Tízezreket evakuáltak Ausztráliában az árvíz miatt, Brisbane-ben 3 nap alatt leesett az éves csapadékmennyiség 80 százaléka
Keddre több tízezer embert szólítottak fel otthonuk elhagyására, és még többeknek javasolták, hogy készüljenek fel a menekülésre, miután Ausztrália délkeleti partvidékének egyes részeire az elmúlt évtizedek legsúlyosabb áradása csapott le. Az árvíz Queensland államból déli irányba, Új-Dél-Wales felé halad.
Lismore városában a folyó gyorsan emelkedő szintje miatt több lakos órákig a háztetőn rekedt, míg a közeli Woodburn városában hétfő este több tucat autó esett az időjárás csapdájába egy hídon, amelynek mindkét feljárója víz alá került. A hatóságok szerint kedd reggel közel 50 embert menekítettek ki a hídról. Új-Dél-Wales államában már több mint 1000 mentést végeztek el a hatóságok, amelyek keddig több mint 6000 segélyhívást kaptak.
Az állam miniszterelnöke, Dominic Perrottet elmondta, hogy már 40 ezer embert evakuáltak, és további 300 ezret figyelmeztettek arra, hogy készüljenek otthonuk potenciális elhagyására.
A kormánynak dolgozó meteorológus, Jonathan Howe csillagászatinak nevezte az Új-Dél-Wales északi, valamint Queensland déli részén lehullott csapadék mennyiségét. Queensland fővárosában, Brisbane-ben három nap alatt lehullott az átlagos éves csapadékmennyiség 80 százaléka, az áradás építkezési darukat sodort el, és úgy dobálta egymásnak a hajókat, mintha játékok lennének.
Az áradásnak eddig legalább tíz halálos áldozata van, de több embert még keresnek, miután az épületeket és járműveket maga alá temető árvízben eltűntek. Legutóbb 2010 és 2011 fordulóján érte hasonló katasztrófával járó áradás a régiót, akkor azt mondták, hogy évszázadonként egyszer fordul elő ilyen.
A Melbourne-i Egyetem kutatói szerint a heves esőzéseket és a történelmi mértékű áradásokat a légköri folyóknak nevezett jelenségek hajtják, amelyek szélsőséges hatásait a klímaváltozás is táplálja. A légköri folyó a nedves levegő egy hosszú és keskeny sávja, amely az Egyenlítőtől a pólusok felé szállít tetemes mennyiségű vízpárát.
Ez időnként jól is jöhet, hiszen a légköri folyórendszerek képesek felölteni a száraz területek vízforrásait és csökkenteni az erdőtüzek kockázatát, de a NASA bolygókutató intézetének tanulmánya szerint a klímaváltozás miatt egyre ritkábbak lesznek, és egyben jóval intenzívebbek – vagyis a szárazságot nem fogják enyhíteni az év nagy részében, viszont amikor lezúdul a földre a víztömeg, sokkal nagyobb eséllyel okozhat katasztrófákat.