A kb. 4400 éves írásos emlék, amire egy szíriai sírból előkerült agyaghengerekre vésve bukkantak rá, 500 évvel előzi meg az egyiptomi írást.
A korábbi feltételezések szerint a tranzakciókat jelölő agyagtáblácskákon jelentek meg az ékírás korai jelei, de egy friss kutatás szerint több forrása volt az írás megjelenésének.
Miért jó kézzel írni, amikor lassú, fárasztó, elmaradott, ráadásul rajtad kívül senki sem tudja elolvasni, amit firkáltál? Van, ahol a folyóírást már nem is tanítják, máshol épp most vezetik vissza a tantervbe.
Az i.sz. 79-ben történt vulkánkitörésben megsemmisült ókori város gazdag könyvtárát eddig nem lehetett olvasni, most egy 21 éves fiatal kutató módszere segíthet megfejteni a papiruszokat.
A kánaáni ábécé betűivel írt mondatot egy elefántcsont fésűre vésték fel i. e. 1700 körül, a Júdai Királyságban. Mivel a területen ekkoriban nem éltek elefántok, valószínűleg drága, importált luxustetűfésűről van szó.
A latin abc-t mára közel ötmilliárdan ismerik, így népszerűségét tekintve verhetetlennek tűnik, de a nagy írásrendszerek közül az arabot, a cirillt, a hébert és a görögöt is a nagyjából 3000 éves föníciai írásjelekig lehet visszavezetni.
Már az időszámításunk előtti első században is Bart Simpson módjára kellett újra és újra leírni ugyanazt a rosszalkodó diákoknak, de az irodalmi művek másolására és a kereskedés utáni nyugták írására is inkább cserépdarabokat használtak a jóval drágább papirusz helyett.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Kazahsztán 2025-ig átáll a cirill ábécéről a latinra, amitől inkább társadalmi és kulturális fejlődést várnak, mint direkt megtérülést.