glossza podcast

A Bauhaustól a Kispál és a Borzig: Pécs különutas kulturális élete a Kádár-korszakban

Pécs arculata a két világháború között alakult ki, a hatvanas-hetvenes években pedig „szabadabb volt kulturális téren, mint Budapest”. De mennyire nevezhető szabadságnak az, amit a Pécsről származó Aczél György diktált? És hogy szivárgott be a városba a neoavantgárd? A Glossza podcast vendégei Doboviczki Attila és Havasréti József, a PTE BTK munkatársai.

Alig ismerjük a magyar könyvkiadás történetét, pedig úgy tűnik, a könyvek még sokáig velünk maradnak

Hites Sándor kutatócsoportja a 19-20. századi magyar könyvpiac működését és szereplőit, az egyes társadalmi rétegek olvasási szokásait vizsgálja, melyek által a nemzeti kultúra is jobban értelmezhetővé válik. A Glossza podcast új adásában a könyv mint kulturális-gazdasági termék múltja és jövője került terítékre.

Pontosan kinek a háborúja az orosz-ukrán konfliktus, és mit gondol róla az orosz nép?

Hatalmas a szakadék Oroszország nagyvárosai és az elmaradott orosz vidék között Ukrajna lerohanásának megítélésében, de beszédes, hogy a propaganda és a várható retorzió ellenére már több tucatnyi városban vonultak az utcára tiltakozni. A Glossza podcast legfrissebb adásában a térséget kutató Fedinec Csilla és Rácz András beszélgetett a szomszédos háborúról.

Merész gyarmati álmokat dédelgetett Magyarország a monarchia idején

A közhiedelemmel ellentétben nem mindig mi húzzuk a rövidebbet: már a 18. században körvonalazódott egy elképzelés arról, hogy a Magyarországtól délre-délkeletre fekvő területeknek függésbe kellene kerülniük, és a „rokonságkeresés” címén Ázsiába indított magyar expedíciók szerepe sem szűkíthető csupán tudományos kutatásokra, derül ki a legújabb Glossza podcastból.