Petesejtre, hímivarsejtre és anyaméhre sem volt szüksége a szintetikus embriókat alkotó izraeli kutatóknak

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A világ első teljesen mesterségesen létrehozott embrióját szeretnék legyártani izraeli kutatók, és egész sokáig sikerült eljutniuk a folyamatban. Az általuk létrehozott szintetikus egérembrió az egérmércével mérve szokásos magzati fejlődés nagyjából feléig jutott. A nyolc napig tartó mesterséges embrionális fejlődés során kialakult a kezdeti emésztőrendszere, működő szíve, sőt, agykezdeménye is volt. A szintetikus egérembrió megalkotásához sem petesejtet, sem hímivarsejtet, sem élő szervezetben funkcionáló méhet nem használtak. 

Az eredményeiket a Cell tudományos szaklapban publikáló tudósok az embriószerű képződményt egerek testi őssejtjeiből alkották meg, amelyeket előzőleg kémcsőben hoztak az embriókezdemény megformálására alkalmas állapotba. Az őssejtek egy része – némi külső ösztönzés hatására – méhlepénnyé alakult, míg a többi őssejt, mindenféle külső behatás nélkül kezdett szövetekké és szervekké formálódni. Az  őssejtekből formálódó embriókezdeményt mesterséges méhben nevelték tovább.

A szintetikus egérembrió létrehozásának folyamatábrájaFotó: Cell / Yacoub Hanna et al.

A Weizmann Kutatóintézet őssejtbiológusaként a kutatást vezető Yakoub Hanna a Guardian összefoglalójában kiemelte, hogy a kutatásban használt őssejtek túlnyomó többsége, több, mint 99 százaléka nem fejlődött tovább az eljárás hatására, a kiindulási sejteknek mindössze a fél százaléka lépett az embrionális fejlődés útjára és kezdett jól körülhatárolható szövetek és szervek irányába fejlődni. 

Bár a Cellben publikáló kutatók szerint a fejlődésnek indult szervek működőképesek voltak, Hanna szerint a szintetikus embriók abban az értelemben nem tekinthetők valódi embrióknak, hogy összességében nem fejlődhetett volna belőlük életképes egyed. Ezt onnan tudják, hogy az egerek szokványos embrionális fejlődési idejének a felénél, a nyolcadik nap után a fejlődőképesnek tűnő embriószerű képződményeket valódi nőstény egerek méhébe ültették, ám ott éppúgy nem fejlődtek tovább, ahogy a mesterséges méhben sem. A kutatást vezető Hanna mindenesetre Renewal Bio néven biotechnológiai céget is alapított, amelynek végső célja, hogy a gyógyításban használható szintetikus emberi szöveteket és szerveket hozzon létre. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: