Elöntötte a víz az aggteleki Baradla-barlangot
Hosszú jégeső, majd órákig tartó eső áztatta a környéket. A karszthegység vízgyűjtőin a víz a barlangba, onnan pedig Jósvafőre zubogott. Áradás volt a híres Hangversenyteremben is.
árvíz
Német meteorológusok: Ez az ítéletidő már az új norma része
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
NASA: Világszerte áradásokat okoz a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.
Katolikus szentek történetei fedték fel, hogyan hatott a klímaváltozás a 6. századi Itáliára
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
Tartós aszály, villámárvizek és medikánok – az akadémikus szerint ilyen klímaváltozásra készüljön Magyarország
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Akkora városokat épített az emberiség, hogy azok elkezdtek süllyedni
Nem elég, hogy a tengerszint emelkedése miatt több millió lakosú városokat és régiókat fenyeget az árvíz, a partvidékeken felépített gigantikus városok a saját tömegük miatt is süllyedni kezdtek, felgyorsítva a folyamatot.
2020 nem volt vészesen meleg, de a szélsőséges időjárás éve volt Magyarországon
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
Brutális összegű károkat okoztak a természeti katasztrófák 2020-ban
A Christian Aid nemzetközi segélyszervezet friss jelentése szerint a klímaváltozással járó időjárási szélsőségek egyre nagyobb anyagi veszteségeket okoznak világszerte.
Rossz volt az előrejelzés, Velencét megint elöntötte a tenger
A városvezetés a mobilgátakat 1,3 méteres áradásnál kezdi el felállítani, a meteorológusok most ennél gyengébb áradásra számítottak. Elszámolták magukat, a helyiek szerint másfél méter magasan lepte el a várost a víz, a Szent Márk tér elesett.
Gigantikus ősi árvíz nyomaira bukkantak a Marson
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
WWF: A tiszaugihoz hasonló brutális erdőirtás nélkül is meg lehetne oldani az árvízvédelmet
Idén januárban Tiszaug határában egy teljes nyárfást vágtak ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megbízott favágók. A WWF Magyarország munkatársai esszében foglalták össze a Qubitnek, miért aggályos az efféle árvízvédelem, és hogyan lehetne elkerülni a további erdők kiirtását.
Öt magyar település, amely innovatív módszerekkel készül fel a klímaváltozásra
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
Banglades negyede víz alá került
A 165 milliós lakosságú ázsiai ország komolyan megszenvedte az idei viharokat, 1988 óta nem volt ilyen elhúzódó árvízszezon Bangladesben. A gazdasági válság és a világjárvány csak tetézi a bajt, a klímaváltozás miatt pedig a jövőben hasonlóan pusztító áradásokra számítanak.
Harminc éven belül 200 millió ember otthonát lepheti el a víz
Egy friss ausztrál tanulmány szerint évtizedeken belül milliók otthonát lepheti el a víz, ezen már csak a károsanyag-kibocsátás radikális visszafogása segíthet. A kutatók optimista emissziós adatokkal számoltak, nagyobb kibocsátás esetén még nagyobb lesz a baj.
Szükségállapotot hirdettek Velencében, 1966 óta nem volt ekkora árvíz
1,87 méter a vízállás, a velencei polgármester a klímaváltozást okolja. Az áradás már halálos áldozatot is szedett, a turisták viszont térdig álló vízben is szétszelfizik a látványosságokat.
Háromszor több otthont moshat el a víz a Földön, mint feltételezték
Háromszázmillió ember otthona kerülhet veszélybe 2050-re, ha nem szorítják vissza sürgősen a karbonemissziót, áll egy a Nature-ben frissen megjelent tanulmányban. A korábbi becslések azért voltak pontatlanok, mert nem vonták le belőle az erdőket és a magas épületek magasságát.
Ha a klímaváltozás miatt nem fagynak be többé a tavak, ökológiai rendszerek fognak felborulni
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Tíz éve nem volt ekkora árvíz Velencében
A város nagy része víz alá került, Olaszország-szerte 11 halálos áldozata van a viharokkal párosuló áradásnak.
Földrengés, járvány, árvíz: íme az elmúlt 30 év legpusztítóbb természeti katasztrófái
Bár a sáskahad és az égből potyogó békák egyre ritkábban, más természeti katasztrófák továbbra is rendszeresen megkeserítik az emberiség életét. De melyik szedte a legtöbb áldozatot?
6 éve betiltották a baljós előrejelzéseket a hurrikán sújtotta Észak-Karolinában
Észak-Karolinában a jogalkotók annyira nem hittek a klímaváltozás hatásaiban, hogy törvényben tiltatták be azokat az előrejelzéseket, amelyek szélesebb körű adatokra támaszkodva a tengerszint emelkedését jósolták.
Hőhullám Stockholmban, árvizek Zágrábban – városokra bontották a klímaváltozás hatásait egy új tanulmányban
Prágában brutális kánikula, Dublinban pusztító árvíz, Madridban extrém aszály – sorolja a 2050 után várható fejleményeket a legfrissebb klímaforgatókönyv. Dél-Európa szárazabb, Észak-Európa melegebb lesz, Közép-Európa városait hőhullám izzasztja, az egyenetlen csapadékeloszlás pedig leginkáb Nagy-Britanniát fenyegeti áradásokkal.