Nemcsak felesleges, megelőzésként egyenesen veszélyes is lehet az aszpirin rutinszerű időskori szedése

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Április 26-tól nem ajánlják az Egyesült Államokban a 60 éven felülieknek, hogy a szívkoszorúér-betegségek megelőzésére aszpirint szedjenek – áll az amerikai betegségmegelőzési akciócsoport tegnapi sajtóközleményében. A nyilatkozat több évtizedes, a nyugati világban széles körben elterjedt gyakorlatnak tesz keresztbe. A közlemény szerint az aszpirin csökkenti ugyan a szívkoszorúér-betegségek valószínűségét, cserébe viszont bélrendszeri, koponyaűri vérzéseket okozhat, és növelheti a vérrögök okozta szívinfarktusok előfordulásának valószínűségét. 

A közlemény egyébként bő két évtizeddel azután tesz kísérletet a nagy aszpirin-kérdés rendezésére, hogy az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) felhívta a figyelmet arra, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú gyógyszer növeli a sztrók és az infarktus veszélyét. Mindezt egyébként a szervezet a honlapján is nyomatékosította, mondván: „azoknak, akik keringési vagy szívproblémákkal küzdenek, hasznos lehet az aszpirin napi szedése, de csak orvos tudja minden esetben eldönteni, hogy a napi rendszeres aszpirinszedés hasznossága felülmúlja-e annak veszélyeit”. 

Bár a betegségmegelőzési akciócsoport immár nem javasolja a 60 felettieknek a napi aszpirinbevitelt, 40 és 59 éves kor között továbbra is jónak tartják az acetilszalicilsav szedését. Azt az FDA közleménye is hangsúlyozta, hogy javaslatuk nem azoknak szól, akiknek már volt sztrókjuk vagy szívbetegséggel küzdenek, és azokat is az orvosukkal való konzultációra buzdítják, akik korábban már elkezdtek aszpirint szedni. Az iránymutatás azoknak az egészségeseknek szól, akik eddig még nem szedték betegségmegelőzésre az acetilszalicilsavat.

Kezdetben még nem látszott a világsiker

A Bayer egykori német festékgyárban egy fiatal vegyész, Felix Hoffmann kezdett a fűzfélék kérgéből kinyert, fájdalomcsillapító hatása miatt akkorra már több száz éve ismert szalicinnel kísérletezni. Gyorsan rájött, hogy a hatóanyag állandó gyomorpanaszokat és hányingert vált ki, viszont személyes okokból folytatta a kísérletezést, hogy ezeket a mellékhatásokat megszüntesse. A szalicint apja szedte reumás fájdalmakra, Hoffmannak 1897-ben sikerült az acetil-szalicilsavat, mint „mellékhatásmentes” származékot előállítania. Azóta kiderült ugyan, hogy ez a szalicinszármazék is gyomorvérzést, gyomorfekélyt okozhat, ám a vegyületet már semmi nem állíthatta meg a világhírnév felé vezető úton. Pontos hatásmechanizmusának leírása 1982-ben, a felfedezése után közel száz évvel is orvosi Nobel-díjat ért (pdf).

Az aszpirin kultusza azonban jóval hamarabb, már az 1950-es években kibontakozóban volt. Azt, hogy véralvadásgátló hatásának köszönhetően segít csökkenteni a szívinfarktus kockázatát, egy kaliforniai orvos, Laurence Craven pendítette meg elsőként, ő rögvest ajánlotta is 45 és 65 közöttieknek a rendszeres szedését. Még ha nem is azonnal, az Egyesült Államokban az 1980-as évek végére teljesen általános gyakorlattá vált, hogy betegségmegelőzésre alacsony dózisú acetilszalicilsav-kúrát ajánlottak. A sikerszériát nagyban elősegítette, hogy a nagyközönség által veszélytelennek hitt aszpirin szabad forgalmazású, vagyis nem vényköteles gyógyszer, a különféle indikációkra pedig sokféle hatóanyagtartalommal, tucatnyi változatban forgalomba hozták. 

Hogy kinek mikor ajánlották betegségmegelőzésre, az az orvos vérmérsékletétől is nagyban függött, 45-50-60 éves korától a nyugati világban élők túlnyomó többsége biztosan hallott már az aszpirin jótékony hatásairól. Eleinte csak a szívkoszorúér-betegségben szenvedőknek, utóbb pedig az időseknek úgy általában is divat lett napi használatra javasolni a szedését. Mindezen az sem igen változtatott, hogy a legújabb kutatások szerint az egészséges időseknek nemhogy felesleges, de egyenesen káros is a mindennapos aszpirindózis, mert növeli a potenciálisan halálos kimenetelű belső vérzések kockázatát. Sem ez, sem az a tény nem változtatott a szer szabad forgalmazásán, hogy az aszpirin szedését – súlyos, potenciálisan életveszélyes lehetséges mellékhatásai miatt – a gyerekeknek minden létező szakmai fórumon tiltják.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: