A klímaválságra a legzöldebb és legolcsóbb megoldást sokan a faültetésben látják. A műfaj különösen Ázsiában népszerű, Indiában például milliós tömegrendezvényeket szerveznek, és sorra döntik az erdősítési rekordokat, a Fülöp-szigeteken pedig egy nemrégiben elfogadott törvény értelmében az a diák nem is végezheti el az iskolát, aki nem ültet el legalább tíz fát az államilag szervezett zöldítési programban. 

Az elmélet egyszerű: minél több fa van a bolygón, annál több szén-dioxidot köt meg, csökken a felmelegedés, és talán nem halunk meg mindannyian, vagy legalábbis nem olyan hamar.

Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem ökológiaprofesszora szerint ez csak félig van így: igaz, hogy a több fa elméletileg több szén-dioxidot tud megkötni, de a meleg hatására a fák gyorsabban is nőnek, és hamarabb is kipusztulnak, így a klímaügyi hasznuk sem lesz akkora, mint eddig hitték.

A hideg megedz

Büntgen és munkatársai Németországban, Spanyolországban, Svájcban és Oroszországban gyűjtöttek mintákat, ezek között élő és kiszáradt fenyők is szerepeltek. A csapat hipotézise az volt, hogy ahogy például a borneói esőerdőben is megfigyelhető, hogy a gyorsabb növekedésű növények hamarabb elpusztulnak és kevesebb szén-dioxidot kötnek meg, míg lassabban növő társaik ebben a tekintetben sikeresebbek és tovább is élnek, úgy a növekvő hőmérséklet miatt felgyorsuló növekedésű északi fáknál is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg.

A kampósfenyőkből (Pinus uncinata) vett mintákat főképpen a spanyol Pireneusokból és az orosz Altaj-hegységből gyűjtötték az elmúlt kétszáz évből – azért kerestek direkt félreeső helyeket, hogy az emberi tevékenység közvetlen hatását kizárhassák a vizsgált mintákból. A kutatók az évgyűrűk alapján ezek után összevetették a fák növekedési ütemét az indusztriális és a pre-indusztriális korban.

Kiderült, hogy az északi, hegyvidéki erdőkben a fák gyorsabban nőnek a melegedő klíma hatására, és azok a növények, amelyek nagyobb iramban nőttek az első huszonöt évükben, hamarabb is kipusztulnak, mint a hidegben edződött, szívós példányok. Ez az első alkalom, hogy a tanulmány társszerzője, Christian Körner által korábban felvetett hipotézist terepmunkával is alátámasztották.

Ésszel kell ültetni

A kutatás csak a hegyvidéki fenyőpopulációkat vizsgálta, így ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy a más vidékeken ültetett fák is hasonlóképpen működnének, sok helyen ugyanis a szintén a klímaváltozás miatt beköszöntő aszályos időszakokkal is számolni kell – ez pedig visszavetheti a növekedés ütemét, így akár meg is hosszabbíthatja a fák élettartamát. 

Büntgen és társai nem a faültetés ellen szólnak, csak egy létező trendre hívják fel a figyelmet: arra, hogy nem minden az ültetett fák számán múlik. Nem a cambridge-i professzor az egyetlen, aki nem az ész nélküli erdősítésben látja a megoldást: sok ország az emisszió visszaszorítása helyett úgy ülteti a fákat, mintha nem lenne holnap, miközben az erdők klímára gyakorolt hatása korántsem merül ki annyiban, hogy a fák megkötik a szén-dioxidot. A fák levelei által elnyelt hőtől és az általuk kibocsátott vegyi anyagoktól eltekintve a rossz erdősítés még rosszabb megoldás lehet, mintha nem csináltak volna semmit, ennek a katasztrofális hatására pedig a Kanadában elszabadult 2016-os tűzvésztől kezdve a kínai talajvíz csökkenéséig láthatunk példákat. Ez utóbbi esetben az történt, hogy a nem őshonos fajták több vizet vettek föl, mint hitték volna.

Sofia Faruqi erdészmérnök szerint a kaliforniai fenyőmonokultúrák a hibás erdőgazdálkodás iskolapéldáját jelentik, igaz, ezeket nem is klímacéllal ültették, hanem azért, mert gyorsan nőnek és hamar lehet belőlük faanyagot nyerni – miközben elképesztően gyúlékonyak is. A szakember itt sem a faültetés ellen van, csak arra hívja fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit és hova ültetnek – és ebben a tekintetben a monokultúra nem épp a legszerencsésebb választásnak tűnik. Faruqi azt javasolja, hogy inkább a meglévő erdőknek kell több teret adni: ahogy egy brazil példa is mutatja, a parlagon hagyott földet hamar visszaveszik a fák, ha hagyják nekik. 

link Forrás