Miért jó kézzel írni, amikor lassú, fárasztó, elmaradott, ráadásul rajtad kívül senki sem tudja elolvasni, amit firkáltál? Van, ahol a folyóírást már nem is tanítják, máshol épp most vezetik vissza a tantervbe.
Az i.sz. 79-ben történt vulkánkitörésben megsemmisült ókori város gazdag könyvtárát eddig nem lehetett olvasni, most egy 21 éves fiatal kutató módszere segíthet megfejteni a papiruszokat.
A kánaáni ábécé betűivel írt mondatot egy elefántcsont fésűre vésték fel i. e. 1700 körül, a Júdai Királyságban. Mivel a területen ekkoriban nem éltek elefántok, valószínűleg drága, importált luxustetűfésűről van szó.
A latin abc-t mára közel ötmilliárdan ismerik, így népszerűségét tekintve verhetetlennek tűnik, de a nagy írásrendszerek közül az arabot, a cirillt, a hébert és a görögöt is a nagyjából 3000 éves föníciai írásjelekig lehet visszavezetni.
Már az időszámításunk előtti első században is Bart Simpson módjára kellett újra és újra leírni ugyanazt a rosszalkodó diákoknak, de az irodalmi művek másolására és a kereskedés utáni nyugták írására is inkább cserépdarabokat használtak a jóval drágább papirusz helyett.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Kazahsztán 2025-ig átáll a cirill ábécéről a latinra, amitől inkább társadalmi és kulturális fejlődést várnak, mint direkt megtérülést.