Ez Magyarország átlagos középhőmérsékleti íve 1850-tól 2023-ig Ed Hawkins klímakutató vizualizációja szerint. A színes csíkok mögött az egyre forróbb nyarak, a súlyosbodó aszályok és villámárvizek, de még az egyre tovább élő kullancsok is felsejlenek.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A WWF Magyarország a vízügyi és nemzeti parki igazgatóságokkal, valamint a helyi önkormányzatokkal és gazdálkodókkal közösen kíván minél többet visszatartani az ár- és belvizekből az egyre gyakoribb és tartósabb száraz időszakokra.
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.
A most levonuló év végi árhullám a Dunakanyarban a leglátványosabb: a jelenség kétarcú, hisz bizonyos részeken festői részletekkel találkozik, aki lemegy a vízhez, míg pár méterrel odébb már a házak falát nyaldossák a hullámok.
Egy friss német kutatás szerint a korábbi modellek alábecsülték a várható extrém időjárási jelenségek számát és erejét.
A kedd óta tartó áradásokban hatan meghaltak, és már 1800 embert mentettek ki a hatóságok – többen egy teljes napot töltöttek a háztetőn, élelem és ivóvíz nélkül. Mindeközben északkeleten újabb erdőtűz ütött ki.
Az évszázados vízügyi gyakorlat szerint a többletvizet az idők során egyre magasabbra és masszívabbra épített gátak között kell tartani, és a lehető leggyorsabban le kell vezetni. Az utóbbi évek aszályai miatt viszont paradigmaváltásra van szükség. Mihez kezdünk idén ezzel a sok vízzel?
Sorra dönti a rekordokat Kínában az átlagos tengerszint az 1980-as első mérés óta. 2022-ben már közel 100 milliméterrel magasabb értéket mértek, mint visszamenőleg 2 évtized átlagában.
A péntekre virradóra lecsapó vihar villámárvizeket okozott Olaszország középső részén, az árvíz elől sokan fákon vagy a háztetőkön kerestek menedéket.
A klímaváltozás megtízszerezte a monszun idején szokásos csapadékmennyiséget.
A 2011-es queenslandi árvízre azt mondták, évszázadonként egyszer fordul elő ilyen – most, 11 évvel később elég hasonló események zajlanak. A kutatók szerint egy egyre ritkább, de annál intenzívebb légköri jelenség áll a katasztrófák mögött, amit a klímaváltozás is táplál.
Hosszú jégeső, majd órákig tartó eső áztatta a környéket. A karszthegység vízgyűjtőin a víz a barlangba, onnan pedig Jósvafőre zubogott. Áradás volt a híres Hangversenyteremben is.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.