A világ első teljesen mesterségesen létrehozott embrióját szeretnék legyártani izraeli kutatók, és egész sokáig sikerült eljutniuk a folyamatban. Az általuk létrehozott szintetikus egérembrió az egérmércével mérve szokásos magzati fejlődés nagyjából feléig jutott. A nyolc napig tartó mesterséges embrionális fejlődés során kialakult a kezdeti emésztőrendszere, működő szíve, sőt, agykezdeménye is volt. A szintetikus egérembrió megalkotásához sem petesejtet, sem hímivarsejtet, sem élő szervezetben funkcionáló méhet nem használtak.

Az eredményeiket a Cell tudományos szaklapban publikáló tudósok az embriószerű képződményt egerek testi őssejtjeiből alkották meg, amelyeket előzőleg kémcsőben hoztak az embriókezdemény megformálására alkalmas állapotba. Az őssejtek egy része – némi külső ösztönzés hatására – méhlepénnyé alakult, míg a többi őssejt, mindenféle külső behatás nélkül kezdett szövetekké és szervekké formálódni. Az őssejtekből formálódó embriókezdeményt mesterséges méhben nevelték tovább.

A Weizmann Kutatóintézet őssejtbiológusaként a kutatást vezető Yakoub Hanna a Guardian összefoglalójában kiemelte, hogy a kutatásban használt őssejtek túlnyomó többsége, több, mint 99 százaléka nem fejlődött tovább az eljárás hatására, a kiindulási sejteknek mindössze a fél százaléka lépett az embrionális fejlődés útjára és kezdett jól körülhatárolható szövetek és szervek irányába fejlődni.

Bár a Cellben publikáló kutatók szerint a fejlődésnek indult szervek működőképesek voltak, Hanna szerint a szintetikus embriók abban az értelemben nem tekinthetők valódi embrióknak, hogy összességében nem fejlődhetett volna belőlük életképes egyed. Ezt onnan tudják, hogy az egerek szokványos embrionális fejlődési idejének a felénél, a nyolcadik nap után a fejlődőképesnek tűnő embriószerű képződményeket valódi nőstény egerek méhébe ültették, ám ott éppúgy nem fejlődtek tovább, ahogy a mesterséges méhben sem. A kutatást vezető Hanna mindenesetre Renewal Bio néven biotechnológiai céget is alapított, amelynek végső célja, hogy a gyógyításban használható szintetikus emberi szöveteket és szerveket hozzon létre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Először hoztak létre kutatók az emberi fejlődés legelső szakaszait szimuláló mesterséges embriókat

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 18.

Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.

Hím patkányok tíz kölyköt szültek egy horrorisztikus kínai kísérletben, amit nem győz elítélni a nemzetközi tudóstársadalom

Bodnár Zsolt tudomány 2021. július 6.

Sanghaji kutatók hím és nőstény patkányok vérkeringésének összekapcsolásával hoztak létre olyan parabióta párokat, amelyeknél sikerült elérni, hogy a hímek is vemhesek legyenek, és császármetszéssel adjanak életet az utódoknak. Biológusok szerint ilyen haszontalan kísérletekre semmi szükség, a bioetikusok pedig attól tartanak, hogy a kínai tudósok embereknél is vizsgálni akarják a férfi terhesség lehetőségét.