árvíz

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.

Banglades negyede víz alá került

A 165 milliós lakosságú ázsiai ország komolyan megszenvedte az idei viharokat, 1988 óta nem volt ilyen elhúzódó árvízszezon Bangladesben. A gazdasági válság és a világjárvány csak tetézi a bajt, a klímaváltozás miatt pedig a jövőben hasonlóan pusztító áradásokra számítanak.

Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban

Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.