Kiássák az Artúr király alakjához kötött Artúr-kő síremlékét, de Szent Grálra a régészek sem számítanak

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Megkezdődtek az ásatások az angliai Herefordshire-nél található ősi sírhelyen, amely a mitikus Artúr király után az Artúr-kő nevet kapta. A sír a régészek szerint körülbelül 5000 éves, vagyis nagyjából 3500 évvel korábbi, mint amikor a legendás király élhetett a feltételezések szerint.

A kutatók így nem számítanak arra, hogy megtalálják a Szent Grált, inkább azt remélik, hogy a neolitikumban, vagyis az újkőkorszakban élt emberekről tudhatnak meg többet. Az Artúr-kő egy kilenc függőleges kőből álló síremlék, amelynek tetején egy 25 tonnás zárókő helyezkedik el.

„Az Artúr-kő az ország egyik legjelentősebb kőkorszaki emléke, és ez az ásatás igazán ritka és izgalmas lehetőséget nyújt a nagyközönségnek, hogy eljöjjenek, és megnézzék a régészeti munkát akció közben” – mondta Ginny Slade, az English Heritage nevű szervezet munkatársa. A régészek korábban hasonló sírhelyeken csontvázmaradványokat, kőszerszámokat, nyílhegyeket és kerámiákat találtak.

Az Artúr-kőFotó: Manchesteri Egyetem

Artúr király alakját legalább a 13. század óta kötik a helyszínhez: a legenda szerint a király itt ölt meg egy óriást, aki miután holtan esett össze, eldeformálta a köveket. De a Narnia-könyvek szerzője, C. S. Lewis is ihletet meríthetett a helyszínből, ugyanis az Artúr-kő inspirálhatta a sorozat oroszlánistene, Aslan történetében fontos szerepet játszó kőasztalt.

„Az Artúr-kő az ország egyik kiemelkedő őskori emléke, amely lélegzetelállító helyen található, mégis kevéssé ismert. Munkánk célja, hogy visszaadjuk neki az őt megillető helyet a neolitikus Nagy-Britannia történetében” – mondta Julian Thomas, a Manchesteri Egyetem régészprofesszora, aki egy társával együtt vezeti az ásatást.