Magyar régész kutatja a korai keresztény közösségek életét a Szentföldön
A Szentföldről leginkább a kereszténység bölcsője vagy az ide vezető zarándoklatok juthatnak eszünkbe, és az utóbbiak jelentős anyagi és lelki támogatást is jelentenek a ma itt élő keresztény közösségeknek. A nagyhából a Földközi-tenger és a Jordán folyó keleti partja között elhelyezkedő, a kereszténységben, a zsidó vallásban és az iszlámban is fontos szerepet játszó Szentföldet a keresztények néha ötödik evangéliumként is értelmezik, hiszen a legtöbb bibliai helyhez régészeti leletek, történeti források kapcsolhatók, amelyek segítséget nyújtanak a szentírásban szereplő helyek és történetek értelmezéséhez.
A Glossza padcast legújabb adásában Bollók Ádám régészt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársát, valamint Tóth Vencel ferences atyát, szentföldi megbízottat kérdeztük arról, hogy miként kell elképzelni a szentföldi ásatásokat és a ferencesek mindennapi munkáját a keresztények szülőföldjén, ami ma Izrael mellett részben Jordánia és Libanon területén található.
A ferencesek életéhez szorosan kötődik a Szentföld, hiszen több mint 800 éve vannak jelen a területen. 1217-ben Szent Ferenc volt az első ferences atya a Szentföldön, és attól fogva a rend folyamatosan jelen van a területen. 1335-ben megtelepedtek Jeruzsálemben is, majd a Sion-hegyen építették meg kolostorukat. Ma elsősorban a helyi keresztények gondozásával és a zarándokok fogadásával foglalkoznak; emellett működtetnek iskolákat és szociális intézményeket, de kiemelt szerepük van a régészeti kutatások támogatásában, valamint hozzájárulnak a helyi kulturális örökség megőrzéséhez is.
Egy ilyen kiemelt történelmi jelentőségű hely esetén nem csoda, hogy Izrael a legtöbb régészt foglalkoztató ország. Az ásatások felügyeletét, az engedélyek kiadását az Izraeli Régészeti Hatóság végzi, amelynek feladatai közé tartozik az örökségvédelem és a régészeti dokumentációk őrzése, így a hivatallal való együttműködés elengedhetetlen az itt zajló kutatások elvégzéséhez.
Bollók Ádám a korai kereszténységet és annak régészeti nyomait kutatja Galileában, de ahogy az adásból kiderül, az előkerült leletanyag vizsgálata komoly kihívást jelent. Ideális esetben ugyanis a temetkezések zárt, időrendi egységet alkotnak, de ebben az esetben sokkal nehezebb a kutatás a korabeli temetkezési szokások miatt, hiszen a korai keresztény családok egyetlen közös sírkamrába temetkeztek, gyakran egymás mellé és egymásra. Az elhunytak mellé helyezett tárgyak így összekeveredtek, és különböző évszázadokból származnak, ami egy régésznek kifejezett rémálom.
A magyar szál
A településen kívül elhelyezkedő sírkamrákat rendszerint a sziklába vájták, de az ott elhelyezett legértékesebb tárgyak a sírrablók áldozatául estek, vagy igen rossz állapotban maradtak fenn. Persze vannak olyan sírok is, amelyek fölé templomok épültek, és így jobb állapotban tudtak megmaradni - többek között a Szent Sír Bazilikában is lehetőség nyílik betekinteni ókori sírkamrába. A temetkezés helyein az úgynevezett kisleletek, azaz a mindennapi élet tárgyai vizsgálhatók. Ezek rávilágítanak arra, hogy a korai kereszténység milyen sokszínű világot jelentett, és hogyan építkezett a helyi hagyományokból. Többek között megfigyelhető, hogy a sírokban megszaporodtak az amulettek, ami azt jelzi, hogy a kor emberei ilyen tárgyak segítségével próbálták megőrizni testi valójukat, és mindez a halálhoz és a feltámadáshoz való viszonyuk kialakulásáról és megváltozásáról árulkodik. A keresztény tanítás ugyanis a késő ókorban szabadult meg attól a tabutól, hogy a halál tisztátalan, valamint ekkor vált általánossá az a keresztényi értelmezés, hogy a halál elszenderülés, a temető pedig az alvás helye.
A podcast arra a fontos részletre is rámutat, hogy a korai kereszténység kutatási eredményei összefüggésbe hozhatók a honfoglalás előtti kora középkori (5-9. századi) és a honfoglalás utáni, a korai magyar hagyatékban is megjelenő tárgyakkal. Vita tárgyát képezi, hogy azok valóban keresztények jelenlétére utalnak, vagy inkább csak ékszerként értelmezhetők. Az viszont bizonyos, hogy Bollók Ádám Bolyai ösztöndíjas kutatása (A kereszténység helyi formái a kora középkorban: Kárpát-medence, Kelet-Balkán és Elő-Ázsia. Összehasonlító vizsgálatok), a szentföldi és a közép-európai leletanyag összehasonlítása egyfelől a régiónk folyamatainak értelmezését, másfelől a szentföldi kronológia pontosítását is segítik.
A Glossza meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.