Az illatos csavarpálma, az abesszin hamis banán és a hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból
A Föld több mint 7000 ehető növényéből mindössze 417-et termesztenek széles körben és használnak fel élelmiszerként. Az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy milyen veszélyekkel jár, ha az emberiség csak néhány gabonafélére alapozza saját élelmezését.
Az angliai Kew-i Királyi Botanikus Kert kutatói összeállítottak egy listát, amely a kevésbé ismert, ám a megváltozott klimatikus viszonyok között is hatékonyan termeszthető élelmiszeralapanyagokat sorolja fel. A BBC összeállítása szerint az alábbi növények a következő 30 évben minden bizonnyal felkerülnek az emberiség globális étlapjára.
A Fülöp-szigetektől Indonézián, Dél-Kelet-Ázsia és Ausztrália kelet partvidékén át Hawaiig honos Pandanus tectorius egy olyan pálmaféle, amelynek levelei és ananászhoz hasonlító gyümölcstermése nyersen és megfőzve is tápláló. A kistermetű pálma ráadásul jól tűri a szárazságot és sós párájú tengerparti klímát is.
A Kew-i Királyi Botanikus Kert kutatói szerint az óceánpartoktól a hegyvidékekig sokféle környezethez alkalmazkodó, magas fehérje- és B-vitamin tartalmuk miatt értékes hüvelyesek (Fabales) több mint 10 ezer fajából alig pár tucatnyit használ fel az emberiség, pedig sokkal többet is lehetne termeszteni belőlük. Ilyen például a jelenleg csak Afrikai déli részén fogyasztott moramabab (Tylosema esculentum) is. A brit botanikusok szerint az olyan, legfeljebb regionális szinten ismert gabonafélék is előtérbe kerülhetnek mint a szubszaharai területeken fonio néven vetett és aratott Digitaria exilis.
Az élelmiszerkrízis megoldásán dolgozó kutatók az abesszin vagy hamis banán néven ismert Ensete ventricosum nevű, élelmiszerként jelenleg szinte csak kizárólag Etiópiában termesztett banánfélét tartják a jövő egyik legreményteljesebb élelmiszerének. A helyiek által ensetnek nevezett növény különlegessége, hogy nem a banánszerű termését fogyasztják, hanem a magas keményítőtartalmú, erjedésre hajlamos szárát és gyökerét.
A hamis banán vadon élő, de nem ehető rokonainak termőterülete azonban Dél-Afrikáig terjed, ami arra utal, hogy nemcsak az etióp éghajlaton tud megélni. Mint azt korábban a Qubit is megírta, a legújabb kutatások szerint az abesszin banán Afrikán kívül is termeszthető lehet, és több mint százmillió ember élelmezéséről gondoskodhat.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
