1150 éves a Viktória-vízesésnél álló majomkenyérfa
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatói újfajta kormeghatározási módszert vetettek be, hogy kiderítsék az egyik legidősebb afrikai famatuzsálem pontos életkorát. A Dendrochronologia folyóiratban most megjelent tanulmányuk szerint tömegspektrométeres radiokarbon technológiával vizsgálták a Viktória-vízesés zimbabwei oldalán álló Adansonia digitata idős példányát.
A Nagy Fa (Big Tree) néven ismert 25 méter magas baobab-, más néven majomkenyérfa korának meghatározása azért jelentett eddig problémát, mert a faj egyik különlegessége a sok közül, hogy az időjárási viszonyok függvényében bizonyos esztendőkben egyáltalán nem növeszt új évgyűrűt, máskor viszont egy naptári évben többet is.
A kutatók anyagmintákat vettek a Nagy Fa különböző részeiből és ezekben lévő instabil C-14 és stabil C-12 izotópok arányának összehasonlításával végezték el a kormeghatározást, amely szerint a matuzsálem 1150 ± 50 éves. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a Nagy Fa tulajdonképpen három példányból áll, az idők során összenőtt baobabok legfiatalabb példánya is betöltötte már a 955-öt. A korábbi becslések 1000 és 2000 év közöttire tették a majomkenyérfa korát.
Adrian Patrut, a tanulmány első szerzője több mint másfél évtizede kutatja a szavannai környezetben speciális ökoszisztémát kialakító majomkenyérfákat Afrika déli részén. A bozóttüzeket és a tartós vízhiányt nyom nélkül átvészelő emblematikus faj tagjait is sújtja ugyanis a klímaváltozás. Az utóbbi évekre a tizenhárom legöregebb példány közül kilenc száradt ki részben vagy egészben.
Patrut és kollégái ezért tartották fontosnak pontosan meghatározni a még egészséges zimbabwei matuzsálem korát, hogy kiderüljön, átvészelt-e már élete során a most zajlóhoz hasonló klímaváltozást.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: