Az ókor egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének számító szamoszi alagút egyiptomi másolata hosszú idő óta a legjobb lehetőséget nyújtja a régészeknek, hogy felfedezzék Kleopátra sírját egy templomkomplexum mélyén.
Egy egész temetőt találtak, összesen 77 sírral, veretes tarsolylemezekkel.
A sírhely a régészek szerint 5000 éves lehet, vagyis 3500 évvel korábbi, mint amikor a legendás király élhetett a feltételezések szerint, így elsősorban kőkorszaki leletek feltárásában reménykednek.
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.
Egy ember és egy kutya csontvázára bukkantak a török tengerparton – az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb hatású természeti katasztrófája végezhetett velük.
Most először bukkantak olyan csontvázra, amelynek sarokcsontjába egy szög ékelődött. A kutatók szerint nem véletlenül: az írásos emlékek szerint végzett keresztre feszítés éppen így fúrta volna át a csontot.
A kutatók szerint a viszonylag egészséges csontozatú nő szerelemből áldozhatta fel magát, hogy együtt temethessék el a férjével, akinek maradványain számos sérülést fedeztek fel.
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.