A növények saját előállítású aszpirinnel küzdenek meg a környezeti stresszel
A szalicilsav lázcsillapító, gyulladáscsökkentő hatása a 18. század közepe óta ismert. A C7H6O3 képletű vegyület egy olyan általános növényi hormon, amely kulcsszerepet tölt be például a növekedésben, a fotoszintézisben, valamint a legkülönfélébb anyagcserefolyamatokban is. A humán gyógyászatban az aszpirin hatóanyagaként ismert vegyület ezen kívül a növényekben a kórokozók elleni védelmi mechanizmusokban jelátvivő funkciót is betölt.
A Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy a szalicilsav ezen felül a növényi klímaadaptáció kulcsa is lehet. A Univesity of California Riverside növénygetenetikei kutatócsoportja a közkedvelt laborfajnak számító lúdfű (Arabidopsis thaliana) palántákon vizsgálta a klímaváltozással fokozódó stresszhelyzetek hatásait.
Az IFL Science ismertetője szerint a kutatók abból indultak ki, hogy a magas intenzitású fény hatására az állati és növényi szervezetben olyan – angol rövidítéssel ROS néven ismert – reaktív oxigéngyökök termelődnek, amelyek jelentősebb dózis esetén visszafordíthatatlan és pusztító károsodásokat, jobb esetben csak az emberi szeplőkhöz hasonló elváltozásokat okoznak.
A kutatócsoport azt találta, hogy amikor a pusztítónál kisebb volt a fény intenzitása, akkor a reaktív oxigéngyökök megjelenése nyomán speciális MEcPP molekulák szintetizálódtak, amelyek beindították a szalicilsav termelődését a növényekben. Mint kiderült az MEcPP szintézisét a szárazság, valamint hőstressz hasonlóképp aktiválta.
A növénygenetikusok szerint a fotoszintézist végző kloroplasztiszok védelmét is ellátó szalicilsav további szerepének vizsgálatával fényt deríthet arra is, hogyan alkalmazkodhat a növénytermesztés a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: