386 millió éves a legidősebb ismert fafosszília
A földtörténeti középső devon-korszakban élt az a mára kihalt Archaeopteris növénynemzettséghez tartozó fa méretű növény, amelynek fosszíliáiról nemrégiben kiderült, hogy 386 millió évesek.
Az angliai Cardiff Egyetem és az amerikai New York Állami Egyetem (Binghamton) paleobotanikusai a Current Biology folyóiratban december 19-én megjelent tanulmányukban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a New York államban található Cairo városának határában korábban felfedezett maradványok több millió évvel idősebbek, mint az eddig ismert legöregebbek.
A maiakhoz hasonlítható első valódi erdők az ezelőtt 416 és 360 millió év közötti időszakban jelentek meg a Földön. A paleontológusok és paleobotanikusok által devoni robbanásként emlegetett időszakban a szárazföld szó szerint kizöldült, a baktériumok, algák, gombák után ekkor jelentek meg az összetettebb növények is.
A devon korszak arról ismert, hogy a kaledóniai és variszkuszi hegységképződés miatt a Föld klímája differenciáltabbá vált, ekkor alakultak ki az első talajok, és ebből az időszakból származnak az első levél-, gyökér- és évgyűrű-fosszíliák. Az ősharasztok felvirágzása és hanyatlása is devonban volt, egyesek elérték a fa termetet, megjelentek az első erdők.
A meleg párás éghajlat és a növényi biomassza tömege lehetővé tette az első kőszénrétegek kialakulását.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet
Az emberméretű őspingvinek mellett most felfedeztek egy olyan kihalt fajt is, amely a mai királypingvinekhez hasonlít. Így egyre erősebb az elmélet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodó pingvinek uralták a Földet.
Nyúl vagy kacsa? Hogyan értelmezzük a hiányzó ősmaradványokat?
Vajon mennyire képesek a fosszíliák megbízható információkat nyújtani a földi élet történetének pontos alakulásáról és az evolúció mechanizmusairól? Attól függ, honnan nézzük, és melyik tudóst kérdezzük, írja Bárdos Dániel, akinek kutatási területe a paleontológia filozófiája.
Lefúrtak a kráterbe, és leírták a földi élővilág legsötétebb napjának pontos forgatókönyvét
Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.