Akár a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szoftveres szimulációs rendszer, amelyet a Bécsi Műszaki Egyetem által alapított VRVis kutatói fejlesztettek. Az egyik fejlesztőt, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdeztük.
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság akciója során „összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott települések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt”.
Közép-Európa történetének leghevesebb esőzése 24 áldozatot követelt és több milliárd eurónyi kárt okozott, de a Boris csak a kezdet: a World Weather Attribution kollaboráció friss kutatása szerint az emberi tevékenység legalább 7 százalékkal fokozta a dunai árvízhez vezető esőzések intenzitását.
2024. szeptember 21-én érte el a csúcsát a Duna áradása, a legmagasabb vízszint 830 centiméter volt.
A HungaroMet gyorsjelentése szerint a Dunántúl kapta a legtöbbet, Sopron és Mosonmagyaróvár környékén a 100 millimétert is meghaladja az 5 napos csapadékösszeg.
A szeptember 12-én kiadott előrejelzés döbbenetes pontossággal mondta meg az akkor még ki sem hullott csapadék mennyiségét és területi mintázatát, állítja az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
Ez Magyarország átlagos középhőmérsékleti íve 1850-tól 2023-ig Ed Hawkins klímakutató vizualizációja szerint. A színes csíkok mögött az egyre forróbb nyarak, a súlyosbodó aszályok és villámárvizek, de még az egyre tovább élő kullancsok is felsejlenek.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A WWF Magyarország a vízügyi és nemzeti parki igazgatóságokkal, valamint a helyi önkormányzatokkal és gazdálkodókkal közösen kíván minél többet visszatartani az ár- és belvizekből az egyre gyakoribb és tartósabb száraz időszakokra.
Egyelőre nem állapítható meg egyértelmű összefüggés a téli árvizek gyakorisága és a klímaváltozás között, de a gyorsabb hóolvadás és a gyakoribb esőzések trendszerű változást hozhatnak.
A most levonuló év végi árhullám a Dunakanyarban a leglátványosabb: a jelenség kétarcú, hisz bizonyos részeken festői részletekkel találkozik, aki lemegy a vízhez, míg pár méterrel odébb már a házak falát nyaldossák a hullámok.