Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Az üvegbe zárt ökörfarkkóró-magokat 142 éve temette el a Michigani Állami Egyetem egyik botanikusa. Az egyetem kutatói kiástak néhány magot, és elültették őket a campuson; most bújtak ki az első hajtások.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
A New York állambeli Cairo városa mellett talált maradványok alapján az ősi növény meglehetősen nagyra nőtt.
88,5 méteres magasságával a Dinizia excelsa bizonyos példányai az eddig fellelt legmagasabb fának számítanak. Egy ilyen óriás egymagában is elképesztő mennyiségű szenet képes megkötni.
Egy kávéfélét, egy orchideát és egy új kínai burgonyafajt is találtak idén a botanikusok.
Egyszerű, aranyos kis növénynek tűnik a padlizsán, története mégis izgalmasabb egy jó kriminél. Poczai Péter egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként segített feltérképezni a padlizsán kalandos világ körüli útját. De mi a retek az a belénd csucsor?
A tudomány jelenlegi állása szerint a geológiai, ökológiai, meteorológiai folyamatok és az emberi tevékenység is hatással van a Föld klímájára. Egy új amerikai tudománytörténeti kötet szerint ez a rendszerszemlélet az Osztrák-Magyar Monarchia innovációja, amelyet a birodalom gazdasági és politikai önérdeke hívott életre.