Idén először Magyarország rendezi a lányok matematikai diákolimpiáját
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (International Mathematical Olympiad, IMO) 1959 óta rendezik meg, és Magyarország már a legelső versenyen is részt vett. 1959-ben 7 országból másodikak, tavaly 107-ből harminckettedikek lettünk.
Ezen a matematikaversenyen két versenynap alatt két egymás utáni délelőttön 3-3 feladatot kell megoldani, naponként 4 és fél óra alatt. A feladatok az algebra, kombinatorika, számelmélet és geometria területéről, valamint ezek keverékéből kerülnek ki, és igencsak gondolkodtatók, ahogy azt a rendelkezésre álló idő is mutatja. Egy feladatra átlagosan másfél óra jut, de egy napon belül is vannak könnyebb és nehezebb feladatok, a legnehezebbeken pedig sokszor másfél óránál is többet töprengenek a sikeres megoldók. A megoldáshoz elegendő a középiskolában tanult matematikai eszköztár, de mély és kreatív gondolkodás is szükséges.
A versenyzőket az elért pontszámuk alapján 1/12-ekre osztják, a mezőny első 1/12-e (kicsit több, mint 8%-a) kap aranyérmet, a második és harmadik 1/12-e ezüstérmet (17%), a negyedik, ötödik és hatodik 1/12-e pedig bronzérmet (25%). Azaz a résztvevők fele éremmel távozik.
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia azért is különleges verseny, mert a korábbi résztvevők között megtalálható több későbbi híres tudós, természettudományos kutató és matematikus is. Tim Gowers, Terence Tao, Ben Green és Lovász László mind részt vettek 18 éves koruk előtt az IMO-n, ahogyan Marjam Mirzáháni iráni Fields-érmes matematikusnő is, aki tragikusan fiatalon, 40 éves korában hunyt el.
De milyen hatása volt az elmúlt tíz évben a lányoknak létrehozott versenynek arra, hogy miként teljesítenek a lányok ugyanazon a területen a koedukált versenyben, illetve, hogy hogyan tudjuk a gimnazistáknak rendezett matekversenyek által növelni a nők arányát az úgynevezett STEM (science, technology, engineering, mathematics - természettudományok, IT, mérnöktudományok és matematika) területen dolgozók körében?
A lányok sokszor jobban teljesítenek a fiúknál a matekvizsgákon, a versenyeken mégis rendre lemaradnak
A lányok Nagy-Britanniában a 16 és 18 éves korban teendő érettségi vizsgákon is jobban szerepeltek tavaly matematikában, mint a fiúk.
A STEM tárgyakon mégis csak körülbelül ⅓ arányban tanulnak az egyetemen, a fent említett IMO-n pedig csak 9 százalékban szerepelnek. Ez az arány Magyarországon is hasonló. Egy ország 6 főt delegál egy évben a versenyre, 20 év alatt 120 magyarországi nevezés volt, ebből összesen 9 volt női részvétel (egy fő több egymás utáni évben részt vehet az olimpián, ameddig középiskolába jár). 2015 óta egy év kivételével minden évben szerepelt egy lány a 6 fős csapatban, a 2007 és 2014 közötti években azonban egyszer sem volt lány tagja a magyar csapatnak.
Mit tudunk tenni azért, hogy az élen is nőjön a nők aránya a matematikában és a többi kvantitatív tudományban, ha elfogadjuk, hogy ez egy fontos cél?
A középiskolai versenyek során az fel sem merül, hogy nemi kvótát alkalmazzunk, hiszen a matematika olimpia kiválasztási szempontjai nagyon objektívek, a válogatóversenyek fix megoldókulcs alapján pontozva, az eredmények előre meghatározott módon súlyozva vannak.
A megoldás: matekverseny külön lányoknak
Létre lehet hozni azonban egy másik versenyt, ami egy plusz lehetőséget ad lányoknak önmaguk megmérettetésére és a versenyzésre. Ezzel a lehetőséggel Kínában is éltek, ahol 2002 óta rendezik meg Kínai Leány Matematikai Diákolimpiát (China Girls’ Mathematical Olympiad). 2012-ben pedig először rendezték meg az Európai Leány Matematikai Diákolimpiát (European Girls’ Mathematical Olympiad, EGMO). Idén 11. alkalommal rendezik meg az EGMO-t, ezúttal ráadásul Magyarországon.
A lányoknak létrehozott matematikaverseny egy plusz gyakorlási lehetőséget nyújt minden résztvevőnek. Azoknak, akik kiemelkedő eredményt érnek el a kiválasztási folyamatban, mentorálást és felkészítő tábori részvételt tudnak nyújtani a szervezők. Az adott évben a válogatókon legkiválóbban teljesítő 4 diák pedig részt vehet a nemzetközi megmérettetésen, ami egy életre szóló közösségi és versenyzési élményt nyújt.
A verseny lebonyolítása gyakorlatilag mindenben megegyezik az IMO-éval - 2 nap alatt 3-3 feladatot kapnak a lányok, melyekre 4,5-4,5 órájuk van, és ezen feladatok 4 téma közül kerülnek ki. A verseny díjazása is ugyanúgy alakul, mint az IMO esetében. Az EGMO szervezői azonban ezen felül tradicionálisan nagy hangsúlyt fektetnek a versenyen kívüli programokra, és arra, hogy a lányok jól érezzék magukat a versenyen.
Az önbizalom és a társadalmi sztereotípiák szerepe a versenyzésben
Nagyon fontos, hogy itt egymással találkozhatnak matematikát szerető és abban kiemelkedően tehetséges lányok – mind a saját országukon belül, mind nemzetközi szinten. Önbizalomnövelő lehet ez az élmény, hiszen ahogy a Guardian cikke is leírja, a lányok hiába jók matekból, gyakran már tinédzserkorban is úgy érzik, ők valójában „nem is értik a matekot”, és „csak véletlenül kaptak jó jegyet az érettségin”, amit „meg sem érdemelnek”. A felkészítő tanárok elmondták, itthon is többször tapasztalták, hogy olyan lányok, akiknek komoly esélyük lett volna kijutni a nekik szervezett nemzetközi matematikaversenyre, egyszerűen nem mentek el a válogatóversenyre vagy annak második fordulójára, mert nem hittek abban, hogy elég jók matekból, és esélyesek lehetnek.
Gondoljunk bele, ilyen érzéseik vannak a korosztályuk legerősebb matekos lányai közé tartozó diákoknak is. Az Atlantic meginterjúvolta az USA leányolimpiájának csapatvezetőjét, aki szintén azt emelte ki, hogy még a nemzetközileg legeredményesebb diákoknál is fontos szerepet játszik az önbizalom az eredmények elérésében, a lányok ugyanis szisztematikusan alábecsülik a teljesítményüket. A cikk következtetése, hogy a korábbi évtizedekben feltehetően nagyobb részt azok voltak sikeresek matematikában nőként, és azok értek el mostanra professzori pozíciókat, akik ki tudták zárni a gondolkodásukból a társadalmi sztereotípiák elvárásait.
A fentiek alapján nem csoda, hogy a leány matematikaversenyen való részvétel nagy lökést adhat egy kritikus pillanatban, 16–18 éves korban a tehetséges lányoknak, hogy ők is STEM pályán induljanak el az egyetemen, vagy esetleg később kutatókká váljanak.
Ráadásul az egyetemi felvételiben (főképp külföldön) számíthat az EGMO-n való részvétel és az ott elért eredmény, mivel a verseny nemzetközileg ismert és elismert. Így a verseny közvetlenül is segíti a lányokat azáltal, hogy egy nemzetközi összehasonlításra lesz lehetőségük a részvétellel, amire nem lenne lehetőségük, ha a Nemzetközi Diákolimpiára nem jutnak ki.
Az pedig, hogy a nők is nagy arányban válasszanak STEM karriert, több szempontból kiemelkedően fontos. A jövő munkahelyein például meghatározó szerepe lesz a technológiai tudásnak., ezért a nőknek maguknak előnyös, ha a technológiai tudás megszerzésével jól fizető és kényelmes állásokat tudnak szerezni a jövőben. Ráadásul a távolról végezhető, illetve magas hozzáadott értékű munkák sokszor család- és magánéletbarátabbak, mint az egyéb foglalkozások. De nem csak a nőknek, hanem mindenkinek jobb lesz, ha több nő tud majd részt venni a technológiai fejlődést hozó szakmákban vagy ezek oktatásában – kimutatták például, hogy azok a mesterségesintelligencia-algoritmusok, amelyeket nem diverz csapatok írnak, tovább erősítik a nemi, rasszista vagy egyéb sztereotípiákat a társadalomban, míg a diverz csapatok által írt kódok eredményeire ez kevésbé igaz.
Végül, egy objektív bizonyíték az EGMO hasznosságára a lányok matematikában való versenyzési képességeinek fejlődésére, ha az IMO-n résztvevő nők száma emelkedik. Hiszen ez azt jelenti, hogy objektív versenyben átlagosan jobban teljesítenek lányok a fiúkhoz képest, mint korábban tették. Az elmúlt 10 év IMO-részvételi számaiból erre vonatkozóan még nem lehet szignifikáns következtetéseket levonni, a kis elemszám mellett már csak azért sem, mert a pozitív hatás eléréséhez olyan kultúraváltozás szükséges, ami sok év eredménye (hiszen nem ugyanazoknak a lányoknak a teljesítményét vizsgáljuk az IMO-n vagy válogatóversenyeken, akik szerepeltek az EGMO-n, hanem az utánuk következő évfolyamok lány tanulóiét).
Kovács Benedek, az IMO korábbi résztvevője megvizsgálta azon országokat, amelyek 2012 és 2015 között küldtek először résztvevőt az EGMO-ra és azóta is rendszeres résztvevők. Az átlagos változás pozitív: „+0,185 lány” részvétele az IMO-n ezen országokban. Arról nem is beszélve, hogy talán itthon, szubjektíven is azt tapasztaljuk, hogy több lány versenyzik, és ér el nemzetközi szintű eredményeket matematikában az elmúlt évtizedben (lásd a „pozitív változást” Magyarország esetében az ábrán).
Az ábrát érdemes annak tudatában szemlélni, hogy mivel egy ország 6 versenyzőt küld a versenyre, 3 női versenyző esetén jelenne meg a nemek egyenlő arányú részvétele.
Áprilisban egy hétre Egerbe jönnek versenyezni a középiskolás lányok a világ minden tájáról
Idén először Magyarország szervezi az Európai Leány Matematikai Diákolimpiát. A szervezés jogát még 2019 áprilisában nyertük el, és 2022. április 6 és 12. között tarthatjuk Magyarországon a versenyt. Ennek azért is örültek sokan, mert Magyarország, ahogyan az IMO-n, úgy az EGMO-n is a kezdetektől részt vett. Magyarország minden évben a legjobb 12 ország közül teljesített, a legjobb eredményünk egy összesített 4. helyezés volt, de van két 5. helyünk is.
A versenyen már régóta nem csak európai országok vesznek részt, az EGMO-n résztvevő országok száma tavaly 55 volt, és már 4 éve mindig átlépte az 50-et. Összesen több mint 300 résztvevő fog megjelenni Egerben személyesen, ebből 160 diák, 80 kísérőtanár, közel 30 európai kontinensen lévő országból, és várhatóan 9 távolabbi országból jönnek személyesen – olyan helyekről is, mint az USA, India, Mexikó vagy Costa Rica.
Idén a koronavírus-járvány miatt hibrid formában kerül lebonyolításra a verseny: további 8 európai és 11 külső országból fognak online részt venni versenyzők, mint például Kanadából, Japánból, Szaúd-Arábiából vagy Egyiptomból, akik a járvány előtt szintén személyesen vettek részt az EGMO-kon. (Ukrajna és Oroszország részvétele a cikk írásának napján, március elején még kérdéses, az az egy biztos, hogy az orosz versenyzők személyesen nem utaznak Magyarországra.)
A 2022-es magyarországi EGMO kormányzati finanszírozásban valósul meg, főszervező az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem valamint A Gondolkodás Öröme Alapítvány. Az idei verseny platina fokozatú támogatója a Jane Street Capital tőzsdecég és a Morgan Stanley, arany fokozatú támogatója a Citi és az MSCI.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Elhunyt a világ leghíresebb matematikusnője
