csak szeptemberig ad haladékot a visszarendeződésre. Bármennyire is szeretnék azonban az irodákhoz kötni a humán erőforrásokat, a covid megnyitotta a kapukat a távmunka előtt, azokat pedig szinte lehetetlen lesz teljesen visszazárni.


Kapcsolódó cikkek a Qubiten: