A Chesteri Állatkert munkatársai harminc tő Cotoneaster cambricust ültettek el valahol Wales-ben, de hogy hol, azt nem árulták el, ezzel együtt összesen már 110 növényről tudnak a világon. Nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még csak 6 volt belőle.
A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
A sivatagi tövistök természetes szaporításában meghatározó szerepet játszanak a növény erősen szagos terméséből csemegéző ragadozók.
A brit Királyi Botanikus Kert friss elemzése 30 ország 200 kutatójának munkáját összegzi.
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
Amerikai kutatók a Science Advances folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban arról számoltak be, hogy a szalicilsav lehet a növényi klímaadaptáció kulcsa.
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Az üvegbe zárt ökörfarkkóró-magokat 142 éve temette el a Michigani Állami Egyetem egyik botanikusa. Az egyetem kutatói kiástak néhány magot, és elültették őket a campuson; most bújtak ki az első hajtások.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
A New York állambeli Cairo városa mellett talált maradványok alapján az ősi növény meglehetősen nagyra nőtt.
88,5 méteres magasságával a Dinizia excelsa bizonyos példányai az eddig fellelt legmagasabb fának számítanak. Egy ilyen óriás egymagában is elképesztő mennyiségű szenet képes megkötni.
Egy kávéfélét, egy orchideát és egy új kínai burgonyafajt is találtak idén a botanikusok.