Ezeréves, érintetlen maja barlangra bukkantak régészek Mexikóban

Chichén Itzá romvárosa a Yucatán-félsziget északi részén található, és már évtizedek óta a régészek kedvence lelőhelye és Mexikó egyik leglátogatottabb turisztikai állomása. De még mindig nem sikerült mindent feltárni: csak most bukkantak rá arra a barlangra, amely a Balamkú (vagyis Jaguáristen) néven emlegetett labirintusrendszerben helyezkedik el, és ahol több mint 150 tárgyat, köztük isteneknek feláldozott emberi csontokat is találtak – jelentette be a helyi Antropológiai és Történelmi Intézet.

A barlangrendszert 50 éve találták meg helyi lakosok, akik bár azonnal szóltak a szakembereknek, azok lezáratták a helyszínt, beadtak egy rövid jelentést, majd meg is feledkeztek róla. Tavaly ismét helyiek értesítették a régészeket, akik ezúttal neki is láttak a feltárásnak. A barlang belsejében hét kamrát találtak, ahova a maják azért jártak, hogy áldozatokat helyezzenek el a mexikói esőisten, Tlaloc számára.

Fotó: Picture-Alliance/AFP

A friss bejelentés szerint a kutatók – miután órákat bolyongtak a labirintusban – 155 kerámia tömjénfüstölőt, számos rituális célokra használt agyagdobozt és más edényeket találtak az eddig feltárt egyetlen kamrában. A National Geographic beszámolója szerint a kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen kulturális érintkezés zajlott a maják és más közép-amerikai népek között, és talán arra is rámutathatnak a barlangrendszer tárgyai, hogy mi vezethetett Chichén Itzá bukásához a 13. században.

A barlang feltárásán kívül a régészek azt is elmondták, hogy a romváros több épülete (többek közt a tollas kígyóisten, Kukulkan tiszteletére épített piramis, az El Castillo) is úgynevezett cenotéra, vagyis kútszerű karsztképződményre épült, így Chichén Itzá alatt egy óriási, föld alatti alagútrendszer is húzódhat.

Fotó: Picture-Alliance/AFP

A kutatók szerint a több mint ezer éves létükre rendkívüli állapotban talált tárgyak és a barlangrendszer további vizsgálata rámutathat a maja civilizáció pusztulásához vezető kiszáradások részleteire is. Bár a környék mindig is változatos klímával rendelkezett, a 10-15 millió embernek otthont adó déli területeken lezajlott erdőirtás felgyorsíthatta a folyamatot, ami lakhatatlanná tette a vidéket.

Az ilyen folyamatok megértése, valamint a korabeli klíma tanulmányozása a modern életre nézve is hasznos lehet: „A barlangok és a cenoték vizsgálatával sokat tanulhatunk arról, hogy hogyan érdemes a környezethez viszonyulni, ami a fenntarthatóságot és a jövőt illeti” – mondta Fredrik Hiebert, a National Geographic régésze.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mi az absztrakt?

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mozart Varázsfuvolája, Sherlock Holmes: egészen az 1990-es évek végéig nem állt rendelkezésre egységes elmélet az absztrakt artefaktumokról, sőt, a filozófusok mind a mai napig gyanakodva tekintenek rájuk.