Mexikói restaurátorok egy 1300 éves szoborfejre akadtak egy palenque-i maja házban, restaurálás közben. A Chiapas tartományban fekvő Palenque a közép-amerikai maja kultúra egyik városa volt, számítások szerint i.e. 226-tól körülbelül i.sz. 799-ig lakták. Miután elnéptelenedett, benőtte a dzsungel. 1981-ben az akkori mexikói kormány nemzeti parkká nyilvánította az egykori maja település területét, ám az azóta eltelt évtizedek során az ősi város egykori romjainak legfeljebb a 10-15 százalékát tárták fel.

Most a mexikói Nemzeti Archeológiai és Történettudományi Intézet (INAH) kutatói egy épületkomplexum két épülete közötti átjáróját tisztították épp, amikor egy furcsa tárnára bukkantak, amelynek alján, apró pocsolyában egy szoborfej feküdt. A fejet gondosan tájolták kelet-nyugati irányba, amiből a kutatók arra gyanakszanak, hogy egy kukoricaistent megtestesítő szobor fejére bukkanhattak.

A kukoricaisten a régészek szerint az élet és a halál misztériumának titkai, a világok közötti átjáró felett őrködhetett. A maják hitvilága szerint a mindenség három részre, az égre, az embereknek is otthont adó földre és az alvilágra oszlik. A barlangokról, hasadékokról pedig úgy hitték, átjárót rejtenek a maja halálistenek által uralt alvilágba. A szobrot eredetileg vélhetően egy háromlábú kerámiaemelvényen helyezhették a mélyedésbe, a bejárat őrzőjeként. A fej kelet-nyugati pozícionálásából arra a következtetésre jutottak, hogy a kukorica növény első napsugarak hatására való szárba szökkenését szimbolizálja.

A most Palenque-ben találthoz hasonló emlékeket az eddig feltárt legnagyobb maja romváros, a Guatemala északi részén fekvő, a fénykorában mintegy 90 ezer lakosnak otthont adó Tikal számos pontján is találtak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ezeréves, érintetlen maja barlangra bukkantak régészek Mexikóban

Bodnár Zsolt tudomány 2019. március 7.

A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.

Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle

Dippold Ádám tudomány 2019. február 5.

Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.