Trójai Helénát és Parisz királyfit ábrázoló lenyűgöző freskóra bukkantak Pompeiiben
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
Régészek szerint a néhány héttel ezelőtt feltárt díszterem freskói a Vezúv által i. sz. 79-ben elpusztított városban valaha megtalált legszebbek között vannak.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
A régészeti feltárást végző kutatók szerint az ógörög felirat alapján a medál az uralkodói vizitre készített szuvenír.
Hasonlót sem találtak korábban Nagy-Britanniában.
Egy koponya, egy érme és egy 4-5 éves gyerek maradványai is előkerültek a 77-es főút mellett végzett ásatás során.
A limai lelőhelyen előkerült múmiát még azelőtt temethették el, hogy az inkák megérkeztek volna a területre, vagyis az Ichma-kultúra tagja lehetett.
Az 55 év körüli férfiak a Vezúv 79-es kitörését kísérő földrengések áldozatai lehettek – egyikükre feltartott kézzel találtak rá, de már nem tudta magát megvédeni az omló falaktól.
A feltárást végző egyiptológusok szerint az egykori alkotók az ókori Egyiptom művészetében ritka tudatossággal játszottak az alakok háromdimenziós és frontális ábrázolásával.
A 2300 éves leletet röntgensugarakkal vizsgálták meg, így fedezték fel, hogy a tinédzser fiú testét 49 értékes védelmező amulettel, köztük egy arany szkarabeusszal temették el.
A Kütahya Dumlupınar Egyetem régészei a mai Çavdarhisar területén végeznek ásatásokat, itt találták meg többek között Erósz, Dionüszosz és Héraklész fejét is.
Az ókor egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének számító szamoszi alagút egyiptomi másolata hosszú idő óta a legjobb lehetőséget nyújtja a régészeknek, hogy felfedezzék Kleopátra sírját egy templomkomplexum mélyén.
Egy egész temetőt találtak, összesen 77 sírral, veretes tarsolylemezekkel.
A sírhely a régészek szerint 5000 éves lehet, vagyis 3500 évvel korábbi, mint amikor a legendás király élhetett a feltételezések szerint, így elsősorban kőkorszaki leletek feltárásában reménykednek.
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.