18 ezer frissen talált cserépdarab árulkodik arról, milyen volt az élet az ókori Egyiptomban
A 20. század eleje óta nem találtak olyan méretű gyűjteményt ókori egyiptomi jegyzetekről, mint amilyet most a Tübingeni Egyetem kutatói feltártak. Az írással ellátott, 18 ezer darab cserépdarab a közép-egyiptomi elveszett város, Athribisz helyszínén végzett ásatások során került elő.
A cserépszavazás intézményénél is bevetett osztrakonok (tintával teleírt cserépdarabok) a papirusznál jóval olcsóbb és hozzáférhetőbb anyagok voltak, amit a kutatók eredményei szerint az ókori Egyiptomban napi szinten használtak bevásárlólisták összeállítására, a kereskedelem nyilvántartására, irodalmi művek másolására vagy a diákok írni és rajzolni tanítására.
A leletek nagy része arra utal, hogy egy iskola maradványaira bukkantak. „Vannak köztük számtani feladatok, nyelvtani gyakorlatok, hónapok és számok listája és még egy madárábécé is – minden betűhöz egy olyan madarat rendeltek, amelynek a neve azzal a betűvel kezdődött” – mondta Christian Leitz, a Tübingeni Egyetem egyiptológus. Több mint száz cserepet puszta írásgyakorlatok borítanak, ahol a gyerekek ugyanazokat a betűket írták le újra és újra.
A feltárt cserépdarabok többségén a közigazgatásban használt démotikus nyelven íródott szöveget találtak, amit a Kleopátra apjaként is ismert XII. Ptolemaiosz uralkodása idején (i.e. 81–59 és i.e. 55–51) használtak. Ekkoriban a Nílus partján fekvő Athribisz volt Egyiptom fővárosa, ahol a démotikus írás már népszerűbb volt, de a hieroglifák egyszerűsített formáját még mindig tanították a gyerekeknek.
A hieroglifák mellett görög, arab és kopt nyelben íródott szövegeket is találtak a cserépdarabokon, ami a város viharos és multikulturális történelmére utal. A kereszténység térhódításával az ókori egyiptomi istenekről szóló szövegek kezdtek kimenni a divatból, és a római hatás jelei is megmutatkoztak: a ptolemaoiszi rendszer bukása utánról származó írások például több római császárra (Nero, Vespasianus, Titus, Hadrianus) is utalnak.
Míg a legutóbbi, az 1900-as évek elején talált nagy osztrakon-leletegyüttes főként az gyógyászatról és az orvosi gyakorlatokról szóló feljegyzésekkel volt tele, az athribiszi cserepek inkább arról árulkodhatnak, hogy milyen volt a mindennapi élet az ókori Egyiptomban.