Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle

A londoni University College kutatói az amerikai gyarmatosítás őslakos népességre gyakorolt hatását vizsgálták, és nemcsak arra jöttek rá, hogy sokkal több őslakos élt a földrészen Kolumbusz érkezése előtt, mint eddig hittük, hanem arra is, hogy ennek megfelelően jóval többen is pusztultak el az európaiak megérkezte után. A betegségek, az erőszak és a rabszolgaság az őslakosok kilencven százalékával végzett, ez pedig olyan mértékű pusztítást jelentett, hogy a hatására egy mini-jégkorszak alakult ki a Földön. 

A klímával eddig is volt bajuk

A kilencedik és tizenegyedik század között a maja civilizáció túlnőtt a környezet kínálta kereteken: annyi földet műveltek meg, és olyan iramban irtották az erdőket, hogy ennek következtében súlyos aszályok sújtották a területet, a virágzó civilizáció pedig megbukott. A maják bukására korábban több száz elmélet született, Tom Sever, a NASA műholdas kutatásában résztvevő régész szerint azonban ez a hipotézis tűnik a leginkább meggyőzőnek – emellett pedig az ember okozta aszályok a bukást kiváltó többi okot is súlyosabbá tették. Ez a nagy bukás 1000 környékén köszöntött be, kegyelemdöfésként a hosszan elhúzódó politikai és gazdasági válság után – és fél évezreddel később megint történt valami Amerikában, ami rajta hagyta a nyomát a bolygó klímáján.

Visszaveszi a természet, ami az övéFotó: SUZAN Thierry / hemis.fr/hemis.fr

Alexander Koch, a University College geográfusa a klímakutatás, a régészet és a botanika határmezsgyéin mozogva azt vizsgálta, hogy mitől csökkenhetett 1550 és 1650 között a légkör szén-dioxid-tartalma, és arra jutott, hogy erről a legnagyobb mértékben a Kolumbusz után érkező hódítók tehettek: azzal, hogy a dél- és közép-amerikai őslakosok nagy része a hódítás áldozatául esett, a terület nagy részén gyakorlatilag megszűnt a mezőgazdaság, a földet visszafoglaló erdők pedig több szén-dioxidot vettek fel. Ez volt az ipari forradalom előtti kétezer év legnagyobb változása: a pusztítást egy kis jégkorszak követte. 

Korábban hagytunk nyomot, mint hittük

Koch és társai először is azt vizsgálták meg, hogy hányan élhettek a 15.. századi Amerikában – az ő becsléseik szerint mintegy hatvanmillió emberről volt szó, ez akkoriban a világ népességének tizedét tette ki. Száz éven belül már csak öt vagy hatmillióan maradtak. A kutatók szerint ennyi ember ellátásához körülbelül akkora területet kell megművelni, mint a mai Franciaország – a népirtást és a járványokat követő években pedig ez az egész parlagon hevert, majd visszafoglalta az erdő.

A népirtás önmagában még nem lett volna elegendő a kis jégkorszak eljöveteléhez, de Koch szerint nagyban hozzájárult a változáshoz – ehhez emellett még szükség volt a fokozott vulkanikus aktivitásra is. 

Ed Hawkins, a Readingi Egyetem klímatudósa szerint amellett, hogy az éghajlati változásért nem kizárólag a genocídium tehető felelőssé, Kochék kutatása jól mutatja, hogy az emberi tevékenység már jóval az ipari forradalom előtt is hatással volt a bolygó klímájára. Chris Brierley, a tanulmány társszerzője úgy véli, hogy még tanulhatunk is a boldogtalan őslakosok példájából, többek között azt is megláthatjuk, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak az erdősítésnek: az szén-dioxid-csökkenés, amely a pusztulás után következett be, mai szemmel nézve két évnyi fosszilis tüzelőanyagból származó kibocsátásnak felel meg. 

Posta és McDonald’s lett a Józsefváros legendás cigányzenés kávéházaiból – az eltékozolt roma örökség nyomában

Újpesten létezik egy több ezer fotóból, interjúkból, dokumentumokból álló gyűjtemény a helyi cigányság múltjáról, a Nyóckerben azonban falakba ütköznek a kutatók. Pedig lenne mire rácsodálkozni a roma kávéházi élettől kezdve a spontán Mátyás téri koncertekig – derült ki egy keddi konferencián.