Tenyésztett mérgeskígyók tömegei szabadultak el az áradások nyomán Dél-Kínában
A városokban keresnek menedéket az árvíz elől.
árvíz
Egyedülálló szimulációs rendszer segíti az osztrák árvízvédelmet
Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
Ma a világ 30 százalékát éri extrém aszály, az 1980-as években ez csak 5 százalék volt
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
Az árvíz utáni szúnyoginvázió ellen biológiai gyérítés indul a Duna és a Lajta mentén
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság akciója során „összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt”.
A globális felmelegedés megduplázta a szeptember közepi extrém esőzések előfordulásának valószínűségét
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
Minden út a Dunába vezet – képeken a folyó tetőzése Budapesten
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
Sopronra a havi átlag két és félszeresét zúdította pár nap alatt a Közép-Európát árvízi katasztrófával sújtó Boris
A HungaroMet gyorsjelentése szerint a Dunántúl kapta a legtöbbet, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén a 100 millimétert is meghaladja az 5 napos csapadékösszeg.
Tökéletesen vizsgázott a Boris veszélyeire figyelmeztető meteorológiai modell
A szeptember 12-én kiadott előrejelzés döbbenetes pontossággal mondta meg az akkor még ki sem hullott csapadék mennyiségét és területi mintázatát, állítja az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Klímakutatók szerint a rekordközeli dunai árhullámhoz vezető heves esőzések az éghajlatváltozás velejárói
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A Boris ciklonhoz hasonló extrém jelenségek nem oldhatók meg a szokásos módszerekkel
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
Így melegedett fel Magyarország az utóbbi 170 évben
Ez Magyarország átlagos középhőmérsékleti íve 1850-tól 2023-ig Ed Hawkins klímakutató vizualizációja szerint. A színes csíkok mögött az egyre forróbb nyarak, a súlyosbodó aszályok és villámárvizek, de még az egyre tovább élő kullancsok is felsejlenek.
3 billió forintból épít esővíz-elvezető rendszert Dubaj
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
Így árad a Duna Verőcénél
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
Félmillió köbmétert raktároztak el a Tiszán levonuló árhullámból a vízmegtartó tájhasználat beregi mintaterületén
A WWF Magyarország a vízügyi és nemzeti parki igazgatóságokkal, valamint a helyi önkormányzatokkal és gazdálkodókkal közösen kíván minél többet visszatartani az ár- és belvizekből az egyre gyakoribb és tartósabb száraz időszakokra.
A mostani árvíz nem csak a klímaváltozás következménye, de növekedhet a téli árvizek kockázata ilyen kibocsátási szint mellett
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.